A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-01 / 76. szám

« < I 2002. NOVEMBER 1. Gazdaság A HÍD7 Munkavállalási lehetőségek az Európai Unióban Október 25. Írországban, valamint Dá­niában, Hollandiában és Svédországban az uniós csadakozást követően munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát a magyarok - tájékoztatta Iván Gá­bor, a Külügyminisztérium főosztályveze­tője pénteken Budapesten az újságírókat. Elmondta: Írország a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról döntött, a másik három ország is szabad munkavállalást biztosít, de fenntartja a jogot védintézkedésekre, ha va­lamelyik régióban vagy szakterületen szá­mottevő feszültséget okoz a magyar mun­kavállalók nagy száma. Várhatóan az előző országokhoz hasonlóan szabad munkavál­lalást biztosít már a csatlakozástól Görögor­szág, Olaszország és Spanyolország is. Ezt szóban már többször kifejezték, a szándék megjelenik levelekben is, de ennek írásos megerősítése még nem történt meg. Még nem tudni, miként dönt Luxemburg és Portugália - mondotta a főosztályvezető. Luxemburg valószínűleg novemberben közli végleges válaszát. Esély van rá, hogy szintén teljesen szabad munkavállalási le­hetőséget biztosít a csatlakozástól. Portugá­lia kivárja Spanyolország döntését. A többi tagország a csadakozást követő két évig nemzeti szabályozását alkalmazza a magyar munkavállalókra. Ennek mibenlétéről hiva­talosan még nem nyilatkoztak, a magyar diplomácia törekvése viszont, hogy a csada­­kozási népszavazásig ezeket a tényezőket is értékelhessék a magyar állampolgárok. Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg a kétéves átmeneti időszak után dönt a mun­kaerőpiaca teljes felszabadításáról, de addig is több könnyítést kíván bevezetni. így pél­dául már jövőre megadja a lehetőséget a tervek szerint a fiatal magyar munkaválla­lók kedvezményes két évre szóló munka­­vállalására. Finnországban a kétéves nemzeti szabá­lyozás fenntartása is nagy fokú munkavál­lalási szabadságot jelent. Ennország is úgy ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ it i '4r nyilatkozott, hogy a két év után már ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is meg­szünteti. Franciaország esetében még nem tudni, miben áll majd a kétéves nemzeti szabályok fenntartása. Belgium vonatkozá­sában annyit mondott Iván Gábor, hogy feltehetően ez az ország sem tartja fenn két év után ezt az átmeneti korlátozást. A magyar munkavállalók közül a legtöb­ben Ausztriában és Németországban dol­goznak jelenleg is. Ez a két ország szintén a nemzeti szabályozását alkalmazza két évig. Ennek pontos mibenlétéről még nem sike­rült egyezményt komi, de a jelenlegi felté­telek minden bizonnyal javulnak, hiszen er­re vállalt kötelezettséget valamennyi tagor­szág. Mint a főosztályvezető elmondta: Ausztriában jelenleg 1.400-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok a határ menti régióból az átlagosnál kedvezőbb munkavállalási feltételekkel, 900-an pedig a gyakornoki egyezmény keretében juthat­nak így munkához. Az egyénileg megszer­zett munkavállalási engedéllyel Ausztriá­ban dolgozók számát tízezerre lehet becsül­ni. Németországban a magyar és német cé­gek közötti szerződések alapján 7.000-es kvótának megfelelő számú magyar munka­­vállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki egyezmény 2.000 magyar munkavállalásá­ra ad lehetőséget. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Németország­ban dolgozó magyarok számát több mint tízezerre becsülik. Iván Gábor közölte, hogy a többi uniós tagállamban ennél jóval kevesebb magyar dolgozik egyénileg megszerzett munkavál­lalási engedéllyel. A legtöbb országban szá­zas nagyságrendű számról van szó, csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában éri el vagy haladja meg az ezret az egyénileg megszerzett munkavállalással ott dolgozó magyarok száma. A főosztályvezető szólt arról, hogy a kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagor­szágnak értékelnie kell, jelentettek-e fe­szültségeket munkaerőpiacukon az új tag­országokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, és újabb két évre csak akkor hosszabbíthat­ják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók szerepvállalá­sa az adott ország munkaerőpiacára. Magyarország legjelentősebb vállalkozásai Október 30. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (számításai szerint 2001-ben is a Matáv volt a legjelentősebb vállal­kozás Magyarországon a bruttó hazai termékhez (GDP) adott ér­ték alapján. A távközlési társaság saját vagyona szerint is a vezető helyen állt tavaly. Árbevételét tekintve azonban az ötödik a rang­sorban. Tavaly a Matáv árbevétele 369,2 milliárd forint volt. A Matávnál a foglalkoztatottak száma 16.914 fő. E szerint pedig a har­madik legjelentősebb vállalat volt 2001-ben Magyarországon. A második helyen a Mól Rt. állt a GDP-hez adott érték alapján, míg a saját vagyona szerint a harmadik legjelentősebb vállalkozás volt tavaly. A Mól 638,0 milliárd forintos bevétellel a második helyet foglalta el a ranglistán 2001-ben. Az olajipari cégnél 15.918 főt fog­lalkoztattak tavaly, ezzel a 4. legnagyobb társaság volt. .Az Audi Hungária Motor Kft. a GDP-hez adott értéke alapján tavaly a 3. volt a rangsorban. Bevétele 851,8 milliárd forint volt ami szerint viszont az első helyet foglalta el 2001 -ben. Saját vagyonát tekintve az. Audi a második a sorban. A társaságnál 4.863 főt foglalkoztattak a vizsgált időszakban, ez alapján a 15. helyen állt. A GDP-hez adott érték szerint a MÁV Rt. foglalta el a 4. helyet 2001-ben. A vasút­társaság saját árbevétele tavaly 183,2 milliárd forint volt, ezzel a 8. legjelentősebb cég volt. A foglalkoztatottak száma szerint a MÁV 54.839 fővel az első helyen állt 2001-ben. .Az 5. helyen a Weste! Mobil Távközlési Rt. állt a GDP-hez adott érték szerint. A társa­ság saját árbevétele 2001-ben 124,6 milliárd forint volt. Ez alapján pedig all. helyet foglalta cl 2001-bea Saját vagyonát tekintve a Westel a 13. legjelentősebb cég volt Magyarországon. A foglalkoz­tatottak száma szerint a Westel az 51. a rangsorban. A távközlési társaságnál 1.612-en dolgoztak tavaly. Az. Ecostat adató szerint az IBM Storage Products Kft. a 13. helyről 2001-ben a 25-re esett vis­sza a GDP-hez adott érték alapján. Á társaság 543,6 milliárd forin­tos saját árbevétele szerint tavaly a 3. helyen szerepelt, míg saját va­gyona alapján a 91. volt. Az IBM foglalkoztatottainak száma 2001- ben 2.851 fő volt, ezz.el a 30. volt a rangsorban. IBM gyárbezárás: várhatóan hétfőn írják alá a megállapodást Október 30. Aláírás közeli sza­kaszba érkeztek az IBM székesfe­hérvári gyárában tervezett elbocsá­tásokkal kapcsolatos egyeztető tár­gyalások - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Vasas Szakszervezeti Szö­vetség Közép-dunántúli ügyvivője, az egyeztető bizottság elnöke. Papp János a második tárgyalási napot követően elmondta: néhány jogi kérdés pontosítása után várhatóan jövő hétfőn a cég vezetői, az üzemi tanács, a Vasas Szakszervezeti Szö­vetség képviselői aláírják - egyebek között - az elbocsátottak juttatásait és az elbocsátásokkal kapcsolatos részleteket rögzítő megállapodást. Papp János az MTI-nek nem tudott reagálni Széles Gábornak, a Video­ton Holding Rt. elnök-vezérigazga­tójának nyilatkozatára, miszerint a Videoton 4 ezer munkahelyet te­remtene, ha birtokába kerülhetné­nek az IBM gépei, ugyanis - mint mondotta - nem ismeri annak tartal­mát. - Széles Gábor ezzel kapcsola­tos elképzelései nem ismeretesek munkavállalói szervezetek előtt - közölte. Horváth Balázs, az IBM kom­munikációs vezetője nem kívánt re­agálni Széles Gábor nyilatkozatára, mivel - mint mondta - nem ismeri a terv részleteit. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy az IBM kapott-e a gépek átvételére, megvásárlására ajánlatot a Videotontól, a kommuni­kációs vezető nem kívánt válaszolni. Az IBM székesfehérvári gyárá­ban tervezett elbocsátásokkal kap­csolatos egyeztető tárgyalások ked­den kezdődtek meg, azt követően, hogy a cég bejelentette: november 30-án leállítja a székesfehérvári üzemben a termelést és január else­jétől - eddig még nem ismert ütem­ben - megválik 3.700 dolgozójától. Az elbocsátásokkal kapcsolatos kér­dések koordinálására a kormány mi­niszteri biztost nevezett ki, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ pedig kihelyezett munkaügyi irodát ho­zott létre a gyár területén, ahol ed­dig 600-nál többen kértek már in­formációt. Az elbocsátottak jelenleg mintegy 2.500-3.000 munkahely közül választhatnak. A szám napon­ta bővül, mivel az ország szinte min­den részéből érkeznek az állásajánla­tok. A munkaügyi központ vala­mennyi állásajánlattal jelentkezőtől írásos és részletes ismertetést kér. Röviden ■ A Mól privatizációját még nem TÁRGYALTA A KORMÁNY Október 29. A kormány nem tárgyalt még a privatizációs elképzelésekről sem általában, sem konkrétan a Mollal kapcsolatban - szö­gezte le Medgyessy Péter miniszterelnök kedden a parlamentben, Varga Mihály (Fi­desz) azonnali kérdésére válaszolva. A Alól gázüzletágának esetleges privatizációjára utalva közölte: “a gázpiac megfelelő szabá­lyozása mellett kerülhet sor csak arra, hogy7 éljünk azzal a lehetőséggel, amelyet 1999- ben adott a parlament, miszerint egy szava­zatelsőbbségi részvény megtartása kötelező, az összes többi pedig privatizálható”. Kije­lentette, hogy7 Magyarország nyitva áll az orosz befektetők előtt is. Úgy vélte, Magyar­­országnak vissza kell térnie a keleti piacokra annak érdekében, hogy a magyar agrárium­­nak és a magyar iparnak megfelelő piacokat lehessen szerezni. - Teljesen elképzelhetet­len úgy piacot szerezni, hogv azt mondjuk: mi visszamehetünk, de ti nem jöhettek ide be - fogalmazott. Közölte: a privatizációs bevé­teleket a kormány kizárólag tárgy i eszközök beszerzésére, autópálya vagy vasút építésére kívánja fordítani. ■ Három céget hívnak meg AZ AUTÓPÁLYA-TENDEREN Október 28. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. az előminősítésre jelentkezett négy cégből hámtat hív meg, a A17-es autópálya 8,76 kilo­méteres Becsehelv-Letenye és az M70-es au­tóút 18,6 kilométeres Letenve Tomyiszent­­miklós közötti szakasz megépítésének tárgya­lásos közbeszerzési eljárására - tájékoztatta az NA Rt. hétfői döntéséről közleményben. A közlemény szerint a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági feltételeknek a Strabag Építő Kft., az Országhatár Konzorci­um, valamint az “M7-M70 Letenye 2002” Közös Vállalkozás felelt meg. Az Országha­tár Konzorcium vezetője a Hídépítő Rt., tag­ja a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. Az “M7- M70 Letenve 2002” Közös Vállalkozást az Egút Egri Útépítő Rt. vezeti, tagja a Debre­ceni Magas-, Mély- és Útépítő Rt. Nem fo­gadták el viszont a Betonút Rt. önálló pályá­zatát. Az előminősítés feltételeinek megfelelő cégeket hívják meg a tárgyalásos szakaszra, amelyre 40 napon belül kell a részletes - már az árat is tartalmazó - ajánlatot kidolgozni. ■ Magyar áruk a dortmundi BOLTOKBAN Október 26. Harminc magyar élelmiszer­­ipari tennék szerepelhet a boltok kínálatában a dortmundi, illetve a Dortmund környéki Rewe áruházlánchoz tartozó üzletekben - tá­jékoztatta a nagykereskedelmi cég értékesíté­si vezetőhelyettese Jachem Nehm Budapes­ten. Elmondta: a magyar élelmiszerek - bo­rok, egyéb alkoholos italok, konzervek, leve­sek és fűszerek - felvételére az állandó kínála­tukba - azt követően került sor, hogy7 az áru­házlánc a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium Agármarketing Centrum Közhasznú Társaságával szeptemberben kö­zösen németországi magyar élelmiszerhete­ket tartott a céghez tartozó áruházláncban. A kínálatban mintegy7 250 magyar élelmiszer volt és ezek közül két és fél tucat mellett dön­töttek végül is a kereskedők. Az értékesítési vezető helyettese úgy7 ítélte meg, hogy7 a ma­gyar élelmiszerek bemutatkozása Németor­szág ezen régiójában jól sikerült.

Next

/
Thumbnails
Contents