A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-27 / 71. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. SZEPTEMBER 27. Röviden ■ Magyar anyanyelv tanítása Moldvában Szeptember 25. Több mint negyven évi szünet után ismét megkezdődött a magyar nyelv tanítása a román állami oktatás keretében a csángók lakta romániai Moldva két településén, a Bákó megyei Pusztinán és Klézsén. A két település általános iskolájában az idei tanévtől hetente három órában oktatják a magyar nyelvet. A tantárgy neve: anyanyelv. Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség üg)-vezető alelnöke, a művelődési és egyházügyi főosztály vezetője a moldvai Bákó városban tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar nyelv tanításának megkezdése annak jele, hogy az RMDSZ és a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt között létrejött az együttműködési megállapodás. Moldvában 1948 és 1959 között működtek magyar tannyelvű iskolák, Bákóban magyar tanítóképző is volt. ■ Szennyezés a Szamos romániai szakaszán Szeptember 23. Jelentős halpusztulást okozó szennyezés történt a hét végén a Szamos folyó romániai szakaszán. A román illetékes szakemberek szerint a mérgező anyag remélhetőleg már nem jut át a határon Magyarország területére. A hétfői román lapok beszámolói szerint a szennyezést feltehetően a Kolozs megyei Dés papírgyára okozta. Az eddigi adatok szerint közel négy mázsa haltetemet gyűjtöttek össze. ■ Elveszett sírok Erdélyben Szeptember 20. Öt éve megoldatlan problémát jelent Erdélyben, hogy egy, a második világháborúban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványai végső nyughelyre kerüljenek. A magyar bab holttestét a Kolozs megyei polgári védelem parancsnokságán őrzik. A romániai magyar sajtó már tavaly áprilisban részletesen foglalkozott Kolozs megyei polgári védelem parancsnokságán őrzött maradványokkal. A második világháborúban elhunyt magyar btona holttestét 1997-ben a Tordához közeli Stand település kőbányájában találták meg. - A fő gondot az okozza, hogy a két ország mostanáig nem tudott megállapodásra jutni a hadisír gondozási egyezményről - közölte íjgyártó István, Magyarország bubresti nagykövete. Az egyezmény szabályozná a már létező btonasírok kérdése mellett azobt az eseteket is, amikor a háborúkban elesett katonák földi maradványai kerülnek elő. Az egyezmény szövege jórészt elkészült már, de évek óta megoldásra vár az a kérdés, hogy hatálya milyen történelmi időszaba terjedjen ki: Magyarország azt szeremé, ha az 1848-49-es szabadságharc honvédjeinek a mai Románia területén lévő sírjait is magába foglalná az egyezmény, míg Románia ahhoz ragaszkodik, hogy csak a két világháborúban elesett magyar btonákra vonatkozzon a megállapodás. Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy nyilatkozott, remélhetőleg a közlejövőben megoldást lehet találni arra, hogy' a szindi kőbányában talált ismereden magyar btona maradványai méltó körülmények között eltemethessék. Elmondta, a Romániai Magyar Demobata Szövetség tordai szervezetének képviselői felajánlották, hogy az ismeretlen btonát Tordán, a második világháborúban itt elesett magyar btonák tavaly kialakított sírkertjében eltemetik. Pontosnak tekinthető adat nincs arról, hogy hány magvar btona maradványai nyugszanak Erdélyijén. Négypárti szlovák kormány alakul SZOROS jobbközép győzelem A választásokon Schuster csak pénteken határoz Szeptember 23-24. Tisztán jobboldali koalíció alakulhat a hét végi szlovákiai parlamenti választások után. Bár a voksolást immáron negyedszer egymás után Vladimír Meciar HZDS-e nyerte, az összesen 78 mandátumot szerző SDKÚ, MKP KDH és ANO kezdheti meg a koalíciós tárgyalásokat, a kormányfőt valószínűleg ismét Mikulás Dzurindának fogják hívni. Jól szerepelt az MKR 11,16 százalékot szerzett. A negatív meglepetést a kommunisták okozták, akik a rendszerváltozás után először ülhetnek be a parlamenti padsorokba. Kihullottak viszont a nemzeti pártok és a klasszikus baloldal sem képviselteti magát az alakuló törvényhozásban. A választási eredmények a lehető legjobb üzenetet küldik a Nyugat felé az október végi EU-csúcs és a novemberi NATO-csúcs előtt. A jobboldali pártok már megkezdték a tárgyalásokat a koalícióról. A Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új Polgárok Szövetsége (ANO) együttesen 78 képviselőt tud állítani a 150 tagú törvényhozásba. Négypárti közép-jobboldali kormánykoalíció létrehozásáról vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Pozsonyban állapodtak meg. A minősített többséghez szükséges 76 szavazatnál kettővel több mandátumot a négy párt elegendőnek találja a közös kormányzáshoz. A megállapodásról telefonon már tájékoztatták az államfőt. A négy párt annak lehetőségét is kizárta, hogy a választásokon másodiknak végzett Robert Fico pártjával, a SMER-rel tárgyaljanak, de jelezték, a parlament alelnöki posztját valamelyik ellenzéki pártnak ajánlják fel. Az új parlamentet a hét végén befejeződött választások eredményeinek kihirdetését követő harminc napon belül kell felállítani. Schuster - korábbi ígéretétől eltérően, mely szerint azt a pártelnököt bízza meg az új kabinet létrehozásával, aki legalább 76 mandátumot tud felmutatni - hétfőn nem kérte fel Dzurindát kormányalakításra. Az államfőnek egyébként sincs olyan jogköre, mely szerint bárkit megbízhatna ezzel a feladattal, ez csak a szokásjog része. „Alkotmányunk nem ismeri a kormányalakítással való megbízás intézményét. Most az történik, ami alkotmányunk és a parlamenti logika szerint egyértelmű: négy pártnak sikerült parlamenti többséget szereznie, és e körvonalazódó többség vezetői elkezdtek dolgozni. Ha sikerül megegyeznünk, az új kabinet összetételéről szóló javaslatot átadom az államfőnek. Csak a köztársasági elnök nevezheti ki az új kormányt, melynek létrehozásához azonban nincs szükség semmilyen megbízásra. Ez csak egyfajta politikai kultúra megnyilvánulása” - nyilatkozta az SDKÚ elnöke a Schusterrel folytatott megbeszélés után arra reagálva, hogy az államfő néhány nap haladékot adott a pártoknak a tárgyalásokra, és csak pénteken kíván valakit megbízni a kormányalakítással. Dzurinda ezt nem tartja fölösleges időhúzásnak, szerinte a négy partner közötti szakértői tárgyalások zavartalanul folytatódnak. Arról nem volt hajlandó találgatni, mikor fejezik be a kormányalakításról szóló tárgyalásokat, ugyanakkor nem zárta ki, hogy akár már ezen a héten összeállhat az új kabinet. „Mihelyt jóváhagyjuk a kormányprogram téziseit, az új kormány szerkezetét, a koalíciós szerződést, illetve hogy melyik párt milyen minisztériumokba kit jelöljön, az elnök urat is tájékoztatjuk elképzelésünkről” - tette hozzá, majd elárulta: az ellenzéki pártoknak is felkínálnak a pozíciójuknak megfelelő, elsősorban parlamenti posztokat. Kizárta, hogy a jobbközép pártok a HZDS-szel és a Smerrel is tárgyalóasztalhoz ülnek. „Ilyen lehetőség fel sem merült” - hangsúlyozta. Schuster hétfőn elsőként Vladimír Meciarral találkozott, aki a választási eredmények nyilvánosságra hozatala óta először lépett újságírók elé. A HZDS elnöke is megpróbál kormányt alakítani, péntekig tárgyalásokat kíván folytami, csak azt nem árulta el, kivel. „Egyetlen pártot sem zárunk ki” - mondotta. Meciar, aki a jobboldali koalíciót a lehető legrosszabb megoldásnak minősítette, nem akar kormányfő, sem házelnök lenni, nem mond le pártelnöki funkciójáról, sem képviselői mandátumáról, és az elkövetkező négy évben egyszerű honatyaként kíván tevékenykedni. Visszautasította, hogy agresszív viselkedése miatt csökkent pártja népszerűsége, és a voksolás eredményét nem tartja kudarcnak. Robert Fico harmadikként tárgyalt az államfővel. A Smer elnöke kijelentette: tudomásul veszi és tiszteletben tartja a jobbközép pártok egyezségét, és pártja a parlamentben balközép pozícióból konstruktív ellenzékként kíván fellépni. Fico után az MKR majd az ANO, a KDH és a KSS elnökét is fogadta Schuster. Bugár Béla, az MKP elnöke megerősítette, hogy kizárt a tárgyalás a HZDS elnökével, képviselőivel és tagjaival, ugyanígy a Smerrel sem fognak tárgyalni a kormányalakításról. „Én is tájékoztattam az államfőt a négy jobbközép párt megegyezéséről és arról, hogy a kormányalakítási tárgyalások már zajlanak” - mondotta Bugár, aki nem tartja időveszteségnek, hogy Schuster csak pénteken ad megbízást a kormányalakításra. A magyar politikus bízik benne, hogy erre pénteken sor kerül. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar pártnak milyen követelései vannak, az MKP elnöke leszögezte: a négy pártnak nem követelései, hanem elképzelései vannak, melyek alapján elkészítik a kormányprogramot. „Az elnök urat folyamatosan tájékoztatjuk arról, amiben sikerült megegyeznünk” - tette hozzá. Szabadkán megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Szeptember 21. Megalakult szombaton a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiáját megtestesítő kisebbségi önkormányzat. A 35 tagú testületet a szabadkai sportcsarnokban tartott elektori közgyűlés választotta meg. A közgyűlésen vendégként részt vettek több ország Belgrádban akkreditált diplomatái, az EBESZ és az Európa Tanács képviselői, továbbá Rasim Ljajics szövetségi kisebbségügyi miniszter. Magyarországról többek között Göncz .Árpád volt köztársasági elnök volt jelen. Ljajics miniszter szerint a szerbiai magyarság politikai érettségről és felelősségérzetről tett tanúbizonyságot azzal, hogy’ a jugoszláviai kisebbségek közül elsőként alakította meg ilyen testületét. A 35 tagú MNT-ben két vajdasági magyar párt - a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom -, történelmi egyházak, civil, művelődési és ifjúsági szervezetek képviseltetik magukat. Három kisebb párt - a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom - nem vett részt az MNT megalakításában. A testület kisebbségi önkormányzati funkciót lát el, amely révén megvalósítható a vajdasági magyarság személyi elvű kulturális autonómiája. A kisebbségügyi törvény szerint a testület intézményeket alapíthat, dönthet, illetve részt vehet döntéshozatalban a nyelvhasználatot, az oktatást, a tájékoztatást és a kultúrát érintő területeken. Kasza József, a VMSZ elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes kijelentette: a VMSZ történelmi hibát követett volna el, ha a jelenlegi zűrzavaros belpolitikai helyzet és a tisztázatlan államjogi viszonyok mellett nem él a kisebbségügyi törvény adta lehetősséggel és nem kezdeményezi az MNT megalakulását. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti tanács létrejöttével, illetve a tartományi hatáskörök részbeni visszaszolgáltatásával megvalósul a VMSZ hárompilléres autonómiakoncepciójának két pillére.
