A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-01 / 76. szám

2 A HÍD Ä NAGYVILÁG HÍREI 2002. NOVEMBER 1. Röviden ■ Rendkívüli állapot az Etna TÉRSÉGÉBEN Október 30. Rendkívüli állapotot hirdetett ld az olasz kormány az Erna térségében, mivel a szicí­liai tűzhányó működése továbbra sem lanyhul. Európa legmagasabb (3323 méteres) tűzhányó­ja szombat éjjel lépett hosszú idő után ismét mű­ködésbe. Azóta csaknem egyenletes erősséggel tör felszínre a láva, amely szerdára már komoly aggodalmakat keltett a környező városokban, falvakban. Kedden öt földrengés kísérte a termé­szeti jelenséget (a legerősebb a Richter skála sze­rinti 4,1-es erősségű volt), szerdára virradóra pe­dig három újabb - 2,0 és 2,9 fokozatú - rengést észleltek, epicentrumuk az Ernától északra fekvő Zafferana Etnea körzetében volt. A hegy két nagy frontján ömlik lefelé továbbra Ls a lávafo­lyam, amely a hamuesővel együtt máris jelentős területeket pusztított el a környező pinea-erdők­­ből és szőlőültetvényekből. ■ Brazil elnökválasztás Október 28. Brazília 27 szövetségi állama közül 26-ban a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva győzött az elnökválasztás vasárnap tartott má­sodik fordulójában - jelentette be hajnalban a választási bíróság, a szavazatok 92 százalékának összeszámlálása alapján. Az adatok szerint a szociáldemokrata Jósé Serra egyedül Alagoas államban kapott több szavazatot (57 százalékot), mint baloldali ellenfele. Lula da Silva, aki a bal­oldali Munkáspárt (PT) jelöltjeként indult harcba, elsöprő győzelmet aratott Rio de Janei­ro államban, ahol az érvényes szavazatok 79 százalékát szerezte meg. A vasmunkásból lett politikus hetven százalék fölötti eredményt ért el Amapá, Amazonas és Ceará államokban, míg további hat államban 60 százalék fölött volt a reá adott voksok aránya. Az elnökválasztás győztese meleg hangú jókívánságokat kapott külföldről. Lula Brazília első munkásosztálybe­li gyökerekkel rendelkezi) elnöke. Győzelme egyben fordulópmtot jelent Latin-Amerika történetében is, hiszen a földrész vezetői eddig rendszerint egy szűk elit vagy a hadsereg sorai­ból kerültek ki. A közvélemény-kutatások már előrevetítették Lula nagyarányú győzelmét. A vasmunkásból, szakszervezeti vezetőből elnök­jelöltté előlépett baloldali politikus ugyanis a változásokba vetett remények jelképe a nyo­mortanyák lakóinak és a középosztálybeliek szemében, akiknek elegük lett abból, hogy Fer­nando Henricjue Cardoso leköszönő államfő nyolcéves kormányzása vajmi kevés előrelépést hozott a szegénység és az erőszak ördögi köré­ből való kitörés érdekében. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Kaudin, Jack Hahn, Sióréti Antónia, Varró Márta, Péterman István Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a be­küldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, il­letve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. A csecsen világkongresszus résztvevői a háború befejezésére szólították fel Putyin elnököt Október 29. A Koppenhágában megtar­tott első csecsen világkongresszus kedden elítélte a moszkvai színházban végrehajtott túszejtést és “a terrorizmus minden for­máját”, egyúttal felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fejezze be a há­borút és kezdjen béketárgyalásokat Csec­­senfölddel. Putyin elnöknek címzett leve­lükben a mintegy száz résztvevő, köztük a száműzetésben élő csecsen diaszpóra kép­viselői arra buzdították az orosz vezetést, hogy azonnal állítsa le a háborút Csecsen­­földön, mivel a politikai párbeszédnek és a tárgyalásokon kialkudott békének nincs al­ternatívája. “Miért akarnak erőszakkal meghódítani egy népet, amelyet nem lehet meghódítani és amely nem akarja, hogy meghódítsák” - tették fel a kérdést, hozzá­téve, hogy a katonai erőn alapuló megol­dás soha nem fog győzedelmeskedni. Ezért elengedhetetlen, hogy most tárgya­lóasztalhoz üljenek és véget vessenek a csecsének, de egyúttal az oroszok és más térségbeli népek szenvedéseinek - áll a le­vél. “Elítéljük a moszkvai színházban le­zajlott tragikus akciót, és elítéljük a terro­rizmus minden formáját, a csecsen lakos­ság elleni minden orosz katonai műveletet, amelyet nem lehet másként értékelni mint a legveszélyesebb állami terrorizmusnak” - emelték ki levelükben. A kedden véget ért, kétnapos kongresz­­szus 19 országból érkezett résztvevői, köz­tük emberi jogi szervezetek képviselői, le­véllel fordultak George W. Bush amerikai elnökhöz, Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, Gerhard Schröder német kancellárhoz, Jacques Chirac francia elnökhöz és Tony Blair brit miniszterelnökhöz. Az aláírók szorgalmazták, hogy a nemzetközi közös­ség és az említett politikai vezetők ne feled­kezzenek meg Csecsenföldről és befolyá­sukat latba vetve igyekezzenek rábírni Oroszországot a politikai rendezésre. A kongresszus zárónapján elfogadott határozatukban a küldöttek megemlékez­tek a csecsenföldi háború “több százezer halottjáról, sebesültjéről, eltűntjéről és el­árvult gyermekéről”. “Mi az emberi jogok, az élet, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért harcunk. A civilizált közösség tagjai akarunk lenni” - hangsúlyozták. A terrorizmus minden formáját elítélve saj­nálkozásuknak adtak hangot, hogy “egyes kormányok a terroristák elleni hadjáratot kisebbségeik elnyomására használják fel” - idézte a határozatot az AFP Izrael nem fogadja el az amerikai béketervet Október 29. Izrael nem fogadja el jelenlegi for­májában a Washington által támogatott új kö­zel-keleti béketervet, mert az részlten azon az arab terven alapszik, amely Izrael kivonulását feltételezi minden megszállt palesztin terület­ről, és megerősíti a palesztin menekültek haza­térésének jogát - mondta kedden Gideon Száár, az. izraeli kormány titkára. Az izraeli és a pa­lesztin fél a múlt héten egyaránt fenntartások­kal fogadta az új tervet, amelyet William Burn­­s, az Egyesült Államok közel-keleti megbízott­ja ismertetett velük, de izraeli tisztségviselő most először jelentette ki, hogy a javaslat na­gs óbb változtatások nélkül elfogadhatatlan. Az arab béketervvel - amelyet Rijád javaslata nyo­mán márciusban fogadott el az Arab Liga bej­rúti csúcsértekezlete - az arab országok először ajánlották fel az izraeli-arab kapcsolatok átfogó ARAFAT AZ IZRAELIEKKEL VALÓ MEGBÉKÉLÉSRE SZÓLÍT FEL Október 29. Jasszer Arafat palesztin el­nök Izraellel való megbékélésre szólított fel, és elítélte a polgári lakosság elleni me­rényleteket kedden a ciszjordániai Rámalláhban, a Palesztin Törvényhozási Tanács ülésén, amelyet az új palesztin kormány jóváhagyása végett hívtak össze. “Kezet nyújtok az izraelieknek, hogy folytassuk az 1991-ben Madridban meg­kezdett békefolyamatot” - mondotta az iz­raeliek és palesztinok közötti jószomszédi viszonyt szorgalmazó felhívásában. “Szomszédokként szeretnénk élni. Talál­junk közös alapot az önök által és általunk elvárt biztonság, valamennyiünk közös biztonsága érdekében” - idézte az AFP a palesztin elnöknek az izraeliekhez intézett felhívását. A gyökeres reformok érdekében Arafatra gyakorolt nyomás hatására a palesztin elnök új, 19 tagból álló kormány összeállítását jelentette be kedden. normalizálását. A Bums által ismertetett újabb béketervet közösen dolgozta ki az izraeli-pa­lesztin konfliktus rendezése érdekében közvetí­tő szerepet vállaló Egyesült Államok, az ENSZ, Oroszország és az Európai Unió “kvar­tettje”, és elképzeléseik szerint a temet decem­berben lehetne jóváhagyni. Izraeli tisztségviselők már a múlt héten is kifej­tették, hogy a rendezési terv egyik szakaszától a másikba való átmenetet a palesztin erőszak­­cselekmények leállításához kellene kötni. Kifo­gásolták továbbá, hogy nincsenek benne vilá­gosan kifejtve Izrael biztonságának garanciái. A menetrend első szakasza a palesztin politikai vezetés átalakítását és választások megtartását irányozza elő, illetve az izraeli csapatok vissza­vonását a második palesztin lázadás kirobbaná­sa előtti állásokba. Ezt követné egy ideiglenes palesztin állam kikiáltása 2003-ban, majd egy végső békemegállapodás megkötése 2005 végé­ig - írja az AP amerikai hírügynökség. Palesztin tisztségviselők - akik az újabb tervről a napokban készülnek konzultálni arab veze­tőkkel - négy témában szeremének változtatást elérni. Ragaszkodnak hozzá, hogy Izrael már a megva­lósítás első szakaszában fagyassza be az újabb zsidó telepek építését. Ezenkívül beavatkozás­nak és Jasszer Arafat palesztin vezető félreállí­­tására tett kísérletnek tekintik, hogy a kvartett elképzelése szerint parlamenti és nem elnökvá­lasztásokat kellene tartaniuk. Hangsúlyosabb szerepet szánnak továbbá a nemzetközi megfi­gyelőknek, és tisztázni kívánják, hogy a szem­ben álló felek miképp lépnek majd a megvaló­sítás egyik szakaszából tovább a következőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents