A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-01-25 / 36. szám

Kultúra______________ ______________________________________2002.január21 LAGZI LAJCSI JELENSÉG 10 a HÍD Röviden ■ Televízió és agresszió Magyarul is megjelent Marcel-Frydmen: Televí­zió és agresszió című, fontos pedagógiai könyve. A szerző szerint az erőszaknak a legtöbb televí­ziós adásban túlzott a jelenléte és ennek káros hatásait célszerű már a gyermekkorban megfele­lő értékeléssel megelőzd. A szerző munkája eh­hez ad ötleteket ■ Hl. ERDŐS EMLÉKFESZTIVÁL A pártállamban veszélyes eszmék hordozójának tartották a popzenét, ezért Erdős Péter, volt ávóstiszt, hangversenyszervező személyében af­féle kormánybiztost neveztek ki föléje. A ma­gyar közéleti humorra jellemző, hogy a legjob­ban üldözött zenekarok (Dühös Elvtársak, Bananas, Elit Osztag, 88-as Csoport) már har­madszor rendezték meg Budapesten az Erdős Péter emlékfesztivált, amelyen az idén a hírhedt brit Anti-Nowhere-League punkzenekar is résztvett. ■ Karnevál Kopacz Mária Szentendrén alkotó, különben kolozsvári festóművésznő, több európai város után Párizsban, az ottani Magyar Intézetben ál­lította ki képeit Karnevál címmel. Vásznain, gra­fikáin, saját meséskönyveinek illusztrációin szürreális álmok jelennek meg, együtt a min­dennapi élet valóságelemeivel. Földessy Dénes A pesti TV2 csatornán, az úgynevezett csigatévén, megismételték Lagzi Lajcsi sa­játos, mulatós stílusban megrendezett szil­veszteri dáridóját. Érdemes e sokat vitatott műsorról beszélni. Kicsoda Lagzi Lajcsi? A Zeneakadémi­án fúvós tanszakon végzett művész, aki nyilván megunta a klasszikus zenészek anyagilag sanyarú életét, s a szórakozni kí­vánó nagyközönség ösztöneihez fordult. Jó, mulatós műsorokkal járja a vidéket, s kaszálja a pénzt. Olyan a programja, amitől a Jani bácsi is jókat tud mulatni, mert Lag­zi Lajcsitől senki sem igényli holmi szelle­mes értelmiségi humor megértését, sem Mozart ismeretét. Még, hogy Mozartot? A faluszélen?! Szóval országszerte dől a nép Lagzi Lajcsi műsoraira, hiszen ott eleve mulatós a helyzet, nem széksorokban ül a publikum, hanem fehér asztal mellett, előt­te kadarka, hogyha Lajcsi netán mégsem könnyen deríti jókedvre a népet, hát akkor beleszóljon a hatásmechanizmusba a bo­rocska is. A lényeg: jóízű nótákat együtt danolászni Lajcsival. A kultúremberek meg csak fojtsák magukba az ösztöneiket. Bár az óbudai Fiákeres nevű kocsmainté­zetben volt már rá példa, hogy rengeteg ka­darka után irodalomtörténész professzorok is rázendítettek a “Basa Mári libája” kezde­tű, amúgy csuda aranyos népi nótára, hisz nekik is vannak ösztöneik. Boncolgassuk hát egy kicsit a Lagzi Laj­csi jelenséget, belehelyezvén a kultúra tör­ténetébe, amelynek minden korában, min­denféle társadalomban a népességnek csak kisebbik része rendelkezik magas, vagy magasabb műveltséggel, a java része nem. A tisztességes országokban éppen ezért kultúrpolitikai alapfeladat, hogy fokozato­san növeljék a művelt és apasszák a műve­letlen tömegek arányát, elsősorban persze már gyerekkorban, az iskolában. Mivel vi­lágviszonylatban még mindig a nagyobbik tömeg igényli az olcsóbb szórakoztatást, így e sokkalta nagyobb közönségtől jön sokkalta több pénz. Ez Lagzi Lajcsi mű­sorpolitikai képlete, amelynek eredménye­ként ő ma már ismert tőkés, aki fontos kul­turális intézményeket szeretne megvenni. A Tisztelt Olvasó képzeletére bízom, hogy ez mit jelentene. E kis jegyzetnek azonban van egy Ame­rikára vonatkozó kicsengése is. Boldogult Hegedűs Géza professzor úr, aki a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanította a növendékeknek a dráma- és kultúrtörténetet, bebizonyította nekünk, hogy ami kultúra Columbus óta átáramlott Európából Amerikába, az a XX. század második felében már alacsonyabb értéken, a szórakoztatóipar formájában áramlik vis­sza. Véleményét az egész világra ki kell ter­jeszteni, mert a kultúra a viszonylag olcsón megvehető elektronika közvetítésével, a kellő iskolázottság híján felnőtt, hatalmas tömegek tudatába már szinte kizárólag ol­csóbb, szórakoztatóipari minőségben jut be. A tévé, a CD és mindenféle híradás­­technikai eszköz, kellő iskolarendszer nél­kül a kultúra ellenében dolgozik és ez világ­méretű kultúrtragédia. E tekintetben Lag­zi Lajcsi műsorpolitikája világszerte, így Amerikában is otthonos. A különbség csak a kadarka zamatában lehet. ELŐKÉSZÜLETEK MÁRCIUS 1S-RE New York és Környéke Magyar Egye­sületeinek és Egyházainak Nagybizottsá­ga 11-én, pénteken rendkívüli értekezle­tet tartott az Árpád Hallban. A meghí­vón a következő tárgysorozat szerepelt: 1. / Kossuth Lajos kormányzó Kegye­leti Bizottságának jelentése, különös te­kintettel a már meghirdetett Kossuth Emlékév munkatervére. 2001 december 5-én volt a 150. Évfordulója Kossuth La­jos megérkezésének Amerikába. 2. / Ä 2002-es év Kossuth Lajos szüle­tésének 200. Évfordulós esztendeje, amely bennünket, Amerikában élő és Kossuth hagyományokat őrző magyaro­kat különös helytállásra kötelez. 3.1 Ezen kötelezettségünk teljesítésé­nek egyik igen fontos állomása a 2002. március 10-én sorra kerülő rendkívüli Kossuth emlékünnepély megrendezése a Wagner High School dísztermében. Ezt az emlékünnepélyt a Bizottság a New Yorkban és környékén élő magyarság központi emlékünnepélyévé nyilvánítot­ta. Az értekezletet vezető Hóka Ernő, a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség elnöke, ecsetelte Kossuth amerikai látogatásának mind nemzeti, mind nemzetközi jelentőségét. Megemlí­tette, hogy a kormányzó 1852. február 16-án, az ohioi törvényhozásban elmon­dott beszédében kijelentette: “Mindent a népért, és mindent a nép által, semmit a népről a nép nélkül - ez a demokrácia”. Ez 11 esztendővel megelőzte Abraham Lincoln gettysburgi szónoklatát, amely­ben megalapozta hírnevét azzal a mondá­sával, hogy “a népért a nép által!” Ezt kö­vetően felvázolta a New York és környé­ke magyar egyházainak és szervezeteinek teendőit az ünnepséggel kapcsolatban, majd hozzászólásokat kért. Martonfalvy Hugó, a Magyar Harcosok Bajtársi Kö­zössége nevében aláhúzta a Kossuth megemlékezés fontosságát. Lapunk fő­­szerkesztője hangsúlyozta mennyire fon­tos a kapcsolat megteremtése az amerikai médiával, hiszen épp az lenne a felada­tunk, hogy ezeket az évfordulókat tuda­tosítsuk az amerikaiakkal is emlékeztet­vén őket arra a szinte egyedülálló fogad­tatásra, amelyet Kossuth kormányzó ép­pen itt, New Yorkban kapott. Ennek ki­vitelezéséhez segítséget és együttműkö­dést kért a főkonzulátust képviselő Sárközy Péter helyettes főkonzultól. Az ünnepség művészeti részének összehozá­sát a bizottság természetesen Cserey Er­zsébetre, a New York-i Magyar Színház igazgatójára szerené bízni, amit ő hozzá­szólásában el is vállalt, kérvén az illetéke­sek segítségét. Sárközy Péter helyettes főkonzul kifejtette, hogy ez a rendezvény New York és környéke magyarságának az ügye, jóllehet a helyi diplomáciai tes­tület minden lehető segítséget megad si­keréhez és jelenlétével is emelni igyek­szik annak színvonalát. Az értekezlet az­zal zárult, hogy a pontos tennivalók meg­határozása érdekében záros határidőn be­lül ismét összeül a bizottság. A Magyar Kultúra Napja Párizsban A kilencven éve született Szabó Zol- megtekintése után, a darab egyik sze­­tán író emlékének szentelt irodalmi replője, Béres Ilona válaszolt a közön­esttel ünnepelte kedden a Magyar Kul- ség érdeklődő kérdéseire, túra Napját a Párizsi Magyar Intézet. Az eseményen Sárközi Mátyás, Lon­donban élő magyar író mondott beve­zetőt. A Tardi helyzet és a Cifra nyo­morúság szerzőjének legkülönbözőbb írásaiból összeállított Szerelmes föld­rajz című műsorban Béres Ilona és Szélyes Imre színművészek működtek közre. A párizsi intézet az alkalomból kamarakiállítást rendezett Szabó Zol­tán életének dokumentumaiból. Előző este Csiky Gergely a Nagymama című vígjátékának tévéfelvételét mutatták be a PMI mozitermében. A Budapesti Nemzeti Színház 1998-as előadásának JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents