A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-01-11 / 34. szám
2002. JANUÁR 11. Gazdaság A HÍD 7 AZ MNB ELNÖKE AZ ELMÚLT ÉVRŐL Magyarország elmúlt évi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint minden bizonnyal 3,8-4 százalékos volt, és ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legválságosabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek - mondta újságíróknak, igy lapunknak is Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai Zsigmond hozzátette, hogy a tavalyi kedvezőtlen fejlemények bizonyos területeken jótékony hatással jártak: kifejezetten hozzájárultak például a hazai infláció erőteljes mérséklődéséhez a múlt év második felében . A májusi rekord óta, amikor 10,8 százalékos volt a tizenkét havi átlagos drágulás, fél év alatt mintegy 4 százalékponttal csökkent a magyarországi infláció. - Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta az MNB elnöke. A pénzromlás tavaly második félévi erőteljes csökkenéséhez jócskán hozzájárultak olyan külső tényezők, mint az olajár esése a nemzetközi piacokon, és szerepet játszott a forint 5-10 százalékos erősödése is az ingadozási sáv kiszélesítése után. - Ha világméretekben nézzük az infláció alakulását, akkor Magyarország az élenjárók között van, mivel az országban egyetlen év alatt 30 százalékkal csökkent a pénzromlás üteme, ami egyáltalán nem mondható el a legtöbb országról - emelte ki Járai Zsigmond. Az MNB elnöke az államháztartás alakulásáról úgy vélte, hogy mivel a tavalyi infláció magasabb éves szintje miatt nagyobb bevételek voltak, így a velük szembe állított kiadások az államháztartási hiány mértékét nem változtatták meg, ezért az államháztartási deficit GDP-arányos szintje az előzetes tervek szerint alakult, és várhatóan nem éri el a 3,4 százalékot. Járai Zsigmond hozzátette: tavaly az MNB egyetértett a kormánnyal abban, hogy a negatív külpiaci, illetve hazai irányzatokat bizonyos mértékű anticiklikus gazdaságpolitikával lehet és kell kiegyensúlyozni. Azt sem szabad elfelejteni - mondta -, hogy a tavalyi már a harmadik év volt, amikor árvíz pusztított, és ez nagyon megterhelte az államháztartás rendkívüli kiadási tételét. Az MNB elnöke megjegyezte, hogy a 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány a magyar költségvetési elszámolás szerint értendő. Az európai normák alapján a deficit 1,7-1,8 százalékponttal nagyobb lenne, ám az 5,1-5,2 százalékos szint egy csatlakozó ország esetében nem rossz mérték. Az európai rendszerű elszámolástól ez a különbség 1995-ben még 9 százalékpont volt. Az elmúlt években Magyarország jelentősen közelített az EU-ban érvényes költségvetési elszámoláshoz. Különösen kedvezően alakult tavaly a folyó fizetési mérleg. Bár az előzetes adatok még nem állnak rendelkezésre, az sem elképzelhetetlen, hogy egymilliárd euró alatt marad a folyó fizetési mérleg deficitje. Mi több, a múlt évben négy egymást követő hónapban többlet volt a folyó fizetési mérleg, aminek gazdaságtörténeti jelentősége van - emelte ki Járai Zsigmond. A jegybank első embere aláhúzta: a világban zajló folyamatok miatt 2001 utolsó negyedévében Közép-Kelet-Európa, benne Magyarország az egyik legbiztonságosabb és legkedvezőbb befektetési régiónak bizonyult a külföldi multinacionális cégek számára. Megjött az Euró Az Európai Központi Bank közlése szerint az eurókészpénz január 1-jei startja óta simán zajlik az új európai fizetőeszköz bevezetése, annak ellenére, hogy az új bankjegyek iránt a vártnál nagyobb a kereslet. A francia jegybank elnöke szerint jelenleg nincs napirenden váltás az EKB-elnöki poszton. Az EKB készpénzforgalomért felelős banktanácsi tagja, Eugenio Domingo Solans szerint a váltnál jobban halad az euró bevezetése: az első nap végére Ausztriában, Németországban, Luxemburgban és Hollandiában a készpénz-automaták már száz százalékban euró-bankjegyeket adtak ki. Az eurózóna egészét tekintve 80 százalékos az átállítási arány, vagyis eddig az automaták 80 százaléka állt teljesen át. Számos országban az euró-bankjegyek iránt igen nagy kereslet figyelhető meg és az ATM-ekből történő pénzfelvétel kivételesen magas szintet ért el. Néhány országban a pénzkivétel a január elsején megszokott szint négyszeresére emelkedett - áll az EKB közleményében. Az európai jegybank egyúttal megismételte azt a tanácsát, hogy a polgárok fizetéskor ne keverjék az eurót a helyi fizetőeszközökkel, s kerüljék a nemzeti valuták nagyobb bankjegycímleteinek használatát. Az EKB közlése szerint 134 milliárd eurót osztottak szét a bankoknak január elseje előtt, ez mintegy fele volt a 2001 végi nemzeti bankjegyállománynak. A francia jegybanki kormányzó, az EKB kormányzótanácsának tagja, Jean- Claude Trichet az euróstart kapcsán kijelentette: az EKB vezetését tekintve az utódlás kérdése nincs napirenden. Mikor a CNN hírtelevízióban arról kérdezték, tervezi-e az idén átvenni az EKB elnöki székét Wim Duisenbergtől, Trichet csak ennyit mondott: “kiváló elnökünk van, a kérdés egyáltalán nem merül fel”. A 66 éves holland Duisenberget 1998 májusában viharos körülmények között nevezték ki az EKB élére, Franciaország tiltakozása ellenére. Chirac francia elnök szerint akkor olyan szóbeli megállapodás született, hogy Duisenberg hivatali idejének félénél francia jelöltnek adja át helyét. A posztra a hírek szerint a legesélyesebb éppen Jean- Claude Trichet lenne - írta a Reuters - ugyanakkor Duisenberg az utóbbi időben folyamatosan úgy nyilatkozik - a legutóbb éppen a hét elején -, hogy még legalább egy évig posztján kíván maradni. Mint hangoztatja, nem akarja kitölteni teljes hivatali idejét, de kizárólag maga dönt arról, mikor vonul vissza. Trichet - dicsérve az átállást - nem szólt az eurózóna kamatairól, azt azonban hangsúlyozta, hogy az övezet gazdaságában további szerkezeti reformokra volna szükség. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az eurózóna gazdasága kiegyensúlyozott. Az EKB újabb kamatdöntése csütörtökön várható, elemzők azonban most nem jeleznek kamatváltoztatást. Röviden ■ AZ MNB CSÖKKENTETTE A KAMATOKAT A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január 8- i hatállyal, azaz keddtől 25 bázisponttal, 9,75 százalékról 9,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot - tudatta az MNB a honlapján a Monetáris Tanács hétfői üléséről. A kamat csökkentésére a hazai makrogazdasági helyzet kedvező alakulása teremtette meg a lehetőséget. Az irányadó kamat, a kéthetes jegybanki betét kamata 9,5 százalékra, az egynapos jegybanki betét kamata 8 százalékra, az aktív repó kamata pedig 11 százalékra módosul. ■ 15 MILLIÁRD DOLLÁR AFGANISZTÁN ÚJJÁÉPÍTÉSE A Világbank becslése szerint a következő tíz évben 15 milliárd dollárra lesz szükség Afganisztán újjáépítéséhez. Huszonhárom évi háborúskodás után az afgán lakosságnak évi 1-2 milliárd dollárra kell majd, hogy ismét lábra tudjon állni - mondta a Világbank illetékese a The Nation pakisztáni lapban kedden megjelent nyilatkozatában. Kórházak építésére 100-140 millió, ivóvízhálózatra 50-100 millió dollár kell. Az elemi oktatás az újság szerint 60-80 millió dolláros beruházást igényel. Az energiaszektorban 40-50 millió dollárra van szükség. Január 21-22-én nemzetközi segélyértekezletet rendeznek Japánban, és ott részletesen szó lesz az ország újjáépítéséről. A japán kormány megbízottja a tanácskozást előkészítendő Pakisztánba utazott, majd Afganisztánt és Iránt keresi fel. ■ Nem nőtt a vállalkozói JÖVEDELEM A mezőgazdasági tevékenységből származó, folyó áron számított nettó vállalkozói jövedelem 2000-ben 179,4 milliárd forint volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 1999- ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A KSH adatai szerint 1998-ban 248,5 milliárd forint volt a mezőgazdasági tevékenységből származó folyó áron számított nettó vállalkozói jövedelem. A KSH kimutatása alapján a mezőgazdasági termelők által kifizetett munkavállalói jövedelem 2000-ben 109,8 milliárd forint, 1999-ben pedig 110,1 milliárd forint volt. A termelők által kapott nem termékspecifikus támogatások folyóáron 19,9 százalékkal nőttek az előző évihez képest, s 2000-ben 37,7 milliárd forintot tettek ki. A termelők által fizetett földbérleti díj 37,6 milliárd forint volt, ami folyóáron 35,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A termelők által a pénzintézeteknek fizetett hitelek kamata 29,2 milliárd forintot tett ki, ami folyóáron 16,5 százalékkal maradt el az 1999. évitől. A KSH kimutatta azt is, hogy az 1999. évi 19,1 százalékos csökkenés után 2000-ben az egyes teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem indexe további 2 százalékkal csökkent. Ezen túlmenően a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken az 1999. 33,6 százalékos csökkenés után 2000-ben ismét 7,5 százalékkal mérséklődött - derül ki a KSH adataiból. A hivatal megközelítése szerint a jövedelemcsökkenés hátterében részben az áll, hog)' a mezőgazdasági bruttó kibocsátás volumene 2000-ben 5,9 százalékkal visszaesett.
