A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-09-13 / 69. szám

8 A HÍD Hazai hírek 2002. SZEPTEMBER 13. Röviden ■ Budapest fénytornyokat emel A TERROR ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Szeptember 8. A tavalyi, New York elleni terrortámadásra emlékezik Budapest. Szep­tember 11-én, szerdán 21 órától fénytor­nyok világítanak majd a Gellért hegyen. A 4000 méteres fényoszlopokkal tiltakozik a főváros a “sötétség ellen”. “A terroristák a szabadságot és jelképesen bennünket, buda­pestieket is megtámadtak szeptember 11-én. New York a demokratikus nyugati civilizá­ció szíve, a világváros, a metropolisz. A ter­roristák tudatosan a szabad világ szívét vet­ték célba, de csak megsebezték. Sem elgyen­gíteni, sem elpusztítani nem tudták, és nem is fogják tudni.” - áll a főpolgármesteri hiva­tal közleményében. ■ Hazarendelték Katona Tamás nagykövetet Szeptember 7. Katona Tamás varsói nagy­követ hazarendelése esetében a felek teljes megegyezéséről van szó - nyilatkozta Tóth Tamás külügyi szóvivő. A döntés okát is­mertetve a külügyi szóvivő elmondta: Kato­na Tamás Budapest I. kerületében polgár­mester-jelöltként indul az önkormányzati választáson, ez pedig nem összeegyeztethető nagyköveti posztjával. Hozzátette: hasonló okok miatt mentették fel júniusban Schmitt Pál berni nagykövetet, aki főpolgármester­jelöltként méretteti meg magát. Arra a kér­désre, hogy Katona Tamás esetében - Schmitt Pálétól eltérően - miért most került sor a felmentésre, a szóvivő azt válaszolta, később szereztek tudomást a varsói nagykö­vet szándékáról. ■ POKORNIT FRAKCIÓVEZETŐ­HELYETTESSÉ VÁLASZTOTTÁK Szeptember 9. A Fidesz - Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja hétfői tanácskozásán frakcióvezető-helyettessé vá­lasztotta Pokomi Zoltánt. A pártelnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról édesap­ja ügynökmúltja miatt július elején lemon­dott Pokomi frakcióvezető-helyettesé vá­lasztását Ader János, a képviselőcsoport ve­zetője javasolta. A zárt tanácskozáson jelen volt és politikai helyzetértékelést tartott Or­bán VYktor volt kormányfő. MORAL Goal Péter Martin Luther King híres mondata jár az eszemben: “ I’ have a dream.” Nekem is van egy álmom. Nem olyan, mint a méltán világhírű emberjogi harcosé , de legalább olyan fontos lenne ennek az álomnak az ér­vényesülése, mint amilyen a mártírhalált halt Kingé volt. Olyan Magyarországot ál­modtam, amelyben politikai közszereplő, polgár, tehát mindenki egyenlő mértékkel mér, amelyben egy politikus nem hivatkoz­hat arra, hogy “csupán” etikai vétséget és nem bűnt követett el. Hogy pontosan érzé­keltessem mire gondolok, mondok egy pél­dát. A német parlamentben hetekkel ez­előtt óriási botrány robbant ki amiatt, hogy a Bundestag néhány képviselője jogtalan előnyöket vett igénybe. Történt ugyanis, hogy a politikusok utazgattak mindenféle konferenciákra és tárgyalásokra, ehhez pe­dig egy légitársaság szolgáltatásait vették igénybe. Ennél a cégnél is, ugyanúgy, mint a világ legnagyobb légitársaságainál is, úgy­nevezett pontrendszer van. Aki sokat uta­zik, az pontokat kap és egy idő után annyi ilyen pontocskát gyűjthet össze, hogy a leg­közelebbi európai, vagy tengerentúli útja nem kerül pénzbe. A Bundestag egy-két képviselője ezt a le­hetőséget kihasználva magáncélra vette igénybe ezt az ingyenutazást. A botrány ki­robbanása után valamennyiük kénytelen volt lemondani a mandátumáról, mert er­kölcsileg megmagyarázhatadan volt, hogy az állam által finanszírozott hivatalos utazá­sok után járó kedvezményt magáncélra vet­ték igénybe. Magyarán megrövidítették az államot. Pesten máig nem érti egy csomó ember, hogy miért bűn ez. Zárójelben jegyzem meg, nálunk is százával vehetik igénybe ugyanígy a Malév pontgyűjtő akcióját. De ez csak egy példa kívánt lenni ahhoz, hogy a lényegre térjek. Hazai politikai életünk legújabb botránya, hogy megdőlt a szabad­­demokraták érve, miszerint csak egyeden rendszerváltó párt létezik, amelyik nem érintett a titkosszolgálatok múltjában. Merthogy korábban kiderült, hogy minden pártban volt III/ akárhányas be­súgó, ügynök, sz.t. tiszt. Úgy tűnik ez at érv nem tetszett egyeseknek, mert a Fidesz, jele­sül Kövér László három héttel előállt és elmondta: tudomása van arról, hogy 1995-ben a Kuncze Gábor által vezetett szdsz-es belügyminisztérium archívumából kivittek egy olyan aktát, amely bizonyítaná egy jelenlegi kormánytag tit­kosszolgálati múltját. Nem kis ribillió lett a dologból. Kuncze cáfolt, volt kabinetfőnö­ke úgyszintén hazugságnak nevezte az állí­tást. Egy hete azonban előállt a Történeti Hivatal vezetője és elmondta: valóban be­kérték egy szdsz-es országgyűlési képviselő ügynöki kartonját és a dokumentum he­lyén ma csak egy olyan másolat található, amelyben az is áll, hogy ki és miért kérte el az eredeti papírokat. A héten aztán robbant a bomba, kiderült, hogy valóban egy jelen­legi kormánytagról lehet szó, de nevet még senki sem említett. Végül az érintett állt fel és töredelmes vallomást tett. Szalay Gábor­ról, a Gazdasági és Közlekedési Minisztéri­um politikai államtitkáráról van szó. A po­litikus elmondásából tudjuk, hogy az “át­­kosban” külkereskedőként dolgozott és ak­kor kereste meg a hírszerzés. Arra kérték, hogy külföldi útjairól számoljon be. Mond­ja el ha be akarták valahol szervezni, ha kor­rumpálni akarták, és így tovább. Szalay azt mondja, hogy soha semmilyen jelentést nem írt, senkinek nem ártott, de szóban ele­get tett a titkosszolgálat kérésének. Politikai karrierjének további alakulását pedig párt­jának döntésére bízza. Mondhatnám, hogy tisztességes ez az alapállás. Mondhatnám, de nem mondom. Mert sokkal tisztességte­lenebb volt hetekig hallgatni! Ráadásul meg is kérdeztem Szalaytól, hogy mire szá­mit? Azt válaszolta, hogy a Medgyessy bot­rány után sejtette, hogy őt is érinti majd az ügy. Hát ha sejtette, akkor miért nem szólt önként. Miért hagyta, hogy pártjának veze­tői hosszú ideig érveljenek azzal, hogy bi­zony ez a szervezet makulátlan. De Szalay legalább levonta a személyes konzekvenci­ákat és az államtitkárságra jelölő pártra bíz­ta egyéni sorsát. Ezzel szemben hosszasan sorolhatnám ugyancsak az elmúlt hét “hő­seit”, akikről csak most derült ki, hogy nemcsak politikai nézeteik, de tisztesség dolgában is másként gondolkodók. Itt van mindjárt az Orbán kabinet Phare-minisztere, Boross Imre. Három éve Torgyán pártelnök azzal támadta meg, hogy párttitkár és munkásőr volt. Boross, aki akkor kisgazda volt, tagadott. Később is csak annyit vallott be, hogy MSZMP tag és aprócska pártalapszervezeti titkár volt. Má­ra kiderült, hogy ő volt a Magyar Nemzeti Bank párttitkára. Hazudott. A titkosszolgá­lati múlt vizsgálása során kiderült, hogy hírszerző szt., tehát szigorúan titkos tiszt, százados volt. Még egy dokumentum is napvilágot látott, amiről Boross nemes egy­szerűséggel állította azt, hogy hamisítvány. Ma már tudjuk, hogy nem volt az, sőt bebi­zonyosodott, hogy valóban együtt műkö­dött a hírszerzéssel és ő volt a D 008-as ügynök. Amikor pedig új pártjának, az MDF-nek elnöke, Dávid ibolya ráolvasta, hogy múltjáról hazudott, akkor még Borossnak állt feljebb, még ő rontott neki a volt igazságügyminisztemek. Két napja vé­gül kénytelen volt távozni az MDF frakció­jából, mert párttársai felszólították arra. Önként képtelen volt megtenni ezt, pedig már rég ez lett volna a dolga. Már akkor, amikor Torgyán hazugságon kapta. (Folytatás a 9. oldalon) Medgyessy idén kevesebb uniós kritikát vár Szeptember 7. Az európai uniós csatla­kozás néhány fontosabb gyakorlati kérdé­séről folytatott eszmecserét Cemobbióban Medgyessy Péter minisz­terelnök Romano Prodival, az európai bi­zottság elnökével. A megbeszélésen felvetődött a bizott­sággal való együttműködés kérdése. A kö­vetkező napokban nagyon szoros kapcso­latra van szükség - mondotta a kormányfő -, mert a csatlakozási tárgyalásokon a ver­senyfejezetet rövidesen le kell zárni, szá­mos, országunkat alapvetően érintő téma van napirenden, főleg a mezőgazdasági ügyek, valamint a költségvetésből való ré­szesedés kérdései. “Olyan munkamegál­lapodást kötöttünk, amelynek értelmében gyorsan és folyamatosan zajlanak majd a tárgyalások, hogy minél hamarabb lezár­hassuk azokat” - közölte Medgyessy. A készülő országjelentésről szólva a mi­niszterelnök utalt arra, hogy évek óta visz­­sza-visszatérő kritika hangzik el a kisebb­ségek képviseletének, a romák helyzeté­nek, valamint a médiaügyeknek a kérdésé­ben, akárcsak a gazdaság és a verseny té­májában. Medgyessy szerint a most ké­szülő országjelentés sokkal kedvezőbb le­het az előzőeknél, sokkal kevesebb lesz benne a kritikai elem, mert sikerült való­ban megoldani azokat a problémákat, amelyeket az EU rendre felvetett. Medgyessy az újságíróknak elmondta: a pénteki kormányülésen kiadta feladatként munkatársainak, kollégáinak és miniszter­­társainak, hogy a legsürgősebben tűzze­nek napirendre minden olyan alapvető kérdést, amely korlátozhatja vagy gátol­hatja az uniós csatlakozásunkat. A kétoldalú találkozó után a magyar sajtó képviselői Romano Prodival is szót válthattak. Mi történne, ha az írek egy második népszavazáson is nemet mondanának a nizzai megállapodásra?- tették fel neki a kérdést, amelyre Prodi így felelt: “egy esetleges újabb nem rendkívül súlyos csapást jelente­ne, ha megtörténne, azt sajnos nem le­hetne figyelmen kívül hagyni. Remé­lem azonban, hogy az az ország tisztá­ban van döntésének súlyával, azzal, hogy a szavazás eredménye nemcsak Írország, hanem mindenki számára nagyon nagy jelentőségű.” Az a kérdés is elhangzott: az EU mi­ként akar hozzájárulni az 5. számú közle­kedési folyosó kiépítéséhez, amely Tri­eszttől Magyarországon áthaladva egé­szen Kijevig érne. A bizottság elnöke le­szögezte: az EU-nak mindenképpen elő kell segítenie a szorosabb összeköttetést a csatlakozó országokkal, máskülönben az egység csak elméletileg létezne. Elismerte: az európaiak elhanyagolták eddig az 5. és a 8. számú - a Keletet a Nyugattal össze­kötő - közlekedési folyosókat, előnyben részesítve az észak-nyugati közlekedési vonalakat. Prodi ezért kijelentette: a leg­sürgősebb feladatok közé sorolja ezt a kér­dést.

Next

/
Thumbnails
Contents