A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-05 / 59. szám

12 A HÍD 2002. JÚLIUS 5. A teaivók csontjai erősebbek A rendszeres teázás erősítheti a csontokat - állapították meg tajva­ni kutatók. A tajvani Cseng Kung Nemzeti Egyetemi Kórház kuta­tói által összeállított tanulmány szerint a csontok erősödése azok­nál a személyeknél volt megfi­gyelhető, akik legalább hat éven át napi átlagban legalább két csé­sze fekete vagy zöld teát ittak. A kutatási eredménynek jelentős közegész­ségügyi haszna lehet, hisz az oszteo­­porózis (csontritkulás) miatt bekövetke­ző öregkori csonttörések már eddig is sú­lyos gondot jelentettek az időseknek és az egészségügyi ellátó hálózatnak. Az Amerikai Egyesült Államokban például az 50 évesnél idősebb népesség közel 50 százalékát érinti a csontritkulás. Az osz­­teoporózis egyik tipikus következményé­nek, az időskori combnyaktöréseknek a száma, amely 1990-ben világszerte 1,7 millió volt, az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) számításai szerint 2050-re 6,3 millióra emelkedhet. A tea fluoridokat és az ösztrogénekhez hasonló flavonoidokat tartalmaz - mind­két vegyületcsoportnak szerepe van a csontsűrűség megőrzésében -, olvasható a tudományos közleményben. A tajvani kutatók 1037 - felerészben átlagos, fele­részben “erős” teaivó körében - rendsze­resen mérték a testtömeget, a csontsűrű­séget és megfigyelték az életmódnak a csontbetegség szempontjából jelentős elemeit. Azoknál a személyeknél, akik legalább tíz éven át napi átlagban leg­alább két csésze fekete vagy zöld teát fo­gyasztottak, a csontsűrűség átlagosan 6,2 százalékkal volt nagyobb, mint a teát ke­rülő vagy csak rendszertelenül kortyol­gató személyeknél; a hatéves erős teázó múlttal rendelkezők esetében 2,3 szá­zalékkal nagyobb csontsűrűség volt ki­mutatható. Dr. Meir Stampfer, a Harvard Egye­tem közegészségügyi intézetének mun­katársa figyelemre méltónak nevezte a tajvani eredményeket, de hangsúlyoz­ta: még további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy ez az eredmény orvosi ajánlásra vezessen. Addig a tea megma­rad egyszerű élvezeti cikknek, amelyet az ember az ízéért és élénkítő hatásáért fogyaszt. Szemölcsök, tetoválások A test bármely részén előfordulhatnak szerencsés esetben apróbb vagy nagyobb szemölcs, festékes anyajegyek, hegek, amire a bőrgyógyászok szerint mindenképpen oda kell figyelni! Leg­többjük csupán esztéti­kailag lehet zavaró, illet­ve öltözködéskor vagy epilláláskor. Ezek nem igényelnek kezelést, eltá­volításuk nem szükséges. Más kategóriába tartoz­nak a vérzékeny, növeke­désnek indult vagy állan­dóan kisebesedő elválto­zások. Ezeket minden­képpen meg kell mutatni szakembernek, még ha nem is fájnak, hogy ki­zárhassák a rosszindulatú daganatokat. Fürdések és zuhanyzások után havonta érdemes „végigpásztázni” testünket, hogy nem észlelünk-e magunkon elválto­zásokat! Nagyon sokan tini korukban, katonaság ideje alatt tetováltatást csinál­tatnak maguknak, haragból, figyelem fel­keltésből, csábításból stb. Pár év múlva, főleg a kor előrehaladtával, életmód vál­tozás után szeretnének megszabadulni a bőrbe szurkált képtől. A tech­nikának és az orvostu­domány fejlődésének köszönhetően erre már több alternatíva létezik. A bőrgyógyászok sze­rint, azonban minden­képpen jól meg kell fon­tolni, hogy melyik lehe­tőséget választjuk. A lé­zeres kezelés a legin­kább modem és bizton­ságos, a saját vagy ter­mészetes anyagok pedig a legkevésbé kockázato­sak, a gyulladásokat, göbök kialakulását illetően. Bármilyen beavatkozásra kerül sor, az orvosok személyre szabott taná­csokkal látnak el, amelytől veszélyes do­log eltérni! A napozás és a kozmetiku­moktól való tartózkodás alap fontosságú. Stratégiát változtatott a dohány­ipar, hogy ártalmatlannak tüntet­hesse fel a füstölést. Piacra dobta az “egészségesebb” koporsószöget, nagy pénzekért reklámozza a “light”, azaz a “könnyű és az “extra light”, sőt “ultra light” cigarettá­kat. Kevesebb kátrány, kevesebb nikotin, en­nek ellenére teljes él­vezet - állítják. Mindez sugallja, hogy aki köny­­nyűt szív, egészségeseb­ben él. Ezt egyértelműen megtévesztésnek minősítette egy tekintélyes tudósokból álló svájci kutatócsoport. Megfigyeléseik eredménye szerint a “könnyű” ci­garetták fogyasztása jóformán sem­mit sem változtatott a tüdőrák-meg­betegedések gyakoriságán. Sőt egv lényeges különbségre is felfigyel­tek: a “light” cigarettákat fogyasz­tók körében háromszor gyakoribb a tüdóhólyagocskákon képződő rákos mirigydaganat. A “könnyű” ciga­rettát fogyasztó ugyanis gyakrab­ban és mélyebben szívja be a mér­gező füstöt és az úgynevezett nitroaminok tovább szaporít­ják a rákos és rákra hajla­mos sejteket. A kutató­­csoport emlékeztet arra is, hogy a tüdő- és rák­gyógyászok, akik meg­feszített erővel küzde­nek a rákos mirigyda­ganatban szenvedők megmentéséért, megálla­pították: a pusztító folyamat lassítása, a gyakorta könnyelműség­ből származó károk kezelése sokkal­ta nehezebb, mint az erős dohányo­sok leggyakoribb betegsége, a laphámrák. A tüdőrákos betegek­nek ma már tizedét sújtja a miri­gyes rákdaganat. A kutatóorvosok most kezdik el vizsgálni, hogy mek­kora a szívinfarktus és a szélhűdés kockázata a “könnyű” cigarettát fo­gyasztó dohányosok körében. Az üdítő grépfrút A trópusi területekről, Malaj­ziából, Polinéziából, származó grépfrút, sárga, rózsaszín vagy vörös húsával jellegzetes illatú gyümölcs. Édesen savanykás ízé­be némi kesernyés zamat vegyül. Izraelben és Algériában nagy mennyiségben termesztik. A leg­népszerűbb grépfrút típus Flori­dából származik, héja vékony, na­gyon édes és lédús. A Floridából származó világos színű, majdnem fehér grépfrút a legelterjedtebb. A legédesebb fajta grépfrút, a Ruby Red Rose, rózsaszínű. Az egészen vörös Star Ruby nevet viselő gyümölcs szintén édes, lédús, és vékony a héja. Ami a színeket illeti, ál­lítólag a vörös és a rózsaszín grépfrút valamivel több C-vitamint tartalmaz, mint a sárga. A grépfrút igazi frissítő, üdítő gyümölcs, rostokban gazdag, ér­tékes vitamin- és ásványi anyagforrás. A grépfrútban a kálium és a magnézi­um mellett A, B és C-vitamint találhatunk; egy gyümölcs fedezi egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletét. Az édes-savanykás citrusféle méregtelenítő, tisz­tító hatással rendelkezik. Ajánlják fogyókúrázók részére, mert kevés kalóriát tartalmaz, de a közhiedelemmel ellentétben, nem képes „elégetni” a lerakodott zsírt. A divatos fogyókúrák között találunk olyat, amely kizárólag ennek a gyümölcsnek a fogyasztását javasolja, de ez az egyoldalú táplálkozás nagyon egészségtelen. A táplálkozástudományi szakemberek szerint érdemes a gerez­deket elválasztó hártyát, és a héj fehér belső részét is megenni, mert a vér koleszterinszintjét csök­kentő rostanyagot (pektin) tartalmaz. C-vi­­tamin tartalma miatt különösen javasolt a tavaszi időszakban, a megfázás sze­zonjában. Igyunk reggelire egy grépfrút kifacsart levét, ha túl sava­nyúnak találjuk, adjunk hozzá egy kevés narancslét, vagy ízesíthetjük egy kevés fahéjjal ízesített mézzel is. A grépfrútot az ételek készítésénél is bevethetjük, például kitűnően helyet­tesíti az ecetet a salátákban, ízesíthetjük és díszíthetjük grépfrúttal a különböző húsukat, halételeket. Jól illik gyümölcssalá­tába, almával és dióval. A “könnyű” ámretta veszélyesebb

Next

/
Thumbnails
Contents