A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-10-04 / 72. szám

Diversity Bevándorló Vízum (DV-2004) Határidő: 2002. Október 7-e hétfő dél és 2002. Novem­ber 6-a szerda dél. Teljes felvilágosítás ÉS A KÉRELEM BENYÚJ­TÁSÁNAK LEÍRÁSA A JÖ­VŐ HETI SZÁMUNKBAN! 1 YORK CITY i.oo Orosz-amerikai egyeztetés Két és fél órát tárgyalt szombaton Moszkvában az iraki helyzetről Marc Grossman amerikai külügyminisz­ter-helyettes, és Peter Ricketts, a brit külügyminisztérium politikai igazga­tója az orosz delegációval. (3. oldalon) Nastase: Felívelóben A MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK Mádl Ferenc azt mondta, hogy nyitottab­bá kell tenni a két ország gazdaságát egy­más számára. Adrian Nastase szerint a két ország kormányának kapcsolata kiváló. (6. oldalon) OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL Ntw JERSEY MARMATT FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. OKTOBER 4. 2. ÉVFOLYAM 72. SZÁM 40. HÉT Lapzárta után ■ Kupa békét akar végre AZ ORSZÁGBAN Október 2. Az önkormányzati választások után a párt elnöke szerint a Centrum a har­madik legjelentősebb politikai erő lesz az országban. Kupa Mihály szeretné, ha az önkormányzatok az eddiginél nagyobb szerepet kapnának. Kupa Mihály pártelnök felmérései és becslései szerint a Centrum a harmadik legjelentősebb erő lesz az önkor­mányzati választások után. Kupa Mihály szerdán Szegeden tartott sajtótájékoztató­ján azt mondta, hogy a Centrum sok ön­­kormányzatban jelen lesz, és az embereket, az ügyeket szándékozik képviselni, nem pedig ideológiai vitákba bonyolódni. Mint mondta, azt szeretnék, hogy legyen végre béke az országban. “Ne az számítson, hogy melyik önkormányzat milyen ‘színű’, ha­nem az: milyenek a versenyfeltételek és azoknak melyik település tesz jobban vagy kevésbé eleget” - mondta. A Centrum fel­fogása szerint az önkormányzatoknak a jö­vőben az eddiginél jóval nagyobb szerepet kell játszaniuk, hiszen az uniós csatlakozás után a gazdasági és a kulturális kapcsolatok jelentős része helyi szintekre tevődik át - mondta az elnök. Csak olyan feladatokat kellene az önkormányzatoknak ellátniuk, amelyekre forrás is biztosított - tette hozzá -, és az önkormányzatoknak több pénzre van szükségük. Az ígéretek programja / II. rész Gaál Péter A rendszerváltás óta eltelt kormányzati ciklusok mindvégig törekedtek arra, hogy autonóm szervezetként működjön a rend­őrség. Ez a hagyomány tört meg az Orbán­­kormány idején, a pártpolitika eszközévé züllesztették a rendőrséget, amely politiku­sok érdekeinek kiszolgálójává vált és meg­rendeléseket teljesített. Nem az országnak, hanem a kormánynak volt rendőrsége! Mégpedig olyan rendőrsége, amelyik kép­telen volt megbirkózni bűnügyi feladatá­val. A testület vezetői arra sem jöttek rá, hogy az országban elkövetett összes bűn­­cselekmény 70-80 százalékát 20-25 telepü­lésen követik el. Már ez a felismerés is óri­ási és valós eredményekhez vezethetett volna. De a rendőrség nem birkózhatott meg a feladattal, hiszen el volt foglalva ön­maga bajával és az irányító politikusokkal. Készített az ORFK egy belső használat­ra szánt korrupciós felmérést. Kiderült, hogy a rendőrök 25-30 százaléka korrupt. 41 ezer emberről van szó, tehát 41 ezerből 12 ezer! A felmérést végző kutatók interjú­kat készítettek olyan rendőrökkel, akiktől parancsnokuk részesedést kért a szolgálatuk alatt összegyűj­tött kenőpénzből, másoknak pedig azért kellett pénzt adni­uk, vagy szexuális szolgáltatást nyújtaniuk felettesüknek, hogy jövedelmezőbb munka­körbe kerülhessenek. Csak az 1999-es és 2000-es évben leg­alább 200 alparancsnok és kö­zépvezető volt kénytelen tá­vozni a posztjáról - állították az ORFK-n. A konkrét eseteket kellő szociális biztonság hiányában, a tanu­láshoz való jog indokolatlan korlátozásá­ban, a munkavégzés feltételeinek hiányos­ságaiban, valamint a politikai szervilizmus iránti elvárásokban. Mindezek együttes ha­tására a rendőrség állománymegtartó ké­pessége elégtelenné vált, a nagyszámú pá­lyaelhagyás pedig rontotta a minőségi munkát. Egyre alacsonyabb lett a “szolgál­tatások” színvonala, ez pedig drasztikusan növelte a rendőrség működési költségeit. (Folytatás a 8-9. oldalakon) persze soha nem hozták nyilvánosságra, mert mindenki tartott a közvéleménytől, il­letve attól még jobban, hogy a sajtó nem a sikeres rendőri munkáról, hanem a korrupt rendőrökről fog írni. De ne feledkezzünk meg arról, hogy mindeközben a Fidesz- FKGP koalíció alatt a rendőrök nem gya­korolhatták jogaikat. Ez megnyilvánult a szakszervezetek érdekérvényesítő tevé­kenységének korlátozásában, a rendőrök, köztisztviselők és közalkalmazottak jogsze­rű anyagi járandóságainak elvitatásában, a ÚJ NEMZEDÉK Orbán: jövőre a böjti szelek hidegek lesznek Szeptember 27. Egy sikeres választási küzdelem meg­vívásához legalább két dologra, önbecsülésre és önbiza­lomra van szükség, ezek nélkül nincs értelme belevágni - hangoztatta Orbán Viktor a Polgári Fórum elnevezésű budapesti rendezvényen. A volt miniszterelnök szerint a választásokon történő sikeres szereplés feltétele, hogy kellő önbecsüléssel, emelt fővel tudják vállalni az elmúlt négyéves kormányzás eredményeit. Mi a magunk részé­ről egy lendületben lévő, gyarapodó, emelkedő pályára állított és bizakodó ország ügyeit adtuk át az utánunk kö­vetkező kormánynak - jelentette ki a fideszes politikus, aki az általuk elkövetett hibák közé sorolta az összefogás “korlátozott voltát”. Szavai szerint 1.500 szavazat döntöt­te el, hogy milyen irányba haladjon Magyarország sorsa. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra: lehet, hogy egyetlen szavazaton múlik, hogy kiből lesz képviselő vagy polgár­­mester. A volt miniszterelnök beszámolt arról: csak a pol­gári erők tudták elérni, hogy a kormányzás után nőjön a támogatottságuk. Orbán Viktor szavai szerint könnyen kiírhatja magát a magyar közélet történelmi kézikönyvéből az, aki nem is­meri fel az “egy a tábor, egy a zászló” kortanács fontossá­gát. A Centrum pártra utalva úgy fogalmazott: magukat polgári gondolkodásúnak és értékrendűnek kiadó szemé­lyek és szervezetek megjelentek és lecsippentettek né­hány százalékot a polgári tábor támogatóiból, majd ezt összegyűjtötték, a hónuk alá csapták és átmentek a szoci­alista táborba. Hozzátette: aki nem a polgári összefogás jelöltjeit támogatja, akarva akaratlanul “a baloldal, az el­lenfeleink malmára hajtja a vizet”. Kitért arra: nem csak jó jelöltekre, hanem kitartó szavazatszámlálókra lesz szükség az október 20-i önkormányzati választásokon. Mint mondta: senki nem engedheti meg magának a sza­vazatszámlálás napján, hogy hazamenjen ebédelni, vagy hogy kimenjen cigarettázni, mert “ez alatt furcsa dolgok szoktak történni”. A volt kormányfő elmondása szerint a mostani bér­emelésekhez és nyugdíjemelésekhez semmi köze a mos­tani kormánynak, mert annak feltételeit az előző négy év során teremtették meg. Orbán Viktor szerint megbénult a gazdaság, majd hozzátette: “ha a magyar kormányzat nem lesz képes arra, hogy érthető szavakkal és mondat­szerkezetekben elmond­ja, milyen út áll a gazda­ság előtt, akkor a jövő esztendőben a böjti sze­lek igen hidegek lesznek. A kabinet néhány meg­nyilatkozására utalva le­szögezte: szándék és fon­tossági sorrend kérdése, hogy mire jut és mire nem jut.” A Magyar Televízió elnökválasztása kapcsán a hétfői események vonatkozásában úgy vélte: a kuratóri­um elnökségében kis híján megszavaztak egy olyan tévé­elnököt, aki nem mindenkinek az igényét elégítette volna ki, de a nagykuratórium szíve szerencsére a helyén volt. Az ex-miniszterelnök megjegyezte: az ügyészség is meg­támadta azt a döntést, amellyel elnöki jogkört ruháztak a köztévé alelnökére. Orbán Viktor szólt arról, hogy talán már ezen a héten benyújtják a közszolgálati televízió ket­téosztására vonatkozó törvénymódosítást. A fideszes po­litikus megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint az el­lenzék joggal támaszt előfeltételeket az uniós csatlakozás­hoz és az azt megelőző alkotmánymódosításhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents