A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-08 / 38. szám
12 A HÍD Színes 2002. FEBRUÁR 8. Röviden ■ Filmszínész lesz a teniszsztár? Elképzelhető, hogy Boris Becker filmszínész lesz. A németek egykori teniszsztárja, a wimbledoni torna háromszoros győztese eddig egy alkotásban már szerepelt és nem zárja ki a folytatást. - Bármi előfordulhat. Nagyon élveztem a forgatásokat, ha a szakemberek tehetségesnek tartanak, miért ne foglalkozhatnék komolyabban Ls a filmezéssel? A fokozatosság azonban nagyon fontos, előbb csak kisebb szerepeket vállalnék. Becker már látható a “Ne bízz abban, akivel ágyba bújsz!" című filmben. ■ Korunkbeli kalózmérleg Drake kapitány, Long John Silver, Fekete Szakáll, de főképp Sandokan kései utódai 2001-ben kevesebbszer támadtak, mint tavalyelőtt, de csapásaik kegyetlenebbek voltak. A Nemzetközi Hajózási Hivatal Kalózellenes Központja a hét elején Kuala Lumpurban közölte: a bejegyzett kalóztámadások száma tavaly 335-re esett vissza az előző évi 469-ről. Ezzel szemben az ezek során meggyilkolt tengerészek száma a 2000. évi 15-ről tavaly 21-re emelkedett. Különösen aggasztónak minősítette a hivatal, hogy a kalózok növekvő mértékben alkalmaznak fegyveres erőszakot. Tavaly 73 ilyen esetet jegyeztek fel - 22-vel többet, mint az előző évben. A közölt adatok szerint továbbra is az indonéz vizek a legveszélyesebbek, amelyeken tavaly 91 kalóztámadást hajtottak végre. Ezután India és Banglades parti vizei azok a helyek, ahol a tengerészek a legkevésbé érezhetik magukat biztonságban, de a kalóztámadások számának emelkedését figyelték meg különböző afrikai országok közelében is. Kedvező változás mutatkozik viszont a világ egyik legtöbbet használt vízi útján, a Malakka-szorosban, ahol a kalóztámadások száma 75-ről 17-re csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy a malajziai haditengerészet szaporította őrjáratait a szorosban - jelentették a Nemzetközi Hajózási Hivatal összesítésére hivatkozva a hírügynökségek. FÉLELEM ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A hosszútávú légiutak során fellépő mélyvénás trombózist a repüléstől való felelem válthatja ki. A jelenséget kutató brit orvosok legújabb elmélete szerint a légi úttól irtózó utasokat sokkal inkább fenyegeti a mélyvénás trombózis fellépése a szervezetben lévő adrenalin hatásai miatt, mint a repüléstől nem, vagy alig tartókat. Az utazástól való félelem növeli az adrenalin szintet, a hormon besűríti a vért, zsugorítja az ereket, így az izgalom és a stressz jelentősen csökkenti a véráramlást a szervezetben. A brit szakemberek becslése szerint az utasok kétharmada fél a repüléstől, ami elméletben azt jelentheti, hogy több tízezer embert veszélyeztet vérrög kialakulása repülés során. Peter Hughes, a jelenség egyik kutatója a témáról a minap Londonban tartott sajtóértekezleten elmondta, az új elmélettel nem akarják elterelni a figyelmet a repülés során a végtagokban fellépő vérrög más kiváltó okairól, a nem elég tágas ülésekről, a mozdulatlanságról, a folyadékhiányról, az alkoholfogyasztás okozta folyadékveszteségről. Ezek és a légi utazástól való félelem halmozottan járulnak hozzá a vérrög kialakulásához - mondta. A beszállás után következik a felszállás, amitől az utasok többsége fél. A repülés során tapasztalt széllökések, a zivataros időjárás szintén aggasztja őket. Az utazás során az adrenalin szint emelkedése az alsó végtag vénáit összeszűkíti, ez az a hely, ahol a vérrögképződés elindul - magyarázta a szakember. Brit orvosok úgy vélik: a jelenség alaposabb tanulmányozásával segíthetnék a turistaosztály-szindrómának nevezett betegség jobb megértését, és az egészségügyi szakemberekkel való együttműködésre sürgetik a légi társaságokat. Felhívják a figyelmet a számos légitársaság által közzétett tanácsokra, a gyógyharisnya viselésére, az alkohol kerülésére, a vízivás és a végtagok gyakori mozgatásának fontosságára. A trombózisra hajlamos utasoknak pedig azt tanácsolják, utazás előtt keressék fel orvosukat, aki vérhígító gyógyszert javasolhat. KIBŐL LEHET ÚRTURISTA? Iszákosok, megrögzött hazudozók, bűnözői múlttal rendelkezők és rossz hírű emberek űrturistaként soha nem juthatnak fel a csillagok közé. Az amerikai űrkutatási központ (NASA) nemrégiben hozta nyilvánosságra azt a kilencoldalas okmányt, amely azokat az igen szigorú követelményeket tartalmazza, amelyeket az űrturista-jelölteknek teljesíteniük kell. A jegyzék összeállításán 2 éven át dolgoztak a NASA munkatársai. A jelöltek számára nem elég milliomosnak lenni ahhoz, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) vendégei lehessenek. A lehetséges űrturisták múltja és jelene egyaránt befolyásolhatja a kiválasztás szempontjait: a válogatás során kizáró ok a bűnözői múlt, a becstelen, botrányos életvitel. Nem válhat űrturista a kábítószer-élvezőkből és a megrögzött italozókból, illetve azokból, akik olyan társaság tagjai, amely rossz fényt vethet az űrállomásra, illetve a különböző űrkutatási központokra. A jövő űrturistáinak tudniuk kell angolul, és felkészülésük során Moszkvában és Houstonban is kiképzésen kell résztvenniük. Charles Precourt, a NASA főűrhajósa szerint az űrturisták kiválogatásának követelményei megegyeznek azokkal, amelyeket a washingtoni kormányzat alkalmaz bizonyos, nemzetbiztonsági szempontból kényes tisztségek betöltésénél. A NASA tavaly decemberig - amikoris engedélyezte a második űrturista, a délafrikai Mark Shuttleworth kérelmét - hevesen ellenezte az űrturizmus bevezetését az ISS-en - emlékeztetett a BBC. Dennis Tito amerikai milliomos utazásakor a NASA szakemberei kezdetben arra hivatkoztak, hogy látogatása zavarólag hat az űrállomáson folyó kutatási munkára - de aztán mégis lejjebb adtak szigorukból és engedélyezték, hogy a szovjet kontingens keretében ő lehessen az első űrturista. Elvitték az orosz keresztapát Huszonöt bérgyilkossággal és számos más bűncselekménnyel gyanúsítják a hazánk által január 28-án, kiadott, alvilági körökben Dalmát néven ismert hírhedt orosz gengsztert, Mihail Dolmatovot. Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett szállították Budapestről Moszkvába az orosz bűnözőt: a megbilincselt Dolmatov golyóálló mellényt is viselt, mivel a hatóságok attól tartottak, hogy már a repülőtéren merényletet követhetnek el az Uralmas nevű bűnszövetkezet egykori főnöke ellen. Oroszországban 1997-ben számolta fel a rendőrség a jekatyerinburgi székhelyű csoportot. Bűnlajstromán 25 bérgyilkosság, számos rablótámadás, sőt a szervezett bűnözés elleni csoport területi székháza ellen végrehajtott támadások sora is szerepel. A korábbi jekatyerinburgi “keresztapák” likvidálásával is e bűnözői csoportot gyanúsítják. Dalmát társait 12-14 év közötti szabadságvesztésre ítélték. A szintén rács mögé került Dolmatov viszont meg tudott szökni, miután a bíróság szabadlábra helyezte, elfogadva ügyvédei bizonyítékait arról, hogy a gengszter “halálos beteg”. A magyar rendőrség véletlenül bukkant a bűnöző nyomára. 1999-ben, egy razzia során gyanússá vált a Szemjonov névre kiállított igazolványt felmutató férfi, akinél egy Browning típusú pisztolyt és egy hangtompítót is találtak. A valódi személyazonosság megállapítása után derült fény arra, hogy az időközben már Interpol-körözés alatt álló Dolmatovról van szó. A magyar bíróság három év szabadságvesztésre ítélte az orosz gengsztert lőfegyverrel való visszaélés és közokirat-hamisítás miatt. Az Igazságügy Minisztérium már a büntetés letöltése előtt döntött a veszélyes bandita kiadatásáról. Marokban tacrfák őket A finn börtönök rövidesen maroktelefonnal őrzik a kevésbé súlyos ítélettel sújtott rabokat: a mobillal ellenőrzik, hogy hol vannak, amennyiben az elítéltek külső munkát végeznek vagy kimenőt kapnak. A “telefonrendszert” 17 zárt és 15 nyitott fegyintézetben (ez utóbbiakból az elítéltek napközben külső munkára mehetnek) akarják bevezetni. A főpróba már megvolt: egy éven át alkalmazták egy nyitott fegyintézetben, és a tapasztalatok kedvezők. Az eljárás lényege, hogy mobiltelefont adnak az elítéltnek, amikor eltávozik a börtönből, s azt egész nap magánál kell tartania, hogy nyomon lehessen követni. A maroktelefon által kibocsátott rádiójelzést a hálózat központjában fogják és így pontosan megállapíthatják, hol tartózkodik az elítélt az adott pillanatban. Városokban a helymeghatározás pontossága száz méter, a természet lágy ölén viszont kilométeres is lehet a “szórás”. “Ez azonban még elegendő pontosság ahhoz, hogy megtudjuk például, az elítélt megérkezett-e munkahelyére. Ha pedig arról akarunk megbizonyosodni, hogy az elítélt ugyanott tartózkodik-e, ahol a maroktelefon van, elég felhívni” - fejtette ki Vappu Aura, a finn országos börtönigazgatóság szóvivője. A “mobilizált” rabok sokat nem fognak locsogni telefonjukon. A szóvivő közölte, hogy még a jó magaviseletű és “drogtiszta” elítéltek sem folytathatnak majd magánbeszélgetéseket a börtönmobilokon.
