A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-03-29 / 45. szám

NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL Részletek a 5. oldalon 2002. MÁRCIUS 29. 2. ÉVFOLYAM Életfogytiglani szabadságvesztés Veszélyes ebtartásáért, gondatlanságból elkö­vetett emberölésért akár életfogytiglani bör­tönbüntetésre is ítélhetnek eg)’ Los Angeles-i kutyatulajdonost. (4. oldalon) Molnár Ferenc Ötven évvel ezelőtt, 1952. Április 2-án, 74 évesen halt meg New York-ban Molnár Ferenc. Másnap a “New York Times” 42 színmű és 70 könyv híres szerzőjéről emlé­kezett meg. (10. oldalonj FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 45. SZÁM 13. HÉT KIOSZTOTTÁK AZ OSCAR-DÍJAKAT NETÁNJAI MERÉNYLET Egy palesztin öngyilkos merényletet hajtott végre szerda este az izraeli Netánjában, egy szállodában. Tizenöten életüket vesztették, nyolcvanan megsebesültek. Az izraeli televízió szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint a me­­rénylő egy csomaggal a kezében tért be a szál­lodába, elhaladt a biztonsági őrök mellett, majd az étteremnél működésbe hozta a nála lé­vő pokolgépet. Az eset a Park Hotelben tör­tént, a Tel-Avivtól északra lévő tengerparti üdülőhelyen, a zsidó húsvét kezdetén. A tele­vízió képeket mutatott a szálloda romba dön­tött társalgójáról. Mindenütt törmelékek és a mennyezetről lógó vezetékek voltak láthatók - írta a Reuters. David Baker, az izraeli kormány szóvivője Jasszer .Arafat palesztin elnökre hárí­totta a felelősséget a merényletért, mert nem számolt le a palesztin szélsőségesekkel. - Arafatot terheli a felelősség azért az erőszakért, amely az ellenőrzése alatt álló területekről ter­jed - mondta. A Palesztin Hatóság egyelőre nem nyilatkozott a netánjai vérontásról, de ál­talában elítélte a palesztinok által végrehajtott öngyilkos merényleteket, amelyeket az izraeli megszállás ellen folyó, 18 hónapja tartó palesz­tin felkelés keretében követtek el. Márer György Az idei Oscar-díj kiosztás az előző évi­nél ugyan kisebb térfogatú volt, hiszen az újonnan megnyílt Kodak Színházban zaj­lott le, de gazdagságában vetélkedett min­den előzővel. Az ünnepség természetesen a filmcsillagok felvonulásával kezdődött. Magát az előadást Whoopi Goldberg mennybőljövetele indította, amint három emelet magasságból leszállt a színpadra meginvitálván a jelenlévő délceg férfiné­pet. Az est egyébként olyan szigorú biz­tonsági óvintézkedések közepette zajlott le, amire még nem volt példa. A műsorve­zető komika meg is jegyezte: “A biztonsá­gi rendszabályok itt feszesebbek, mint egyes arcok” - utalván ezzel a plasztikai sebészet néhány nézőtéren ülő csodájára. Ebben az esztendőben az afrikai amerika­iak aratták a legátütőbb sikert, amint Whoopi Goldberg meg is állapította:” Az idén annyi sarat dobáltak, hogy az összes jelölt fekete lett”, amely kijelentés ugyan­csak nagy derültséget keltett. Most pedig nézzük végig a díjkiosztás eredményeit. A Ron Howard rendezte “Egy csodá­latos elme” című alkotás kapta a lekiválóbb filmnek járó elismerést, vala­mint a legjobb rendezés díját is. Az im­már 74. alkalommal odaítélt amerikai filmakadémiai díjak közül egyaránt 4 Oscar-szobrocskával tüntették ki a tudat­hasadásos matematikusról szóló “Egy csodálatos elme”, illetve nagy ellenfelé­nek tekintett, “A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége” című, Peter Jackson által ren­dezett Tolkien-történetet, amely látvá­nyos tömegjelenetekben bővelkedő, szé­lesen hömpölygő mesefilm. A legjobb férfi főszereplőnek az afrikai-amerikai Denzel Washingtont találták, a “Training Day” című filmben játszott szerepéért, amelyben, a szokásától eltérően negatív hőst - egy gonosz Los Angeles-i rendőrt - alakított. (Folytatás a 12. oldalon) Betiltották az idegen- és fajgyűlölő szervezeteket Sürgősségi kormányrendelettel tiltot­ták be Romániában a fasiszta és fajgyűlö­lő szervezetek létrehozását, működését és az ilyen fajta jelképek használatát. A jog­szabály tiltja a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek dicsőítését is. A rendelet egyik következ­ménye az lehet, hogy Ion Antonescu marsallnak Kolozsváron nem lesz emlék­műve, a róla elnevezett utcát át kell majd keresztelni és az utóbbi években az ország több részén - Erdélyben például Nagysármáson - felállított Antonescu szobrokat el kell távolítani. A jogszabályt a kabinet még csütörtöki ülésén fogadta el, ám annak részleteiről csak pénteken délután tájékoztatta a közvéleményt. Eszerint a jogszabály tiltja a fasiszta, ide­gen- és fajgyűlölő jelképek használatát, a béke és az emberiség elleni bűntettekért elítélt személyek dicsőítését, valamint a fajgyűlölő szervezetek működését. Ilyen szervezetek alapítását 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják, a holokauszt tagadásáért vagy háborús bűnösök dicső­ítéséért 6 hónaptól 5 évig terjedő szabad­ságvesztés jár. Ä rendelet értelmében a fa­siszta, faj- és idegengyűlölő jellegű szer­vezetek azok, amelyeknek célja a fasiszta, a faj- és idegengyűlölő eszmék és nézetek, az etnikai, faji vagy vallási alapon történő gyűlölet és erőszak terjesztése, valamely faj felsőbb-, illetve kisebbrendűségének hirdetése. Ide kell sorolni azokat a szerve­zeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélső­séges nacionalizmust hirdetnek. Nem de­rült ki a tájékoztatásból, hogy a korábban felállított, háborús bűnösök emlékét hir­dető szobrokat meddig kell eltávolítani, újak emeléséért pedig milyen büntetés szabható ki. Nem tudjuk tehát, hogy a Románia-szerte már létező hét-nyolc Antonescu-szobrot, köztük az Andrei gyulafehérvári ortodox püspök által fel­szentelt nagysármásit mikor távolítják majd el. Az sem világos egyelőre, hogy a béke és az emberiség elleni bűnökért el­ítélt személyekről régebben elnevezett köztereket és utcákat meddig kötelesek a helyi hatóságok átkeresztelni. Bizonyos­nak tűnik azonban, hogy Kolozsváron ezt követően már nem valósulhat meg a nagy polgármesteri álom: a városban Ion Antonescu marsallnak nem lesz szobra. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents