A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-15 / 78. szám
NEW YORK CITY $1.00 Iráni diáktüntetésé egy halálraítélt íróért 2002. NOVEMBER IS. 2. ÉVFOLYAM 78. SZÁM 46. HÉT FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP Részletek a 3. oldalon Már nem “mérgezettek” A KAPCSOLATOK Az alaposan lehűlt német-amerikai viszony javulásának újabb jeleként Rumsfeld kijelentette, hogy már nem tartja “mérgezettnek” a kétoldalú kapcsolatokat. (4. oldalon) KOTTARENDÖRSÉG Németországban már „célszemély” lett a zenei kotta. Csendben figyelik. Ezúttal azonban nem politikai diktatúráról van szó, hanem kultúramentésről. (10. oldalon) OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL MEDGYESSY AMERI Medgyessy Péter kormányfő amerikai látogatásának első találkozója csütörtökön délelőtt történt Michael Bloomberg, New York város polgármesterével a metropolis városházán. Együttesen megállapították, a város rendkívül pezsgő, eleven életet él a pusztító szeptember 11-i terrortámadások után. Bloomberg Budapesthez hasonlította New Yorkot, amely, mint mondta, hasonló vitalitást mutat. Medgyessy egyebek között úgy ítélte meg, hogy a közbiztonság ügyében - amiben New York modell értékű lehet Budapest számára - az amerikai nagyvárosnak jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a bűnözést egy olyan világvárosban ahol lakosságának közel 40 százaléka az Egyesült Államokon kívül született. Bloomberg felfedte: körutazást tervez azokban az országokban, ahonnan a jelentősebb New York-i népcsoportok származnak. így szóba került, hogy a jövő évben Budapestre is ellátogat. Ugyanakkor New Yorkban februárban testvérvárosi találkozó lesz, és erre hivatalos a magyar főváros is. A találkozón szó esett a terrorizmus elleni harcról, amely, mint abban egyetértettek, közös ügy. Az amerikai városvezető megemlítette New York tervét, azt, hogy megpályázza az 2012-es évi olimpiai játékok rendezési jogát. A polgármesterrel való találkozás után a miniszterelnök az ENSZ székhelyén találkozott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Kifejezte Magyarország támogatását a világszervezet olyan globális bajok ellen folytatott küzdelmében, mint az AIDS, a szegénység, az éghajlati változások. Szó esett a balkáni békefenntartás kérdéseiről is amelyről Medgyessy Péter elmondta, hogy Magyarország a közép-európai térségben stabilizáló szerepet játszik és kíván játszani. A kormányfő meghívta az ENSZ-et, képviseltesse magát a december elsejére tervezett konferencián, amelyen a klimatikus ingadozások a hektikus hőmérsékleti változásokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről és nemzetközi összefogásról lesz szó. Az iraki kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország valódi súlyos gondnak tekinti az iraki tömegpusztító fegyverek kérdését. Örülne, hogy ha az ügyre békés megoldást lehetne találni és reméli, hogy a Biztonsági Tanács (BT) meghozza erről határozatát. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint erre meg is van az esély. A kormányfő ugyanakkor elmondta a főtitkárnak, hogy Magyarország Irak kérdésében osztja az Egyesült Államok véleményét. Medgyessy Péter nagyon izgalmasnak, érdekesnek nevezte az amerikai elnökkel pénteken folytatott megbeszélését. A Fehér Házban megtartott közel félórás tárgyaláson jelen volt Kovács László külügyminiszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, valamint Simonyi András nagykövet. A találkozón Medgyessy elmondta, hogy új fejezetet akarnak nyitni a magyaramerikai kapcsolatokban. A nemzetközi kérdésekről véleményt cserélve a miniszterelnök elmondta az amerikai elnöknek, hogy Magyarország stabilizáló szerepet akar játszani a közép-európai térségben. Szó esett Irakról is. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok iraki politikáját, mivel a tömegpusztító fegyvereket valós veszélynek tartja és Magyarország nemcsak elvben támogatja az Egyesült Államok iraki politikáját: ha elkerülhetetlen lesz a katonai akció, a magyar légtér és repülőterek rendelkezésre bocsátásával, hírszerzési együttműködéssel is kész részt venni abban. Bush elnök azt mondta, hogy a terrorizmus elleni harcban “nem elég a szavazat, hanem tettekre is szükség van”. A kormányfő elmondta az amerikai elnöknek, hogy Magyarország kész teljesíteni NATO-kötelezettségeit és részt venni a NATO új védelmi képességeinek kialakításában. A találkozó után a Fehér Házból távozóban kijelentette, hogy a találkozó időzítése két szempontból is nagyon jó volt: egyrészt gratulálhatott George W. Bushnak a republikánus párt törvényhozási választási győzelméhez, másrészt valamivel megbeszélésük előtt született meg a BT határozata Irakról. Úgy vélekedett, hogy ez utóbbi Bush elnök személyes sikere. Medgyessy Péter a Fehér Ház Roosevelt-termében találkozott Cheney alelnökkel. Beszélgetésük során szó esett arról, hogy Magyarország európai uniós csadakozása nem veti vissza a magyar-amerikai kapcsolatokat - közölte Kovács László külügyminiszter a találkozókról tájékoztatva a magyar sajtót pénteken késő este. Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel folytatott eszmecserén Medgyessy rámutatott, hogy a NATO-nak a megváltozott világhelyzetben sem csökkent az értéke, de az új kihívásoknak megfelelő szerkezetváltozásra és új katonai képességekre van szükség. Elmondta, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció több, mint 90 országot foglal magában. A védelmi miniszter semmiféle konkrét kérést nem fogalmazott meg, tudomásul vette, hogy Magyarország kész hozzájárulni a NÄTO új védelmi képességeinek a kialakításához (Folytatás az 5. oldalon) Szélen Gaál Péter Heves vita kísérte Medgyessy amerikai útját itthon. Az ellenzék azzal vádolta meg az MSZP-t, hogy az egész utat saját népszerűsítésére használta fel, sőt mindvégig az volt a célja, hogy az előző kormányt lejárassa. Merthogy a Natoban produkált teljesítmény kapcsán született kritikára mindvégig azt válaszolta minden magyar politikus, hogy bizony a megjegyzések jogosak és a bajokért az Orbán kabinetet terheli minden felelősség. (Mint emlékezetes arról szóltak az Amerikában is megjelent cikkek, hogy a magyar hadsereg két éves Nato tagsága alatt vállalásaiból alig valamit teljesített, illetve, hogy jelenleg messzebb vagyunk a Natotól, mint amikor bekerültünk. Még azt is leírta az egyik brit lap, a Foreign Affairs, hogy ha létezne a visszahívás intézménye, akkor mi már rég megértünk a szervezetből való kizárásra.) Medgyessy épp ezért nem tehetett mást, mint állandóan azt bizonygatta, hogy igenis készek és alkalmasak vagyunk kötelezettségeink teljesítésére. Felajánlásunk sok kis javaslat mellett nem is lehetett más, mint logisztikai támogatása a Nato-seregeknek, a taszári repülőtér átengedése a szövetségnek, illetve hogy 40 fős békefenntartó egységet küldünk Afganisztánba. Arról a Med-gyessyféle ígéretről már csak röviden teszek említést, hogy az új kormány szakitani fog a szélsőséges ideológiákkal. Ezt a hazai szélsőjobb elmúlt években történt előretörése és Orbánnak miniszterelnökként mutatott megengedő stílusa miatt hozta szóba Bush. A Fidesz viszont azt hangsúlyozza, hogy a kormányfő nem tett mást, núnt eláztatta Orbánt. (Azt a sikeres ex-miniszterelnököt, aki épp azért sértődött meg, mert nem vele akarják az EU-csatlakozási okmányt aláírni). (Folytatás a 8. oldalon)
