A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-06 / 68. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2002. SZEPTEMBER 6. Röviden ■ Kétszáz al-Kaida tag TELEPEDETT LE LIBANONBAN Szeptember 2. Az al-Kaida nevű temorszervezet csaknem kétszáz tagja telepedett le Libanonban a szíriai hatóságok tudtával - írja hétfői számában a Háárec című izraeli újság, Az izraeli lapnak névtelenül nyilatkozó izraeli forrás szerint az al-Kaida libanoni palesztin menekülttáborokban menedéket találó terroristái között több magas rangú parancsnok is van. Mint közölte, a terrorszervezet libanoni jelenlétére vonatkozó értesülés amerikai és izraeli hírszerzési forrásokból származik. A Háárecben megjelent írás szerzője, egy vezető katonai szakíró arról számolt be, hogy Damaszkusz 150-200 al- Kaida-tag libanoni jelenlétéhez járult hozzá. A terroristák a Szidónhoz közel lévő Ein el-Hilva menekülttáborba fészkelték be magukat. A szervezet szóban forgó parancsnokai Afganisztánból és Iránból érkeztek Libanonba. ■ Palesztin bombagyártót TARTÓZTATTAK LE Szeptember 3. A Haaretz című izraeli napilap információi szerint az Iszlám Dzsihád magas rangú aktivistáját tartóztatta le az izraeli hadsereg hétfő este. Szeptember másodika sem múlt el áldozat nélkül a Gázai övezetben, az izraeli hadsereg katonái lelőttek egy palesztin merénylőt, aki gránátokat dobott az ott állomásozó izraeli harckocsikra. Ugyanebben az időben eg)7 izraeli járőr letartóztatott egy magas rangú Iszlám Dzsihád-aktivistát, akit mint a szervezet bombagyárosát tartanak számon. Az izraeli elhárítás szerint a letartóztatott férfi számos robbanószerek készítésére alkalmas laboratóriumot hozott létre. ■ Amerikai nagykövetséget akart LEROMBOLNI EGY TUNÉZIAI FÉRFI Augusztus 31. A svéd biztonsági erők pénteken Västerasban őrizetbe vettek egy svéd állampolgárságú tunéziai férfi, mert pisztollyal akart beszállni egy Nagy-Britanniába induló gépbe. A férfit hivatalosan annak gyanújával vették akkor őrizetbe, hogy gépeltérítésére készült. Svéd hírszerzési források a Reuters szerint szombaton azonban közölték, hogy a férfi úgy akarta irányítani a dolgokat, hogy7 nekivezethesse a gépet valamelyik amerikai nagykövetség épületének Európában. A svéd rendőrség az ügyben köröz négy további férfit - közöttük egy robbantási szakértő -, aki segített a tunéziainak kidolgozni támadási tervét - közölte a katonai hírszerzési forrás. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin, Jack Hahn, Sűríti Antónia, Varró Márta, Péterman István Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. FÖLD-CSÚCS Államfői felszólalások Egymásnak estek az EU & az USA képviselői a Föld-csúcson Augusztus 30. A fenntartható fejlődésről Johannesburgban tbivó csúcsértekezlet pénteki vitanapját az amerikai és az európai uniós képviselők nézetkülönbsége jellemezre. Az Egy esült Államok nem értett egyet egyes globalizációs problémák megoldásának céldátumokban való rögzítésével, míg az Európai Unió tárgyalói azt szeretnék, ha az elfogadandó akcióterv' konkrét célkitűzéseket tartalmazna. Az amerikai képviselők érvei szerint nem a megjelölt időpntok és célok, hanem a valóságban elért eredmény és a tettekben megnyilvánuló szándék a fontos a világ égető problémáinak megoldása szempontjából. Carol Bellamy, az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF főigazgatója arra szólította fel a tanácskozás résztvevőit, hogy találjanak megoldást annak a 11 millió 5 éven aluli gyermeknek a sorsára, akiknek az életét jelenleg olyan betegségek fenyegetik, amelyek normális egészségügy i ellátás viszonyai közepette megelőzhetők lennének. Szeptember 3. Gerhard Schröder német kancellár és Jean Chrétien kanadai miniszterelnök hétfői felszólalásaikban egyebek közt a globális felmelegedésre vonatkozó kiotói jegyzőkönyv aláírására szólították fel a Föld-csúcstalálkozón részt vevő országokat. Gerhard Schröder német kancellár beszédében utalt arra, hogy az augusztusban a világ több táján tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok alátámasztják azt a tényt, miszerint éghajlati, légköri változások mennek végbe a Földön. Környezetünk léte van veszélyben, ezért Schröder felszólította a világ minden országát, hogy írják alá a tavaly megszerkesztett kiotói jegyzőkönyvet. Mint hozzátette, a jelenlegi csúcstalálkozó legtöbb vitát kiváltó kérdésköréről, a megújítható energiaforrások témájáról nemzetközi konferenciát szándékoznak összehívni Németországba, amelynek munkája a kiotói egyezmény még ez év vége előtti életbe léptetését segítené. Bejelentette továbbá, hogy hazája 1 milliárd euróval támogatja a fejlődő országok energiagazdálkodását, az összeg felét az energiatermelés hatékonyabbá tételére, a másik részét a megújítható energiaforrások fejlesztésére fordíthatják a segélyben részesülő államok. Jean Chrétien kanadai miniszterelnök hasonlóképpen a kiotói jegyzőkönyv aláírása mellett szólt, és közölte, hogy még az idén tervet tesz az asztalra a ratifikálás érdekében. A világ iparilag legfejlettebb országai és Oroszország, vagyis a G8 kanadai, Kananaskisban tartott júniusi találkozója előtt Chrétien liberális kormánya hajlott a ratifikálásra, de a kanadai tartományok többségének nyomására később visszatáncolt. Jacques Chirac francia elnök hétfőn pénzügyi intézkedéseket sürgetett a Föld legszegényebb országainak gazdasági megsegítése érdekében. A johannesburgi értekezleten közzétett nyilatkozatában Chirac közölte: a jövő évi G8-csúcstalálkozón, amelyre a franciaországi Evianban kerül majd sor, Párizs javaslatot fog tenni a “helyes politikát folytató” közepes jövedelmű, ám erősen eladósodott államok adósságának részleges elengedésére. Egyúttal jelezte: brit kollégájával együtt új pénzügyi kezdeményezést tesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a magántőke hosszú távra szóló beruházásait a vízügyi és az energiaszektorban. Párizs és London a következő három év során 100-100 millió eurót kíván rendelkezésre bocsátani a fenntartható fejlődést szolgáló infrastrukturális beruházások előmozdításához. Silvio Berlusconi olasz kormányfő hétfőn a johannesburgi Föld-csúcsértekezleten bejelentette, hogy hazája elenged négymilliárd dollárt abból az adósságból, amellyel a fejlődő országok tartoznak Rómának. Berlusconi a plénum előtt elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Olaszország korábban már “leírt” egymilliárd dollárt a fejlődő államok tartozásából. “Most ezt újabb négymilliárd dollárral megemeljük” - mondta a miniszterelnök, nem közölve, hogy mely országokra vonatkozik majd az olasz nagylelkűség. Olaszország idén júniusban elengedte Mozambik vele szemben felhalmozott teljes adósságát, 524 millió dollárt. Berlusconi egyúttal felszólította a tehetős országokat, hogy a jövőben évente nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési segélyekre. Mint közölte, hazájának “eltökélt szándéka” a fenti mutató elérése; Róma hamarosan a nemzeti jövedelem 0,39 százalékára fogja növelni a segélyezés mértékét. (Az EU-államok ajánlott mutatója évek óta 0,25 százalék.) Csatlakozik a kiotói egyezményhez Moszkva, Ottawa és Peking Szeptember 3. Oroszország, Kanada és Kína a johannesburgi Föld-csúcson kedden jelezte, hogy támogatják az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt. Az amerikai álláspont viszont továbbra is változatlan: az USÁ nem vesz részt az összefogásban. Mihail Kaszjanov orosz kormányfő bejelentette, hogy Moszkva hamarosan - lehet, hogy még ebben az évben - ratifikálja a dokumentumot. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi törvényhozásában az egyezmény ratifikálását. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök kedden arról tájékoztatta a környezetvédelmi csúcstalálkozó küldötteit, hogy a pekingi kormány már ratifikálta a kiotói egyezményt. Az eddig 55 állam által ratifikált dokumentum arra kötelezi a fejlett ipari országokat, hogy 2012-re öt százalékkal csökkentsék az 1990-es szint alá széndioxid-kibocsátásukat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke meg van győződve arról, hogy hosszú távon az Egyesült Államok közeledik majd az Európai Unióhoz a kiotói egyezmény kérdésében. Az uniós politikus sajnálkozását fejezte ki a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos amerikai állásponttal kapcsolatban, mert - mint mondotta - a klímaváltozással összefüggő kérdések rendezése világméretű összefogást igényel. Hosszú távon azonban közelednek majd az amerikai és az európai álláspontok - tette hozzá. Az Európai Unió kedden Johannesburgban partneri kezdeményezést javasolt az ivó- és tisztított vízhez való jobb hozzáférésre, valamint a szegénység csökkentésére, amelyben az állami és a magántőke is részt vehetne. Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, az EU soros elnöke elmondta, hogy számos országban a vízhez való hozzáférés kincsnek számít. A világon azonban mintegy 1,4 milliárd ember nem jut ivóvízhez, és 2,5 milliárd nem ismeri a tisztított víz fogalmát. Az ivóvíz pedig elengedhetetlen a lakosság egészségének megőrzéséhez - hangoztatta a dán politikus. Egyezség a megújuló energiahordozókról Szeptemlter X Héttőn egyezség született a megújuló energiahordozók felhasználásának előmozdításáról. A miniszteri szinten elfogadott megállapodás értelmében a résztvevők “érdemben és mielőbb növelni” kívánják a megújuló energiahordozók részarányát a világ energiafogyasztásában. Az egyezség mindazx»náltal nem határoz meg konkrét százalékos arányokat, sem határidőket. Az európai országok eredetileg azt szerették volna, ha az akcióterv előírja, hogy 2010-ig 15 százalékra kell emelkednie a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) felhasználásának a világ energiafogyasztásában. Ez a ten azonban mereven elutasításba ütközött az Egyesült Államok részéről - amely irreálisnak tartotta azt -, és a kőolajexportáló országok kartellja (OPEC) részéről, amely érdekeit látta veszélyeztetve az olajfelhasználás esetleges visszaesése által.