A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-10-18 / 74. szám
2002. OKTÓBER 18. Gazdaság AHfD 7 Konszolidációs program a mezőgazdaságban Röviden Október 15. A kormányprogramnak megfelelően megkezdődik az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású adósságrendezési és elemikár-enyhítési programjának végrehajtása - jelentette be Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Közölte: a mintegy 150 ezer család helyzetén alapvetően javító intézkedés célja az éven belüli lejáratú termelői hitelek részbeni kiváltása, valamint az aszály és a dunai árvíz által okozott károk enyhítése. A programra összesen 60 milliárd forintot szán a kormányzat. Ebből az összegből 45 milliárd szolgálja az adósságrendezést, 15 milliárd forint pedig az elemi károk enyhítésére jut. Az adósságrendezésbe bevonják a pénzügyi intézmények által nyújtott valamenynyi éven belüli lejáratú termelői hitelt, tagi kölcsönt, illetve integrátori szervezetek által banki hitelből és saját forrásból nyújtott éven belüli hiteleket, halasztott fizetési határidejű kölcsönöket. Az elemi károk enyhítésekor figyelembe veszik az aszálykárokat és a dunai árvíz által okozott kártételeket, míg a gyümölcsösöket és a szőlőket ért fagykárok rendezése külön alapból történik. A támogatást valamennyi regisztrált mezőgazdasági termelő - őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó, szövetkezet, gazdasági társaság - igénybe veheti, ha a gazdasága nem áll csőd-, felszámolási, vagy végrehajtási eljárás alatt, és nincs lejárt határidejű köztartozása. Az integrátorként bejegyzett szervezetek - amennyiben mezőgazdasági termelők - saját jogon és az integrált termelők nevében is igényelhetik a támogatást. A termelői hitelek adósságrendezésének alapja a 2000., 2001. évi és a 2002. május 31-én fennálló hitelállományok számtani átlaga. A támogatás alapja az úgynevezett nettó tartozásállomány, azaz a bevonható hitelállomány megtakarításokkal csökkentett összege. A támogatás mértékét a szakértők a nettó tartozásállomány mintegy 40 százalékára teszik. A támogatást a fennálló hitelek tőketörlesztésére kell fordítani, amelyek közül elsőbbséget élveznek az állami kezességvállalással felvett kölcsönök. Az adósságrendezés egyik feltétele, hogy a termelő legalább egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytasson, és vállalja, hogy azt legalább három évig nem szünteti meg. Az aszálykárral, vízkárral sújtott termelők kárenyhítő programja kiterjed a hitellel nem rendelkező károsultakra is. Aszálykár esetében kárenyhítést a 25 százaléknál nagyobb hozamkiesést szenvedett termelők igényelhetnek. A dunai árvíz által okozott károk enyhítésének nagysága az igazolt kármérték 32 százaléka. A támogatás együttes összege termelőnként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. A támogatást hiteltörlesztésre kell fordítani. Ha a termelőnek nincs hitele, vagy a támogatás összege meghaladja a hitelt, a különbözet 90 százalékára jogosult. Az integrált termelők akkor jogosultak a támogatás igénybevételére, ha az integrátori szervezet igényét a termelők nevében nyújtja be. Az adósságrendezés és támogatás alapja a bázisidőpontokban az integrátorral szemben fennálló tartozásállományok számtani átlaga. A támogatást az integrátorral szembeni tartozás csökkentésére kell fordítani. Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár elmondta: az igényeket november 29-ig kell benyújtani a megyei FVM-hivatalokba. A miniszter december 5-ig véglegesíti a támogatási mértékeket. A pénzigénylésekre december 6-13. között kerülhet sor. Korrekcióval december 13-ig élhetnek a termelők. Az integrátoroknak pedig december 31-ig kell továbbadniuk a megítélt pénzeket a termelőknek. Emellett 2003-tól június 30- ig kell minden évben az előző évi feltételek teljesüléséről beszámolót készíteni a termelőknek. ■ AZ MNB EMEU A KAMATOKAT, HA KELL Október 15. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét emeli a lámátokat, ha az általa kitűzött inflációs célt nem sikerül elérni - jelentette be kedden Járai Zsigmond, a jegybank elnöke, miután tárgyalt német pénzügyi szakemberekkel. Járai hangsúlyozta, hogy' Magyarország 2006-ban vág)' 2007-ben csatlakozni kíván az euróövezethez. Az MNB elnöke úgy fogalmazott, hogy az ország számára összességében előnvös az euró bevezetése, annak ellenére, hogy’ az az ország önálló pénzpolitikájának feladásával jár majd. ■ Két amerikai közgazdászé A KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ Október 9. Az amerikai-izraeli kettős állampolgárságú Dániel Kahneman és az amerikai Vemon L. Smith megosztva kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat azokért az eredményekért, amelyeket a lélektani és kísérleti gazclaságtan döntéshozatali alkalmazása terén értek el. A 10 millió svéd koronával (1 millió dollár) járó dijat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át ünnepélyesen a kitüntetetteknek. A díjat a svéd jegybank alapította 1968-ban. .Az azóta kiadott 49 közgazdasági Nobel-díj tulajdonosai közül 37-en az Egyesült Államokban dolgoznak. ■ ÖT JELENTKEZŐ A VILLAMOSENERGIAKERESKEDELEMRE Október 10. A jövőre liberalizált magyar villamosenergia-piacon végzendő szabadkereskedelmi tevékenységre öt társaság nyújtott be eddig kérelmet - közölte Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MÉH) elnöke. Elmondta: még további jelentkezéseket is várnak, így’ úgy látszik, megvalósul az a cél, hogy alternatív tőkeerős kereskedők jelenjenek meg a magyar piacon. Az elnök azt is közölte, hogy a tavalyi adataik alapján az értékesített villamos energia mennyiségét tekintve a piacot többségében két nagy cég birtokolja. Az RWE és az EON piaci részesedése együttesen 89 százalék. Tavaly az értékesített villamos energia mennyisége Magyarországon összesen 32.263 gigawattóra volt. ■ ÁPV Rt.: nincs döntés A Mol PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL Október 11. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (APV) Rt. igazgatóságának csütörtöki ülésén csupán középtávú vagyonpolitikai koncepciója kormány elé terjesztéséről döntött, minden ellenkező infomiáció tévedésen vagy' félreértésen alapul - áll az ÁPV Rt. közleményében. A közlemény szerint “politikusi megnyilatkozások” mint kész tényt említették csütörtökön a Mól állami kézben lévő részvényeinek privatizációját, és ok-okozati összefüggést teremtettek a magánosítás és az energiaár szabályozás között. - Ilyen összefüggés természetesen nem létezik - szögezi le a közlemény, amely szerint az ÁPV Rt. értetlenül áll a megfogalmazott politikai természetű aggályok előtt, mivel a Mól 25 százalékos csomagját 2000-ben az dózó kormány vonta Id a tartós állami tulajdoni körből. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a vagyonpolitikai koncepciót a kormány még nem tárgyalta, az ezzel kapcsolatos végső döntés a kabinet kezében van, a megvalósítás során szükséges törvénymódosításokhoz pedig parlamenti jóváhagyás kell. Mindezek után kerülhet sor az egyes vállalatokkal kapcsolatos konkrét döntések előkészítésére. Gazdaságstratégia a tartós gazdasági növekedésért Október 15. Magyarországon nem képzelhető el tartós gazdasági növekedés a külföldi beruházások fokozása és a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítő- és versenyképességének javítása nélkül - hangsúlyozta Pongomé Csákvári Marianna, a gazdasági tárca iparért és kereskedelmért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (1TDH) által indított “Diamond Electric Beszállítói Pilot Projekt” elnevezésű programja kapcsán tartott rendezvényen a helyettes államtitkár hozzátette: ezért az új kormány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium olyan gazdaságstratégiát dolgozott Id, amely nemcsak vonzóvá teszi Magyarországot a külföldi beruházók számára, hanem felkészíti a magyarországi kis- és középvállalkozásokat az uniós csatlakozás kihívásaira. Hangsúlyozta: a gazdasági növekedés érdekében tovább kell erősíteni annak a lehetőségét, hogy Magyarország a multinacionális cégek regionális központjává váljon. Elmondta: a gazdaságstratégia új elemeként 2003. január l-jétől EU-konform adókedvezményt vezetnek be az új beruházások számára. A program keretélten közvetlen támogatásokat nyújtanak fejlesztésekhez, illetve a versenyképesség javításához. A befektetésösztönzési csomagban pályázni lehet majd az uniós felkészülést segítő támogatásokra is. Ugyanakkor a v állalkozások működését az adminisztrációs terhek csökkentésével igy ekeznek segíteni. Handelsblatt: interjúJárai Zsigmonddal a jegybank pénzügypolitikájáról Október 15. A magyar jegybank ismét emelni fogja a kamatokat, ha az általa kitűzött inflációs célt nem sikerül elérni - mondotta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azon a beszélgetésen, amelyet az IKB Deutsche Industriebank képviselőivel és újságírókkal folytatott. A Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi napilap keddi számában közölt ismertetés szerint Járai azt is leszögezte: Magyarország kitart amellett, hogy 2006-ban, 2007- ben csatlakozik az euróövezethez.- Az euró stabil pénz és a jövőben is az marad - hangsúlyozta az elnök, aki az eurócsadakozás legfőbb hátrányának az önálló pénzpolitika feladását tartja. Ami azonban jó Európának, jó Magyarországnak is és összességében véve az előnyök túlsúlyban vannak - mondotta. Járai Zsigmond számára bizonyos gondot jelent az infláció alakulása Magyarországon. A júliusi 4,6 százalék után az áremelkedés üteme ismét nő. A nemzed bank az év végére 5,5 százalékkal számol. Ugyanakkor egy évvel az euróövezethez való csadakozás előtt az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb az infláció szempontjából legstabilabb három EU-tag mutatóinak átlagánál. Járai éppen ezért nem zárta ki az irányadó kamatok újbóli megemelését. - Kamatokat fogunk emelni, ha erre szükség van - jelentette ki. A következő évi államháztartás megtervezésekor a kormány dilemma előtt áll: egyrészt csökkentenie kell az államháztartási deficitet, ám a kiadások visszaszorítása gyengíti a gazdasági növekedést. Kérdéses továbbá, hogy a Medgyessy-kormány el tud-e fogadtatni politikailag egy hatékony stabilitási politikát - írta a Handelsblatt. Járai vegyes érzésekkel figyeli a kettős deficitet (államháztartás és folyó fizetési mérleg), a magyar gazdaság növekedési esélyei számára lényegesek a külföldiek közveden beruházásai, amelyek a Handelsblatt szerint évente körülbelül 1,5 milliárd eurót tettek ki. A kormány abból indul ki, hogy a közveden beruházások az idén és jövőre nagyjából ezen a szinten maradnak és 2005- ig 2,1-2,4 milliárdra emelkedhetnek. Budapesti elemzők azonban - állapította meg a német lap - kételkednek ebben, mert Magyarország vonzereje csökken. Ennek okai: a növekvő költségek és a jól kiképzett szakmunkások egyre növekvő hiánya. Járai nem aggódik a folyó fizetési mérleg hiánya miatt, mondván, hogy a magyar gazdaság jó helyzetben van, a devizatartalékok elegendőek. Az ilyen deficitek tipikusak a reformokat végrehajtó államok esetében, de természetesen ébernek kell lenni - közölte. A jegybank elnöke igen elégedett a forint jelenlegi külső értékével (1 euró=245 forint) és aláhúzta, hogy a jegybank nem követ árfolyamcélt. Pontosabban körül nem határolt erős eltérések esetén azonban szavai szerint a nemzeti bank reagálni fog.