A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-29 / 45. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. MÁRCIUS 29. Röviden ■ Bizalmatlansági indítvány Nem járt sikerrel a szlovák ellenzéknek a kormány ellen előterjesztett bizalmatlansági indítványa. A parlament többsége péntek hajnalban bizalmat szavazott Mikulás Dzurinda kormányának. Az indítványt a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS - LS) nyújtotta be. Megfigyelők szerint a lépés Meciarék kampányindító akciója volt, és valójában maguk sem számítottak arra, hogy a kísérletnek foganatja lehet. A tizenkét órán át tartó vitában az ellenzék tizenöt vádpontot olvasott a kabinet fejére, azt igyekezvén bizonyítani, hogy “a kormány pokolra juttatja az országot." Védőbeszédében Dzurinda miniszterelnök felelőtlennek nevezte az ellenzéket, mert anélkül próbálja eltávolítani a kormányt, hogy a “hogyan továbbról” lenne elképzelése, ráadásul az ellenzék csak pocsékolja a pénzt és az időt. Márpedig mindkettő igen értékes, annál is inkább, mert az őszi választásokig a jelenlegi törvényhozásnak még közel félszáz, integrációval kapcsolatos törvényt kellene megalkotnia - mondta Dzurinda. A 150 tagú parlament 105 jelenlevő képviselője közül 42 honatya a kormány távozása mellett, 61 a maradásáért szavazott, eg}' képviselő tartózkodott, egv nem adta le voksát. ■ Száznégy esztendős virtus Gyimesbükk erdélyi faluban, a száznégy esztendős Antal András bácsi is igényelt magyarigazolványt. Azt mondta: „Azért váltom ki, mert magyar világban születtem, magyarnak tartom magamat és az igazovánnyal hivatalosan is vállalni akarom magyarságomat.” ■ Új párt Romániában Erdély-Bánát Liga néven új politikai párt alakult Romániában. A párt az ország föderációs állammá történő átszervezését vette programjába. Az új párt szombaton, Kolozsváron tartott alakuló kongresszusán Románia 16 erdélyi megyéjéből vettek részt küldöttek. A párt ügyvezető elnökének a liga őszre tervezett első kongresszusáig Sabin Ghermant választották. A pártalapítók szerint az Erdély-Bánát Ligának jelenleg 10 200 tagja van - kétszázzal több a pártalapításhoz szükséges minimumnál. A tagok 15 százaléka magyar nemzetiségű. A liga azért küzd, hogy Románia területét osszák fel hét autonóm tartományra, s ezek föderációja váltsa fel a jelenlegi centralizált államberendezkedést. Sabin Gherman nem tartja kizártnak, hogy a párt bírósági bejegyzésével gondok lesznek majd. A liga már néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozta elképzeléseit, amelyeket akkor a román pártok egységesen elutasítottak. A bíróságnak a párt bejegyzésekor alapvetően arra a politikai kérdésre kell majd választ adnia, hogy a föderatív államszervezet követelése sérti-e vagy sem a jelenlegi román alkotmányt. A román nacionalista erők számára a föderáció emlegetése egyet jelent a mostani Románia feldarabolásával. Adrian Nastase miniszterelnök korábban olyan kísérletnek minősítette az Erdély- Bánát Liga elképzelését, hogy az valójában a XIX. század közepéig tartó, a mai Románia létrejöttét eredményező folyamat kezdete előtt uralkodó állapotokat akarja viszszaállítani. BENES-DEKRÉTUMOK Bernd Posselt, a kitelepített szudétanémetek szövetségének elnöke, vasárnap este a közszolgálati Cseh Televíziónak adott egyórás interjújában bocsánatot kért a cseh nemzettől, amiért a szudétanémetek a II. világháború idején náci rendszer támogatóiként szégyenletes cselekedeteket követtek el a csehek ellen.- “Számomra a nácizmus és minden ami vele összefügg, egyike a XX. század legnagyobb bűncselekményeinek. S ha ebben a szudétanémetek is részt vettek, márpedig részt vettek, akkor az szégyen” - jelentette ki Posselt, majd hangsúlyozta: “Bár én később születtem, vállalnom kell ezért a felelősséget és a cseh nemzettől bocsánatot kell kémem ezekért a szégyenletes cselekedetekért, amelyeket az a bűnös rendszer követett el ellenük. Itt nincs mit szépítgetni, vagy viszonylagossá tenni.” Pavel Telicka, a cseh külügyminiszter első helyettese a televízióban azonnal üdvözölte a bocsánatkérést. Posselt, aki az Európai Parlamentnek is képviselője, ugyanakkor egyértelműen “rasszistának” minősítette a Benes-dekrétumokat, mert a közös bűnösség elvén alapulnak, így a német és a magyar kisebbséget kollektív módon ítélték el. Az interjúban a magyarok jogfosztottsága egyértelműen nem került szóba. A német politikus hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok érvénytelenítését nem csak a szudétanémetek követelik, ez ma “európai követelmény”. “Arról van szó, hogy jogtalanság történt. Ezt a jogtalanságot először is el kell ismemi, aztán nyugodtan és tárgyilagosan elgondolkodhassunk azon, hogyan vonjuk le a következményeket, illetve miként tudjuk a XXI. században közösen elérni, hogy a nemzetiségek kollektív kitelepítésének elve már soha ne lehessen a politika eszköze” - fejtette ki a probléma megoldásáról véleményét Posselt, aki az interjúban igen kedvezően nyilatkozott Tomás Masarykról, a csehszlovák állam első elnökéről, de nagyon negatívan utódjáról, Eduard Benesről. Cseh képviselők bírálatára, miszerint a szudétanémetek a múltban sosem voltak lojálisak Csehszlovákiához, illetve Csehországhoz, amely pedig a hazájuk volt, Posselt leszögezte: a szudétanémetek akaratuk ellenére kerültek Csehszlovákiához, az ő önrendelkezési jogukat senki sem vette figyelembe. Szerinte a II. világháborús tragédia, illetve a Csehszlovákia feldarabolásáról döntő müncheni egyezmény lényegében az első világháborút lezáró rossz békeszerződések eredménye. Feltette a kérdést: mennyire voltak lojálisak akkori hazájukhoz azok a csehek, akik a Monarchia, Ausztria szétverésén munkálkodtak? Arra a többször is megismételt kérdésre, hogy voltaképpen mit is követelnek a szudétanémetek Prágától, Posselt kifejtette: ahogy mi szudétanémetek elítéljük a nácizmust, úgy jó lenne, ha a cseh állam is kimondaná, hogy “az elűzetés jogtalanság volt, mégpedig nemcsak a mai, hanem az akkori mérték szerint' is”. Hangsúlyozta, hogy “erre a gesztusra nagy szükség lenne”. Ami a vagyoni követeléseket illeti kifejtette: ezt nem lehet központilag meghatározni, hiszen ki-ki maga döntené el, hogy visszaköveteli-e egykori vagyonát vagy sem. Posselt hangsúlyozta, hogy a szudétanémetek nem kívánják a cseh-német határ megváltoztatását. Betiltották az idegen- és fajgyűlölő szervezeteket (Folytatás a címlapról) A parasztpárt erre számítva már a múlt héten javasolta, hogy a néhai diktátor szobrának készített alapra Nicolae Colán ortodox püspök szobrát helyezzék el. Adrian Nastase kormányfő pénteki videokonferenciáján hangsúlyozta: a zsidó kérdéskör rendezése az ország NATO-csatlakozására kidolgozott terv részét képezi. A miniszterelnök ugyanakkor óvott attól, hogy a holokausztért bárki is a román népet tegye felelőssé, mert szerinte a felelősség kizárólag a korabeli román vezetőket terheli. Nastase szerint “a történelemben voltak sokkal súlyosabb dolgok is”, mégsem próbálta senki a német, az orosz vagy az amerikai népet felelőssé tenni. “Nem szabad, hogy az egyik szélsőségből a másikba essünk” - szögezte le. A kormányfő közölte, hogy a zsidókérdést illetően a kormány igyekszik a diszkrimináció minden forrását felszámolni. Amint arról hírt adtunk, szintén a múlt héten elfogadott jogszabály értelmében a zsidóságnak visszaadják az elkobzott közösségi és felekezeti vagyont, s annak megóvására szigorú intézkedéseket vezettek be. Ebbe a sorba illeszkedik a fasiszta és fajgyűlölő szervezetek tilalmáról elfogadott rendelet. Továbbá az is, hogy az elmúlt héten Románia első alkalommal ismerte el hivatalosan - a miniszterelnök és a művelődési miniszter által -, hogy a második világháború időszakában Romániában is létezett fajüldözés, történtek deportálások és tömeges kivégzések során pusztult el a román zsidóság jelentős része. A romániai zsidóságot ért atrocitásokért azonban mindmáig hivatalosan egyetlen román vezető sem kért bocsánatot. Ezt a gesztust más európai országokban már évtizedekkel ezelőtt megtették. Tüntetés Szerbiában A szerbiai Nis városában csaknem tízezren gyűltek össze pénteken a Szerb Radikális Párt (SRS) tüntetésén, amelyen a tiltakozók követelték a választások kiírását minden szinten, és “az áruló DOS-os rezsim” távozását a hatalomból. Vojislav Seselj radikális pártelnök a tömeg előtt tartott beszédében a választások kiírását követelte, hogy az ország “megszabaduljon a szerbiai kormánykoalíció, a DOS rezsimjétől, amely csak egyet tud: lopni és elvenni”. Seselj azt hangoztatta, hogy a radikálisok “nem adják ki Hágának a szerb tábornokokat, tiszteket és politikusokat”. Olyan információk szivárogtak ki - mondta -, hogy Zoran Djindjic kormányfő ki akarja adni a hágai Nemzetközi Törvényszék által vádolt személyeket. Ezeknek az embereknek el kell rejtőzniük, ellen kell állniuk, nem adhatják ki magukat - mondta Seselj. Azzal fenyegette meg “az áruló rendőrtábornokokat, hogy börtönben találják magukat alkotmányellenes tevékenységükért”, ha kiadják Hágának a vádlottakat. Seselj a maffiát védelmező bűnözőknek nevezte a szerb kormány képviselőit. A DOS-vezetői - mondta - az amerikai nagykövethez járnak, és azt teszik, amit a Nyugat mond. A tüntetők magasba tartották Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő és Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök képét. A tömegmegmozdulás alatt Vojislav Seselj Karadzicot ábrázoló trikókat árultak 300 dinárért. A tüntetés békésen zajlott le.
