A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-01-04 / 33. szám
2002. JANUÁR 4. Hazai hírek A HÍD 5 TUDOMÁNYOS VÁLASZTÁSI ELŐREJELZÉS Földessy Dénes A köztársasági elnök kihirdette a következő országgyűlési választások időpontját, április 7-ét, illetve 23-át. A médiában az eredmények fél éve tartó jóslása, illetve előrejelzése végképp elszaporodott. Közöttük azonban eddig csak egy olyan akadt, amelyik tudományos alapokra épül, s ennek megfelelően valóban tárgyilagos. Dr Szánthó Zsuzsanna, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Közigazgatási Egyetem marketing tanszékének adjunktusa ismertette a koraősszel, ám erről szóló nyilatkozatát akkor odahaza egyetlen politikai irányzathoz tartozó lap, vagy rádió- illetve tévéadó sem közölte és nem is jelent meg. A tudományos kutató abból indult ki, hogy a rendszerváltozás óta kialakult egy választói magatartásforma: kormányzásra megválasztanak egy pártot, s ha a választók későbbi véleménye szerint az nem válik be, akkor legközelebb leváltják és a helyébe egy olyan pártot ültetnek, amelyik még nem volt kormányon. Kimondatlanul is érezhető ebben a véleményben, hogy azok a választók, akik eszerint szavaznak, nem rendelkeznek sem megfelelő politikai, illetve közgazdasági ismerettel, talán eszmeiséggel sem, továbbá ez a magatartás meglehetősen kényelmes és nem látszik belőle sem az ország sorsa iránti felelősség, sem jövőszámítás. Az adjunktusnő gondolatsorának folytatása: a jövő tavaszi választásokig azonban mind a posztkommunista MSZP mind a demoratikus Fidesz volt már kormányon, ezért e választói réteg tanácstalan maradt és emiatt elfordult a politikától. Következésül a tavasszal eddig még nem tapasztalt tömegű állampolgár marad majd távol az urnáktól. így a két esélyes, vagyis a Fidesz és az MSZP közül az győz, amelyik a saját kormányprogramjával több embert képes magához vonzani e politikától eltávolodott, s választani nem is akaró rétegből - állította dr Szánthó Zsuzsanna. Egyébként a különböző közvéleménykutatások nem jeleznek nagyobb változást azoknak a tömegében, akik már majdnem egy éve úgy nyilatkoznak, hogy nem mennek el szavazni. A választások reális előrejelzése tekintetében közvetve más tudományos eredményeket is érdemes figyelembe venni. Az említett egyetem marketing tanszékének más kutatói ugyanis szintén érintik a politikát. így az árúreklám-pszichológusok szerint a politikai propaganda módszereinek az árureklámot kell követnie. E szerint az emberek elsősorban azzal törődnek, arra figyelnek, ami az érdekeiket támogatja, avagy éppen az érdekeik ellen hat. Ez persze régi igazság, a politikusok olykor mégis megfeledkeznek róla. A lakosság java része inkább erszénygondolkodású, vagyis inkább arra figyel, hogy egy kormányprogramban milyen jövedelemre, milyen társadalmi szolgáltatásokra számíthat, s nem arra, hogy abban milyen eszme valósul meg. Mindenesetre a két esélyes párt közül egészen máig, vagyis a választások előtti három hónapig egyik sem vont el jelentősebb tömeget e távolmaradók közül. A különböző közvéleménykutatások felméréseinek átlagolása szerint a sorrend már hónapok óta így alakul: több százalékkal vezet a Fidesz, utána az MSZP következik, s harmadik a Magyar Igazság és Elet Pártja. A Kisgazda Párt eltűnik a parlamentből, de erre az SZDSZ-nek is van esélye. ORBÁN NYILATKOZATA Nincs lehetőség a tömeges munkaerőbeáramlásra, ez ügyben semmifajta veszély nem fenyeget - közölte a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva a miniszterelnök, a kormány pénteki ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten. Orbán Viktor szerint a közte és a román kormányfő között létrejött egyetértési nyilatkozatot követő “hang- és zűrzavar” a tények nem megfelelő ismeretéből fakad. Vélekedése szerint ez félelmet is kelthet. A kormányfő ismertetése szerint a kedvezménytörvény egyetlen könnyítést ad a munkavállalók számára, mégpedig azt, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezők a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg munkavállalási engedélyüket. Az összes többi törvény, szabály, előírás a határon túli magyarokra is vonatkozik. Elmondta, hogy annak, aki Magyarországon munkát akar vállalni - akár van, akár nincs magyar igazolványa -, munkavállalási vízummal, munkavállalási engedéllyel, adó- és tbszámmal is rendelkeznie kell. Emlékeztetett, hogy az engedélyeket vissza lehet vonni. A kormányfő kitért arra, hogy a munkavállalónak a munkaadó részéről befogadó nyilatkozattal kell rendelkeznie. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kormány megalkotta a magyar igazolvány igénylését szabályozó rendeletet. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tájékoztatásokat továbbító ajánlóirodák a környező államok konzulátusain és követségein keresztül küldik az adatokat Budapestre, ahol végül döntenek a magyar igazolványok kiadásáról. A miniszterelnök szavai szerint a magyar munkavállalókra ma az igazi veszélyt azok jelentik, akik munkavállalási engedély és vízum nélkül, feketén dolgoznak Magyarországon. Jelezte, hogy szerinte nincs ok a szakszervezetekkel folytatandó tanácskozásokra. Orbán Viktor azt tanácsolta, hogy olvassák el a jogszabályokat, és ha mégis igényük van egyeztetésre, akkor a kormány nem zárkózik el. Fíozzátette, hogy ez ügyben a külügyminiszter és a gazdasági miniszter is elérhető. - Az egész státustörvény egy sikertörténet - tette hozzá Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy a jogszabályt 95 százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés. Orbán Viktor tájékoztatásából kiderült: a kormány - a Széchenyi tervet újabb fejezettel bővítve - elfogadta az új agrárhitelezési rendszert, amelyhez egyúttal 22,6 milliárd forint állami garanciát rendeltek. Elmondása szerint a hitelt a 300 hektárnál nem nagyobb területen gazdálkodó családi vállalkozások, egyéni vállalkozók, őstermelők, illetve jogi személyiségi formában működő kis- és középvállakozások vehetik igénybe földvásárláshoz, telephely-kialakításhoz, ültetvénytelepítéshez, új gépek, illetve tartós forgóeszköz beszerzéséhez. Közölte: földvásárlási célú hitelt a családi gazdaságok vehetnek igénybe saját erő nélkül. A kormányfő ismertetése szerint 100 hektáros birtok kialakításáig a kamat 0 százalékos, ennél nagyobb terület esetében pedig 50 százalékos kamattámogatást nyújtanak. Megjegyezte, hogy a hitel öszszege 1 milliótól 300 millió forintig terjedhet, a futamidő pedig 5 és 20 év közötti lehet. A telephely-kialakításhoz, ültetvénytelepítéshez, új gépbeszerzéshez, valamint a tartós forgóeszköz beszerzéséhez már nem csak a családi gazdaságok vehetnek fel hitelt. Orbán Viktor elmondta: ennek az összege 10 és 300 millió forint között lehet, amelyet 7 százalékos alapkamat terhel. Fíozzátette: ehhez 50, 75 és 100 százalékos kamattámogatás járhat. Kifejtette: a kormány abban érdekelt, hogy ezeket, a reményei szerint márciustól felvehető hiteleket minél többen, minél nagyobb értékben vegyék igénybe. Értékelése szerint az új rendszer megalkotásával feltették az “i”-re a pontot az agrárium új alapokra helyezését célzó munkában. Röviden ■ Rendezvény a Parlamentben A Taizéi Közösség Budapesten tartott európai ifjúsági találkozójára érkezett fiatalok egy csoportja szombaton a Parlamentbe látogatott. Az Európa nagt* családjának építése elnevezésű rendezvényen az ökumenikus szerzetes közösség találkozójának mintegy 70 ezer résztvevője közül 400-an voltak jelen. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke köszöntőjében kiemelte: most igazi esélv van arra, hogy egységes Európa alakuljon ki. Mint mondta, napjainkban felértékelődik a földrész szerepe, és meggyőződése szerint “a világ békéjének a kulcsa, hogy Európa békében éljen". Solt Pál közölte: a magyarok azt várják az európai uniós csatlakozástól, hogy anyagi értelemben elérjék a nyugat-európai életminőséget. Hangsúlyozta továbbá: ugyanilyen fontos számunkra, hogy egyenrangú részesei legyünk egy olyan, határok nélküli közösségnek, amelyben “az emberek, a gondolatok, az eszközök, az áruk szabadon áramlanak”. ■ 5 SZÁZALÉKOS JEGYÁREMELÉS Átlagosan 5 százalékkal emelik a vasúti jegyek árát január 1-jétől - jelentette be szombaton közleményében a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV). A közlemény szerint ennél nagyobb mértékben emelkednek a vasúti bérletek árai és az útipoggyász viteldíja. Belföldi forgalomban az InterCity Rapid (ICR) helybiztosítási díja 500 forint, az InterCity (IC) pótjegy’ ára 400, a kedvezményes IC- pótjegy ára 250, a hely jég)’ díja pedig 110 forint lesz 2002. január elsejétől. Nem változik az útipoggyász értékbevallási díjának százaléka és legkisebb díja, a vonaton történő jegyváltásnál felszámítandó pótdíj összege, valamint a menetdíj és poggyászviteldíj visszatérítésekor felszámítandó kezelési költség. A decemberre megváltott havi jegyek, illetve az év utolsó hónapjának második felére váltott félhavi jegyek 2002. január 5-én 24 óráig érvényesek. A vasúti szállítási díjak emeléséről az árhatóság és a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium döntött. Az új hatósági árakat tartalmazó rendelet a Magyar Közlönyben jelenik meg. ■ Sikertelen bértárgyalás Sikertelenül zárult a Belügyminisztériumban az Érdekegyeztető Tanács szombati ülése - tájékoztatott a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Független Rendőr Szakszervezet (ÉRSZ) szombati közleményében, amely szerint a belügyminiszter a közalkalmazottak és a munkavállalók részére 12-ről 15 százalékra növelte a béremelési ajánlatát, amelyet a BRDSZ, valamint az ÉRSZ jelenlévő képviselői testületi felhatalmazás hiánya miatt nem fogadhattak el. A közlés szerint a belügyi közalkalmazottak és munkavállalók jelenlegi jövedelmi helyzete messze elmarad a közigazgatás más területein foglalkoztatottakétól. Az érintettek több mint 60 százaléka pedig január l-jétől a minimálbért kapja havi fizetésül. Az érintett közalkalmazottak és munkavállalók többségét képviselő két szakszervezet fenntartja eredeti követelését, amely szerint 20 százalékos vagy január 1-jétől 16 százalékos, és július 1-jétől további 3-4 százalékos béremelést tart elfogadhatónak. A közlemény szerint, megegyezés hiányában a belügyminiszter egy személyben dönt a jövő évi béremelés mértékéről.
