A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-04-05 / 46. szám
2002. ÁPRILIS 5. Amerika hírei A HÍD 5 AMERIKAI LEHETŐSÉG BELGRÁD SZÁMÁRA Amerika egészen egyszerű választási lehetőséget kínál Belgrádnak: ha Szerbia pénzt akar, akkor még ezen a héten ki kell adnia néhány magas rangú háborús bűnöst. Ha nem, akkor a szerb gazdaság csődbe jut. A döntés mégsem könnyű, és nemcsak a politikusokat osztja meg, hanem az egész társadalmat. A veszélyt az hárítja el, ha haladéktalanul letartóztatják és Hágába szállítják a Milosevic-rendszer négy vezető politikusát - Milan Milutinovic jelenlegi köztársasági elnököt, Nikola Sainovic volt szövetségi miniszterelnök-helyettest, Vlajko Stojilkovic volt belügyminisztert és Dragoljub Ojdanic egykori vezérkari főnököt -, akiknek a Koszovóban elkövetett gaztettekért kell felelniük. A szövetségi kormány hétfőn, nem kis meglepetésre, helybenhagyta a szerb kormánynak azt a rendeletét, amelynek alapján kiszolgáltathatok a nemzetközileg körözött állampolgárok a kiadatást szabályozó törvény nélkül is. A letartóztatási parancs eljutott közben a szerb belügyminisztériumba is - a külföldön olyannyira várt aktus azonban mindmáig késik. Ml a megtorpanás oka? Zoran Djindjic szerb miniszterelnök pontosan egy évvel ezelőtt ugyanolyan kormányrendelettel adta ki Hágának Slobodan Milosevicet, mint amilyent most hoztak. A bukott diktátor Hágába küldése akkor Vojislav Kostunica elnök megkerülésével történt, és bár Kostunica tábora hetekig ostorozta a kormányt - amiért “maroknyi dollárért” teljesítette a Nyugat, elsősorban Amerika “jogellenes” köhették az elismeréseket. Djindjic azonban most nem hajlandó saját szakállára cselekedni és Kostunica jóváhagyását követeli. Mint egyik nyilatkozatában mondta: az államfő világosan foglaljon állást, és jelentse ki, hogy hajlandó-e együttműködni Hágával, vagy a megtorlásokat választja. Djindjicnek figyelnie kell a közeledő választásokra, hiszen a legújabb felmérés szerint minden ötödik polgár ellenzi a kiadatásokat, és csak 12 százalék helyesli a feltétel nélküli együttműködést Hágával. Ráadásul Djindjicnek azért sem éri meg egyedül vállalnia a kockázatot, mert kormánya csak töredékét kapta meg annak a másfél milliárd dollárnak, amit Madelaine Albright volt külügyminiszter ígért Milosevic kiadatásáért. Most viszont még enynyi sem jár, hiszen Washington április elsejével gyakorlatilag befagyasztotta a segélyeket. Colin Powell külügyminiszter pedig még egy hetet adott Belgrádnak és csak e hét végén adja át értékelését a kongresszusnak arról, hogy az új szerb hatalom eleget tett-e az amerikai segélyek három feltételének. Ellenkező esetben nem hagyják jóvá az idei évre ígért 105 millió dolláros támogatást és ami még érzékenyebben érintené a balkáni országot: elvesztenék az amerikaiak támogatását a nemzetközi pénzintézetekben (ahol egyebek között a volt rezsim idején felhalmozott milliárdos adósságok jóváírásáról kell dönteni). Ez tulajdonképpen újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével érne fel. Az első kikötés az ENSZ-törvényszékkel való együttműködésre vonatkozik (az összes háborús bűnös kiadása mellett lehetővé kell tenniük a hágai ügyészek részére, hogy hozzáférjenek minden fontos okmányhoz), a második a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének nyújtott titkos támogatás (például a tiszteknek folyósított fizetés) megszüntetésére, a harmadik pedig a kisebbségi és emberi jogok betartására. A második és a harmadik ügyben történt előrelépés, az első teljesítését azonban erősen akadályozza Vojislav Kostunica magatartása. A konzervatív hazafiakra támaszkodó elnöknek “hányingere” van már a hágai bíróság említésétől is, mint legutóbb nyilatkozta. Kostunica azf állítja, hogy törvényes kejetek között együttműködne Hágával, de a mostani, vadnyugati módra történt kiszolgáltatások destabilizálják az országot. Csakhogy a “hágai törvény” egy év alatt sem készült el, mert a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni. Kostunica szerint még van idő a törvény meghozatalára, és Washington megértőén fogad majd egy kisebb késést. A reformszárny viszont drámai színekkel ecseteli a lehetséges következményeket. Röviden ■ USA PÉNZ ÉSZAK-KOREAI ATOMERŐMŰVEKRE Az amerikai elnök, nemzetbiztonsági felhatalmazásával élve, 95 millió dollárt utalt ki két észak-korai atomerőmű építésének folytatására. Az elnök azért intézkedett saját jogán, mert előzőleg a kormányzat nem tudta igazolni a kongresszusnak, hogy a Koreai NDK maradéktalanul betartja az 1994-es megállapodást, amely szerint Eszak- Korea nem készít atomfegyvert. A pénzt közvetlenül a KEDO amerikai-japán-dél- és észak-koreai konzorcium kapja - az úgynevezett koreai félszigeti energiafejlesztő szervezet - amely két könnyűvizes atomerőművet épít Észak-Koreában, miután a Koreai NDK az 1994-es megállapodásban vállalta nehézvizes reaktorainak leszerelését. Az amerikai hatóságok szerint Eszak-Korea továbbra is őriz atomfegyver készítésére alkalmas hasadóanyagot a nehézvizes reaktorokból és Washingtonban azt is felróják, hogy Észak-Koreában akadályozzák a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreinek tevékenységét. Az észak-koreai kormány ezt azzal indokolja, hogy szerződő partnerei késlekednek az új atomerőmüvek építésével. A 95 millió dollár kiutalását elvileg az amerikai törvényhozásnak kellett volna engedélyeznie, de az amerikai kormányzat igazolásának hiányában ezt nem tehette meg. ■ Washington Zubajdáról Robert Mueller, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (EBI) igazgatója szerdán közölte: Abu Zubajda terroristavezér múlt heti elfogása hozzájárul újabb terrorcselekmények elkövetésének megakadályozásához. Zubajda volt az Oszama bin Laden által pénzelt al-Kaida terrorhálózat legutóbbi műveleti főnöke és az eddigi megállapítások szerint az afganisztáni katonai műveletek nyomán szétzilált al-Kaida sorainak rendezésén, további Amerika-ellenes támadások szervezésén dolgozott, amikor egy pakisztáni rajtaütés során sikerült elfogni. Zubajda szerepe azután növekedett meg jelentős mértékben a terrorhálózaton belül, hogy Mohammed Atef, az addigi műveleti főnök az Afganisztán ellen intézett amerikai légitámadások egyikében életét vesztette. Mueller méltatta a pakisztáni hatóságokat a múlt heti sikeres rajtaütésért és elmondta, hogy a művelethez az EBI is támogatást nyújtott. .Az igazgató szerint az eddig elfogott mintegy félezer tálib, illetve al- Kaida tag többsége egyszerű végrehajtó harcos, nem a főkolomposok közül való. A legutóbbi jelentős rajtaütés, amelynek során Zubajda mellett mintegy hatvan személyt elfogtak, csökkenti ugyan, de nem szünteti meg a további terroristaveszélyt - tette hozzá. .Amerikai védelmi források közlése szerint, Zubajda fogságba esése során megsebesült. vetélését -, Djindjtcék külföldön besöpör-Az USA tanácsadókat küld Grúziába? Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 200 katonai tanácsadót küld Grúziába, hogy anti-terrorista kiképzésben részesítsék a grúz csapatokat, amelyeket a Pankiszi-szorosban vethetnek majd be. Amerikai vélemények szerint ugyanis a térségben az al-Kaida és más terrorista szervezetek fegyveresei kerestek menedéket. Ennél valószínűleg többről van szó, amit bizonyít Gela Bezuasvili védelmi miniszterhelyettes szerdai bejelentése: Tbiliszibe érkezetek az észak-atlanti szövetség szakértői, akik kétnapos előadássorozatot tartanak arról, hogy miképpen alakítsák ki a grúz katonai hírszerzést. A program része a NATO „Partnerség a békéért” elnevezésű programjának. A küldöttség egyik tagja, Nikolas Katagas NATO-parancsnok külön megbeszélést folytatott David Tevzadze grúz védelmi miniszterrel és más magas rangú katonai vezetőkkel. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy Tbilisziben tartózkodik Frank Werner német nyugalmazott tábornok is, aki a grúz hadsereg reformjához ad tanácsokat a grúz kormánynak. Az AP amerikai hírügynökség jelentésében kiemeli, hogy a Grúziában tapasztalt sietős tevékenység azt mutatja, Tbiliszi külső segítséget keres gyengélkedő hadseregének megerősítéséhez. Az amerikaiak és a NATO sietsége pedig megfigyelők szerint azt igazolja, hogy valóban komoly gazdasági és stratégiai érdekek irányítják a történéseket a térségben, ahol egyre inkább felértékelődnek a nyersanyagforrások. Hungarian TV Legyen Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztö Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Milan Milutinovic és Vojislav Kostunica
