A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-30 / 67. szám

2002. AUGUSZTUS 30. Gazdaság A HÍD7 IGÉNYELHETŐ A SZÉCHENYI­Augusztus 27. A kisvállalkozások szá­mára létrehozott Széchenyi-kártyát, amely 500 ezer, illetve 1 millió forintos hitelkeretet biztosít augusztus 28-tól le­het igénybe venni. Réthy Imre, a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára az új hitelkonstrukciót bemutató keddi buda­pesti sajtótájékoztatón elmondta: a hitelt a kereskedelmi bankok folyósítják, a vál­lalkozások bankkártyával bárhol, bármi­kor igénybe vehetik. A kártya feltétel­­rendszerének kidolgozásában részt vett a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP Bank, a Postabank, a Mastercard International, valamint a Hitelgarancia Rt. A hitelhez a három kereskedelmi ban­kon keresztül tudnak a vállalkozások hoz­zájutni: a Postabank 31 fiókjában, az OTP 42, az MKB 31 irodájában indítják el a Széchenyi-kártyát. A hitel kamata a (budapesti bankközi kamatláb) BUBOR plusz 6 százalék, amelyhez a kormány öt százalék támogatást ad, így az éves kamat a jelenlegi állapotok szerint 11 százalék körül várható. A folyósított hitel bármi­kor törleszthető, és ismét igénybe vehető, de negyedévente egyszer a hitel egy ré­szét törleszteni kell. A közigazgatási ál­lamtitkár szavai szerint a tárcánál kamat- és hitelgarancia-támogatásra mintegy 700 millió forint áll rendelkezésre az idén. Hozzátette: az évi 2 százalék hitel­garancia-díjnak 50 százalékát a GKM, 50 százalékát pedig a bankok fizetik. A Széchenyi-kártyát olyan mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozók és gazdasági társasá­gok vehetik igénybe, amelyek legalább egy naptári évre vonatkozó pénzügyi be­számolóval rendelkeznek, nincs 30 napot meghaladó köztartozásuk, és lejárt hite­lük, tagjai valamelyik résztvevő vállalko­zói érdekképviseleti szervezetnek, ren­delkeznek a tevékenységükhöz szükséges engedélyekkel, valamint megfelelnek a Hitelgarancia Rt. feltételeinek. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke elmondta: a Széchenyi­­kártya célja a tőkehiánnyal küszködő kis­vállalkozások erősítése, versenyképessé­gük javítása, és ezen vállalkozói kör meg­ismertetése a bankszektorban. - Haszná­latával a Széchenyi-kártya a megbízható vállalkozások védjegyévé válhat - tette hozzá a VOSZ elnöke. Parragh László, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara (MKIK) elnöke közöl­te: december 31-ig becsléseik szerint öt számjegyű lesz a kártyatulajdonosok szá­ma. A VOSZ, valamint az MKIK kezde­ményezését a GKM támogatta és a konstrukció megvalósítására létrehozta a Ka-VOSZ Rt.-t. Bíró Fruzsina, a Ka- VOSZ Rt. vezérigazgatója elmondta: a vállalkozók 46, a VOSZ és az MKIK ál­tal működtetett irodába adhatják be igénylésüket. A szakmai szervezetek ez­után továbbítják az igényléseket a ban­kokhoz, amelyek a vállalatok minősítése után biztosítják a hitelt. Csillag István: csökken az élénkülés, de a magyar gazdaság tartja jó pozícióit Augusztus 26. A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csadakozásra váró más keiet-közép-európai országokhoz ké­pest - mondotta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn Érden, eg)’ lakossági fórum alkalmából. A miniszter kifej­tette: a beruházási kedv megcsappanása az előző évek gazdaságpo­litikai bizonytalankodása miatt következett be. Ugyanakkor a töb­bi ország, Szlovákia, Szlovénia, Cseh- és Lengyelország gazdasága jelentősen megerősödött Ahhoz, hogy a még meglévő előnyünket megtartsuk, a következő években előre kiszámítható gazdaságpoli­tikát kell követni, mérsékelni szükséges az adminisztrációból, bü­rokráciából származó terheket és gerjeszteni kell a versenyt - emel­te ki a miniszter. Megvan a remény, hogy amikor a világgazdasági negatív folyamat megfordul, akkor ez bennünket is kedvező hely­zetben talál - húzta alá. - Most az Eü-tagságig hátralévő időt arra kell kihasználni, hogy minél jobb pozícióban érje a magyar vállal­kozókat a csatlakozás. Hozzátette: addig is a Széchenvi-tervben pá­lyázó vállalkozók ehhez támogatást kapnak, de csak annyit, amenv­­nyi a saját erőfeszítésen túl szükséges a helyes fejlesztési irány tar­tásához. 2004-tőí egyébként a Széchenvi-terv már Nemzeti Fej­lesztési Tervként fiit tovább. Fontos a gazdaság élénkítése, mert ez gyorsítja a hazai vállalkozók erősödését is - tette hozzá Csillag Ist­ván. Már csak azért is, mert a hazai termékek, szolgáltatások 80 szá­zalékát az itthoni fogyasztók használják fel. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon(UHF) illetve kábelcsatornáim fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Tune Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) - Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio Gty Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer Eladó az Enron Augusztus 28. A csődbe jutott amerikai energia­kereskedő cég, az Enron váratlanul eladásra kínálja fel vagyontárgya­it, köztük kulcs­­fontosságú gáz, és elektromos veze­tékeket. Az érté­kesítéssel gyakor­latilag semmi nem marad a vál­lalatból, így az egyenértékű a felszámolással - írja a BBC. A tel­jes belső átszervezés alatt álló Enronról iparági szakértők úgy vélték, hogy új cégként folytatja működését, és elsősorban az alapszintű energia-szolgáltatásokra, illetve a csővezetékek üze­meltetésére korlátozza tevékenységét. A mostani hirtelen válto­zást szakértők szerint az magyarázza, hogy a cég hitelezői egyre hevesebben követelik vissza kinnlevőségeiket. Az Enron tavaly decemberi csődje után egyébként nem csak a hitelezők, de a tár­saság több ezer alkalmazottja is elveszítette részvényekben lévő megtakarításait. Stephen Cooper, a cég új vezérigazgatója hang­súlyozta, hogy az Enron egyetlen lehetősége most az, hogy mi­nél több készpénzt teremtsen elő a cég vagyontárgyaiból, és így a hitelezők felé ki tudja egyenlíteni adósságait. Cooper korábban azt hangoztatta, hogy ezek a vagyontárgyak többet érnek, amennyiben egy működő vállalat részeiként értékesítik, mint­sem darabokban adják el azokat. Most azonban mégis ez utóbbi­ra tesznek kísérletet. A tervezett eladásoknak várhatóan csak a hitelezők örülnek, ugyanis az intézkedések minden bizonnyal a dolgozói létszám csökkentését vonják maguk után. Cooper sze­rint egyébként az új -12 ezer fősre csökkentett - Enron 2003-ban akár 1,3 milliárd dolláros adózás előtti profitot érhet el. A vezér­­igazgató elmondta, hogy az ajánlatokat novemberig várják, és hozzátette, hogy áron alul semmiképpen sem válnának meg az eszközöktől. Röviden ■ Egy milliárd eurós árvízkár érte A NÉMET VASÚTTÁRSASÁGOT Augusztus 28. A német vasúttársaság, a Deutsche Bahn AG (DB) a korábbi összeg­nek a duplájára, egymilliárd euróra becsüli az elmúlt hetek árvizei miatt elszenvedett kárt - hangzott el szerdán egy berlini sajtó­értekezleten. Mint Hartmut Mehdom, a DB elnöke közölte, ebben az összegben az anyagi károk mellett benne van a vasúti közlekedés megbénulása miatti bevételki­esés is. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a vasút a károk felszámolására első menetben 650 millió eurót kap az újjáépí­tésre szánt központi alapból. ■ Megbukott a sztrádaprogram Az MSZP ellenzéki pozícióból agresszíven támadta az Orbán kormány nyugodt, biz­tos autópálya építkezését. Most az új kor­mány sztrádaépítési programja elbukott: a tervezett augusztus 15-i időpontban nem tudták meghirdetni az erre vonatkozó pá­lyázatot. Kiderült, hogy a Nemzeti Autó­pálya Rt nem is rendelkezik az utak építé­séhez szükséges 110 milliárd forinttal. ■ A somogyi Balaton-part VONZEREJE Budapest és kömvéke után a legtöbb kül­földi - szám szerint 1257 - tavaly a Balaton somogyi partján vásárolt ingatlant. A leg­több vevő évek óta német, de melléjük mintegy három esztendeje felsorakoztak a hazatelepülő izraeliek is. A kormányváltás után ugyan tavalyhoz képest 25 százalékkal csökkent a külföldi vevők száma, de a fő­várost követően így is a somogyi part a legkelendőbb. ■ Tárcaközi program a hátrányos HELYZETŰ TELEPÜLÉSEKÉRT Augusztus 26. Tárcaközi megállapodást írt alá Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Lamperth Móni­ka belügy- és Kiss Péter foglalkoztatáspoli­tikai és munkaügyi miniszter a hátrányos helyzetű kistelepülések esélyeinek javításá­ról hétfőn Budapesten. - “Az élhetőbb falu­ért” tárcaközi program 100 millió forint többletforrást biztosít még az idén az 500 leghátrányosabb helyzetű településnek a foglalkoztatás javítására - jelentette be Kiss Péter a program-megállapodás aláírását megelőző sajtótájékoztatón. Közölte: a szükséges pénzt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium biztosítja a cél­zott közmunkaprogram forrásaiból. A program működtetésére rövidesen irodát állítanak fel, amelynek vezetője Karsai Jó­zsef országgyűlési képviselő, programbiz­tos lesz. ■ Gyorsan nőnek a keresetek A hazai ádagkereset az elmúlt három év­ben rohamosan nőtt: 2000-ben 1,5, 2001.­­ben 6,4,2002 első felében pedig 11,3 száza­lékos növekedés, amely most már eléri a gazdaságilag egészséges felső határt, az úgynevezett plafont. A Magyar Nemzeti Bank szerint a további növekedés infláció­hoz vezethet, mivel így felbomolhat az ál­lamháztartás egyensúlya. Ezért a közhan­gulat javítása végett legutóbb kialakított túlzott bérkiáramlás mértékét a jövőben a GDP növekedéséhez kell igazítani.

Next

/
Thumbnails
Contents