A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-16 / 65. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. AUGUSZTUS 16. Röviden ■ Segítség a sajtószabadságnak Orbán Viktor tanácskozást kezdeményezett Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével. Arra akarja őt kérni, hogy köztársasági elnöki hatalmát vesse latba az egyre jobban sérülő sajtószabadság érdekében. Elsősorban a Magyar Televízió helyzetéről kíván tárgyalni, ahol a kormányváltás óta az eddigi legdurvább, legagresszívebb módon alakítják az egyoldalú, utókommunista televíziózást, hiszen a médiának ez a műfaja számukra a legfontosabb, mert ez jut el a legtöbb emberhez. Az MSZP és az SZDSZ viszont szívósan hirdeti, hogy e két pártra jellemző az igazi közszolgálati televíziózás. ■ A HEGEDŰ HÁROM HERCEGNŐJE Három csinos hegedűvirtuóz hölgy alapította meg nemrég a Princess együttest. A hegedű e három hercegnője augusztus 25- én ad koncertet a Budai Parkszínpadon. Műsorukon crossver stílusban adnak elő komoly- és könnyűzenei remekműveket. ■ Fametszetek A Szépműszeti Múzeum a sokszorosított grafikai eljárások történetét mutatja be egy tárlatsorozatban. Első rendezvénye az Európában legkorábban alkalmazott grafikai technikát, a fametszetet mutatja be a XV. század kezdetétől az 1970-es évekig, 214 csodaszép fametszet és 26 illusztrált könyv segítségével. ■ Dettre Gábor filmje indul az Európai Film 2002 díjért Augusztus 13. Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett című filmje képviseli a magyar filmművészetet az Európai Film 2002 díj versenyében - tájékoztatta a Magyar Filmunió kedden a sajtót. Az intézmény írásos tájékoztatása szerint az Európai Film Akadémiai (EFA) díjkiosztó ünnepségét az idén Rómában tartják, december 7-én. A versenyben induló alkotások többfordulós selejtezőn esnek át, amelynek során az 1300 személyből álló akadémia tagjainak szavazata alapján 5-6 film jut el a végső megmérettetésig. A befutó filmek listáját november elején hozza nyilvánosságra az EFA. Az ismertetés szerint a Felhő a Gangesz felett megrázó történetében briliáns alakítást nyújt Ternyák Zoltán, a kábítószerfüggő programozó, András szerepében, és Tóth Ildikó mint Juli, a kezdő színésznő. A filmet szeptember 26-án mutatják be a magyarországi mozik. ■ Hajógyári siker Idén is hatalmas sikert aratott az óbudai hajógyári sziget immár nemzetközi ifjúsági fesztiválja. Naponta 65 ezer, többségében külföldi vendég vett részt rajta, többen már nem fértek el. ■ MÁRAI REMEKE FILMEN Milos Forman a világhírű cseh-amerkai filmrendező Robert Gaggiag amerikai producer segítségével megfilmesíti Márai Sándor talán legnépszerűbb, A gyertyák csonkig égnek című regényét. Evégett a torontói Vörösváry Kiadótól megvásárolják a kellő szerzői jogot. A forgatókönyv megírását Jean-Claude Carrier vállalta el. Horrorfilm verseny New Yorkban A nemzetközi filmszakma újságjai sorra közük: októberben úgynevezett „független horrorfilmek fesztiválja” lesz New Yorkban. A hír első olvasatra két biztos információt tartalmaz. Egyik: az üzlet nugint legyőzte a művészetet, hiszen a fesztivál műfaji választása nem például a Szarvasvadászt, vagyis nem az amerikai filmgyártás ritkán előforduló művészi értékeit mutatja be. Nem a kevesebb, de igényes moziközönségnek szól, hanem a nagyobb, s ezért több jegyet megvásárló tömegeket, az „egyszerűbb színvonalú” embereket vonzó horror filmjeinek találkozóját szervezik meg. Nem kétséges persze, hogy a horrornak is szerepe lehet a művészet, s ezen belül a filmművészet örök lényegéhez, az emberkutatáshoz. Csak éppen a visszájáról, hiszen arról szól, ami az egészséges lelkületű embert taszítja, s nem arról, ami vonzza. így inkább az ideggyógyászat területére tartozó emberkutatásnak lehet a segítsége, s ezt a legkevesébbé lebecsülő szándékkal írjuk le. Hiszen ami ijesztő, az sok helyzetben egyszerre vonzó, tapadó is. Enynyit a horrorfesztivál várható művészeti értékéről. Mielőtt azonban az öntudatos newyorkiak mellbősége kitágulna az új fesztiválvárosi rang okozta büszkeségtől, illetve az igényes kévéseké összeszűkülne az aggodalomtól, hadd helyezzük el ezt a most induló filmrendezvényt a filmfesztiválok világtömegében. Nos, évente 247 olyan filmfesztivál van a földgolyón, amely nem csak egy ország mozi termését mutatja be, és versenyezteti, hanem nemzetközi jellegű. New York ebből csak az egyik lesz, hozzátéve persze, hogy nem Fesztiválon jön a frász Földessy Dénes ez az első New Yorki filmes szemle, illetve verseny. Legnagyobb természetesen a világ filmművészetének értékmérő központjában, a francia Riviera gyöngyszemében, Cannes-ban van, ahol e legrangosabb évenkénti verseny 1946-ban kezdődött. Utána a második helyen két filmváros osztozik: Velence, ahol már 1932-ben megindult a fesztivál és 1940-ben már magyar művészfilm, a Nyíró Jószef erdélyi novelláiból forgatott, Szőcs István rendezte Emberek a havason című alkotás nyert el a legjobb rendezésért járó díjat. A másik: Berlin. A gyönyörű olasz városban az Arany oroszlánt, a német metropolisban pedig az Arany medvét adják évente fődíjként. Akkor még mindig hol van Hollywood? Csak a filmművészet alapműfaja, a játékfilmek - vagyis a talán regényszerű emberi történetek - évenkénti terméséből 26 város rendez fesztivált, s ezek között lelhető fel a sorban - hol előbb, hol hátrább - Hollywood. Más kérdés, hogy technikai színvonal és az úgynevezett izgalmi dramaturgia szempontjából, meg a reklámerővel Hollywood világelső, de e két tényező nem művészeti kategória. Az októberre hirdetett New York-i fesztivál azonban nem játékfilm, hanem szakfilm verseny lesz, lássuk tehát a szakfilmek fesztiváljait. Brüsszel: fantasy és sci-fi, Courmayeur: rendőr-és rejtvényfilmek, Cognac: thrillerek, Szocsi: az európai filmízlés alkotásai, Deauville: az amerikai filmízlés mozijai, Új-Delhi: az ászai filmstílus fesztiválja, Dijon és Torino: az ifjúsági filmek szemléit rendezi meg. Hasonló szakfilmverseny van még Sao Paolóban, Moszkvában, Bogotába, Tesszalonikiben, Kijevben és Frankfurtban. Aztán a nem versenyszerű filmfesztiválok hasonló sokasága, például Londonban, Hongkongban, Torontóban Sidneyben. Essenben rendezik a footbalfilmek világfesztiválját, avagy hét (!) másik nagyvárosban a homoszekszuálisok és leszbikusok mozijainak versenyét. De hadd mondjunk egy hazai büszkeséget is: Kecskeméten látni a világ talán legjobb animációs filmszemléjét. Fel kell tehát New Yorkban kötni azt a bizonyos fehérneműt, amit mifelénk úgy hívnak, hogy „lenge magyar”. Ha pedig független horrorfilm fesztivált terveznek, a humortól azért ne legyen független. Leginkább ugyanis magának a horrornak a karikatúrája lenne jó téma, hiszen a nevettetés, a szellemes humor oldhatja fel magának a horrornak a borzalmát. Azért persze - hajrá New York! Pamello-opera 230 után Augusztus 10. Giovanni Paisiello (1740-1816) olasz zeneszerző Moctezuma (Montezuma) című operáját 230 év után újra játszották Mexikóváros Teatro de la Ciudad nevű színházában. Az opera cselekménye II. Moctezuma azték uralkodó és a spanyol hódító, Cortés 1519. évi találkozóját eleveníti meg. Az opera ősbemutatója 1772. január 15-én volt Rómában. Egy évad után a partitúra egy nápolyi könyvtárba került és csak nemrég akadtak rá újból. Az 1467 és 1520 között élt II. Moctezuma önként beengedte a spanyolokat hazájába, amiért egy évvel később saját népe megkövezte. Paisiello Szentpétervárott, majd Nápolyban tevékenykedett. A vígopera (opera buffa) egyik első képviselőjeként tartják számon. 230 év után újból bemutatott operája egyike a Montezumáról a XVIIÍ. században komponált három dalműnek, ami bizonyítja, hogy Mexikó (az egykori azték birodalom) spanyolok általi meghódítása milyen mértékben izgatta az európai kedélyeket. Még Nagy Frigyes porosz király is írt librettót az egyikhez, s ebben - tekintet nélkül az általa kezdeményezett európai háborúk egész sorára - Montezuma pártját fogta a hódító Cortésszel szemben.
