A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-29 / 45. szám
12 a híd Kultúra 2002. március 29. HARC A LEHETETLENNEL Vasárnap este a “Pest-New York-i Szalon” igen érdekes előadással lepte meg az irodalom kedvelőit. Kabdebó Tamás, Írországban élő magyar író, költő, műfordító és történész tartott előadást “Harc a lehetetlennel - József Attila angolul” címmel. Kabdebó Tamás 1934. Február 5-én született Budapesten. Tanulmányait is ott végezte, mégpedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a magyar tanszéken. 1956-ban diákújságíróként részt vett a forradalomban, majd elhagyta az országot. Előbb Angliában élt és a Walesi Egyetemen angol, olasz, történelem szakon végzett. A londoni University College-ban könyvtárosi oklevelet szerzett, majd a Manchesteri Egyetemen történelemből doktorált. Több angol egyetem könyvtárainak igazgatójaként működött. Később Írországban telepedett le és 2000-től a dublini University College-ban a “Bevezetés a magyar kultúrába” című kurzus tanára lett. Behatóan foglalkozott József Attila életével és költészetével. 1966-ra csokorba gyűjtötte verseinek angol fordításait és kötetben adta közre. 1997-ben könyvet írt a költő életéről. Számos regénye, több verseskötete, történelmi monográfiája útikönyve és elbeszélése jelent meg. 1999-ben Arany János, majd 2001-ben József Attila Díjat kapott. Ezen az estén elsősorban ismertette József Attila életének legfőbb mozzanatait, költészetének hátterét, valamint a XX. század egyik legkiválóbb verselőjének célkitűzéseit. Legérdekesebb talán az a megállapítása volt, hogy József Attilát három fő motívum vezérelte: költészetből megélni; olyan élettársra találni, aki szerető és anya tud lenni egy személyben; valamint a század legnagyobb magyar költőjévé válni! Az első természetesen nem vált valóra, de a második területén sem könyvelhetett el sikert, talán ezért is történt, hogy egyetlen szerelmével sem tudott fizikai kapcsolatot kialakítani. A harmadik vágya egyesek szerint megvalósult, mások szerint nem. Gyermekkorának nehézségei és férfikorának kudarcai alakították ki benne a depresszót, a tudathasadást és a pszihopátiát, ami végülis az öngyilkosságba kergette. Kabdebó Tamás mindezeket a korszakokat versekkel illusztrálta és természetesen a költemények angol fordításaival, elmagyarázván, hogy József Attila áttétele angoíra a műfordító egyik legnehezebb kihívása, hiszen el lehet mondani, amit leírt, de olyan szavakkal, olyan ritmusban és olyan rímekkel, mint ő szinte lehetetlen. A műfordító minden körülmények között kénytelen valamit feláldozni ezek közül, hogy egyáltalán képes legyen valamilyen szinten megoldani a feladatát. Bizonyították pedig ezt a versek, amelyeket Kabdebó Tamás kiszemelt, köztük a “Tiszta szívvel, a “Mama”, a “Dunánál” és mások. A magyar változatokat Bánfi Edith mondta el, az angolokat Sasváry Sándor Az első pillanattól az utolsóig érdekfeszítő és tanulságos est kérdés feleletekkel zárult. Kabdebó Tamás nemcsak a tárgykör alapos ismerőjének, de kiváló előadónak is bizonyult. Külön köszönet jár a szalon háziasszonyának Vasvári Lujzának a szervezésért, nomeg az ínyenc falatokért. MGY Kiosztották az Oscar-díjakat (Folytatás a címoldalról) Egyébként ennek a kategóriának nagy esélyese, többek szerint inkább Russel Crowe volt az “Egy csodálatos elme” főszerepéért. Crowe meg is kapta ebben az évben az Arany Glóbuszt, de az Oscar ítészek nem az ő javára döntöttek. A legjobb női főszereplő Oscar-díját Halle Berry kapta a “Monster’s Ball” (A szörnyek bálja”) című filmben nyújtott alakításáért. Egy özvegyet játszott, aki beleszeret férje börtönbeli kivégzőjébe. Berry szintén afrikai-amerikai, tehát idén mindkét nem esetében fekete bőrű színész kapta a főszerepért járó Oscart. Mind a férfi, mind a női mellékszereplői kategóriában olyan színészt találtak a díjazásra legérdemesebbnek, akinek a főalak házastársát kellett eljátszania. A legjobb férfi mellékszereplő díját Jim Broadbent kapta, az Iris Murdoch életéről készült, “Iris” című filmben nyújtott alakításáért. O formálta meg az Alzheimer-kórban szenvedő írónő önfeláldozó férjét. A legjobb női mellékszereplő Oscardíját Jennifer Connelly szerezte meg, aki az “Egy 1 1 st n I Hallt UCHy csodalatos elmeben a skizofrén matematikus feleségét alakította és ezért a szerepért a közelmúltban már megkapta az Arany Glóbuszt. Az idén új díjkategóriaként bevezetett, legjobb animációs nagyjátékfilm műfajában a “Shrek” győzött. A legjobb nem angol nyelvű film Oscar-díját a Danis Tanovic rendezte, “Senki földje” című boszniahercegovinai film alkotógárdája nyerte el. A legjobb operatőrnek járó Oscart Andrew Lesnie (“A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége”) vihette haza. A legjobb forgatókönyvre átdolgozás szerzője Akiva Goldsman lett, az “Egy csodálatos elme” átírásáért filmre. A legjobb eredeti forgatókönyv szerzőjének Julian Fellowest találták, a “Gosford Park” című filmért, amely az angol “jobb körökben” és az ezeket kiszolgálók világában elkövetett gyilkosságról szól. A legjobb vágói teljesítményért Pietro Scaliát jutalmazták, “A fekete sólyom zuhanása” című filmért, amely az amerikai haderő tragikus, Szomáliái műveletének állít emléket. A bírálók szerint a legjobb hanghatásokat is ez a film produkálta. A legkiválóbb jelmeztervezőnek Catherine Martin és Angus Strathie bizonyult, a legjobb maszkért járó díjat. A leghatásosabb látvány kategóriában is “A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége” volt a nyertes. A legjobb hangmérnöki teljesítményért a “Pearl Harbor” című film kapott elismerést. A legjobb eredeti filmzene alkotójának Howard Shore-t találták “A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége” muzsikájáért. A legjobb eredeti filmdal szerzőjének kiosztott díjat Randy Newman nyerte el. A legjobb rövidfilm a “The és Denzel Washington XIX-XX. század fordulójának Párizsában játszódó zenés film, a “Moulin Rouge” kosztümjeinek megalkotásával. Ugyanez a produkció kapta a legjobb művészi hatás és díszlet díját is, amely Catherine Martinnak a második Oscart jelentette, a díszletért járó elismerés pedig Brigitte Brochot illette. Az Akadémia “A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége” maszkmestereinek ítélte a Robert Redford Howard Shore Sidney Poirier Accountant”, (A könyvelő) a legjobb animációs rövidfilm pedig a “For the Birds” lett. A legjobb dokumentumfilm kategóriában a “Murder on a Sunday Morning” (Gyilkosság egy vasárnap reggel) alkotóit tüntették ki Oscar-díjjal. A legjobb dokumentumrövidfilmnek pedig a “Thoth” bizonyult. A díjkiosztó gálán életműdíjat vehetett át a most 75 éves Sidney Poitier, aki Denzel Washing-Whoopi Goldberg ton mostani kitüntetéséig az egyetlen fekete bőrű művész volt, aki férfi főszerepért Oscart kapott, csaknem négy évtizeddel ezelőtt. Robert Redford tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át. Ezzel nem csupán a gazdag pályát befutott, 64 éves színész előtt tisztelegtek, hanem elismerték rendezői, produceri, valamint “tehetségkutatói” munkásságát is. A nagyestélyikkel, tapsviharokkal, méltatásokkal és elfogódott könnyekkel teli Oscar-díjkiosztó gála üdítő színfoltja volt Woody Allen, aki a tőle megszokott esetlen és fergeteges öngúnnyal jelentett be egy rövid összeállítást, amely a korábbi évek során New York-ban forgatott, híres mozialkotásokból villantott fel részleteket - főhajtásként a város előtt, amely tavaly szeptember 11- én átélte a szörnyűséges, pusztító terrortámadást. Hollywood egyébként ezidén ráébredt, hogy egy kampány nem csak politikai megbízatásért, de egy Oscar-díjnak nevezett, kis aranyszobrocskáért is folyhat és egyik ugyanúgy nehéz milliókba kerülhet, mint a másik. Nem is beszélve arról, hogy amint az egyik mocskolódást alkalmazhat, úgy megteheti ezt a másik is. Sajnálatos módon ezúttal ilyesmi történt a film hazájában is, ami bizony nem kis visszatetszést keltett mind az akadémia, mind pedig a filmkészítők berkeiben.
