A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-22 / 44. szám
2002. MÁRCIUS 22. A HÍD 3 KÍNA “NUKLEÁRIS ZSAROLÁSSAL” VÁDOLJA WASHINGTONT A NAGYVILÁG HÍREI________ injiaiig CHINA # Lhasa Cbengdu# $Thimphu o Yinchuan« Tianjin Xining# # Lanzhou A Xi’an* #Zheí Wuhan# ODhato Kunminfl Nanning UVA.NMA& Kína “nukleáris zsarolással” vádolta meg az Egyesült Államokat. Az USA pekingi nagykövetét szombat este bekérették a kínai külügyminisztériumba. Clark Randtnak a szokatlan időpontban Li Csao-hszing kínai külügyminiszter-helyettes tolmácsolta hazája “mélységes felháborodását”, amiért a washingtoni védelmi minisztérium (a sajtóban kiszivárgott dokumentumok szerint) mérlegeli atomfegyver bevetését egy Kína és Tajvan közötti konfliktus esetén. “Tudatnunk kell a maroknyi politikai tébolyulttal, hogy a kínai nép sohasem fog engedni külső megfélemlítésnek, így nukleáris zsarolásnak sem” - közölte Csao, akinek tiltakozását a kínai központi tévé főhíradójában ismertette. A kínai diplomata elmarasztalta Washingtont azért is, mert Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes és James Kelly külügyi államtitkár-helyettes találkozott Tang Jian-min tajvani nemzetvédelmi miniszterrel egy floridai konferencián. Kína szakadár tartományaként kezeli Tajvant, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Pekingben diplomatákat akkreditáló államok ne tartsanak fenn hivatalos kapcsolatokat a tajpeji kormány képviselőivel. Mindennek fényében Csao felhívta az USA-t, hogy tartózkodjon a kínai belügyekbe való beavatkozástól, hagyjon fel a “hidegháborús” mentalitással és Tajvan “elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozóként” való kezelésével. Az ITAR-TASZSZ által emlegetett megfigyelők azzal magyarázták a szokatlanul erélyes tiltakozást, hogy Peking - a kínai kommunista párt októberi kongresszusán esedékes csúcsszintű változások közeledtével - nem kíván gyengeséget mutatni Washingtonhoz való viszonyában, különösen nem a tajvani kérdésben. Hacsak gyors javulás nem következik be a kétoldalú kapcsolatokban, akkor ez kihathat Hu Csintao kínai alelnök április végére vagy május elejére tervezett washingtoni útjára, valamint a kereskedelem és a terrorellenes harc területén való együttműködésre - vélték diplomaták. Lehet-e Moszkva atomtámadás célpontja Az orosz külügyminisztérium hivatalos levélben kérte fel a washingtoni külügyi tárcát, fejtse ki álláspontját a Los Angeles Times minapi cikkében foglaltakról: vajon az Egyesült Államok katonai konfliktus esetén kész-e korlátozott nukleáris csapást mérni hét államra, köztük Oroszországra. A lap szerint Oroszország mellett Kína, Irak, Irán, Szíria, Líbia és Eszak-Korea ellen verne be nukleáris fegyvert az amerikai hadsereg. Ennek kapcsán a moszkvai külügyminisztérium szerdán hivatalos levélben kért magyarázatot a washingtoni külügyi tárcától - közölte szerdán Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő. Jakovenko értékelése szerint az eddigi washingtoni megnyilvánulásokból még nem lehet egyértelműen következtetni az amerikai álláspontra, ezért Moszkva elengedhetetlennek tartja, hogy a washingtoni külügyminisztérium hivatalos felvilágosítást adjon az Egyesült Államok nukleáris politikájáról. A szóvivő megismételte Ivanov keddi szavait: ha igaznak bizonyulna a Los Angeles Times cikke, az nem csak Moszkva, hanem az egész nemzetközi közösség sajnálatát és aggodalmát váltaná ki. II. Abdalláh a közel-keleti helyzetről Az arabok és az izraeliek közös érdeke, hogy véget vessenek a Közel-Keleten folyó vérfürdőnek - hangoztatta véleményét II. Abdalláh jordániai király a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva. A hásimita uralkodó Larry King élő beszélgetőműsorában hétfő este annak a reményének is hangot adott, hogy a jövő héten Bejrútban esedékes arab csúcsértekezlet résztvevői újabb békeindítványban egyeznek meg. Leszögezte kulcskérdés az, hogy a palesztinok önálló államot hozhassanak létre. Abdalláh király óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy háborút kezdjen Irak ellen. Szerinte ennek beláthatatlan következményei lennének. Irak nem másik Afganisztán - szögezte le. A közel-keleti állam uralkodója a tervek szerint a héten a mexikói Monterrey ben egy ENSZ- rendezvényen George Bush amerikai elnökkel II. Abdalláh jordániai király találkozik. Befejezték az Anakonda hadműveletet Befejezték az Anakonda hadművelet néven közismertté vált kelet-afganisztáni katonai műveleteket, jelentette be a Pentagon hétfőn. Egy ötszáz fős különítmény azonban tovább folytatja a barlangok átvizsgálását, valamint a tálibok és az al-Kaida tagok felkutatását. Bár a hadműveletet befejezettnek nyilvánította a Pentagon, az akció helyettes parancsnoka, John Rosa dandártábornok elmondta, hogy körülbelül 500 fő továbbra is a helyszínen marad. Az alakulat tovább folytatja a barlangok átkutatását, hátha tálibok vagy az al-Kaida fegyvereseinek a nyomára bukkannak. Amerikai illetékesek szerint 500 tálibot és al-Kaida tagot öltek meg a hadművelet márciusi elindítása óta. Valószínűleg 200 másik fegyveres is elesett a harcokban, de az ő halálukat még nem erősítették meg hivatalosan. A szövetségesek 11 embert vesztettek, köztük nyolc amerikait. Tommy Franks tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka elismerően szólt az akciókról hétfőn Afganisztánban, amikor a hadműveletekben részvevő katonákat tüntetett ki az egyik támaszponton. Röviden ■ A párizsi diákvezér a Centrumnak KAMPÁNYOL Dániel Cohn-Bendit. az Európai Parlament képviselője, az 1968-as franciaországi diáklázadások egyik vezéralakja kampánvolt a Kupa Mihály nevével fémjelzett Centrum Pártnak. Az egykori legendás diákvezér - akit a párizsi diákmegmozdulások után a francia kormány kiutasított az országból és Németországban telepedett le - a Centrumot olyan politikai erőnek tartja, amely reális, hosszú távra szóló programjával alternatívát kínál ahhoz, heg}' ne két párt ossza meg egymás között a hatalmat Magyarországon. Hangsúlyozta azt is: a Centrum olyan Európa megvalósulását tartja fontosnak, amely valamilyen módon ellensúlyozni és szabályozni próbálja a globalizációs folyamatot. ■ Nemzetközi megtorlások Zimbabwe elun Az Egyesült Királyságot és volt gyarmatait tömörítő Brit Nemzetközösség azonnali hatály - lyal eg}' évre felfüggesztette Zimbabwe tagságát az 54 tagállamot tömörítő szervezetben. A testület annak a jelentésnek az alapján hozta meg döntését, amelyet a Nemzetközösségnek a múlt vasárnapi zimbabwei elnökválasztáson részt vevő megfigyelő csoportja készített. A megfigyelők arra a következtésre jutottak, hogy a Robert Mugabe eddigi államfő győzelmét hozó választásokat erőszak kísérte, a választások nem voltak szabadok, a megfélemlítés, a félelem légkörében zajlottak. Az afrikai ország ellen Svájc is szankciókat léptetett életbe. A Bemben hozott megszorító intézkedések értelmében korlátozzák a zimbabwei kormánytisztviselők utazási lehetőségeit, és befagyasztják anyagi javaikat. ■ Érdeklődés a fegyvertartás iránt A legutóbbi palesztin merényletsorozat nyomán, kedden az izraeliek minden eddigit meghaladó számban nyújtottak be a hatóságokhoz kérelmet lőfegyvertartási engedélyért. A belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az izraeliek kedden 1500 ilyen kérelmet adtak be: ez kétszázszorosa a 2000-es év napi átlagának. Izraelben a katonák eddig is gyakran maguknál tartották fegyvereiket, függetlenül attól, hogy szolgálatban voltak-e. Sok üzletre, étteremre fegyveres őrök vigyáznak, átnézik a betérők csomagjait. A palesztin merényletek nyomán azonban tetemesen megnőtt a polgári személyek lőfegyverek iránti igénye is. ■ Sok brit nem nézne jó szemmel egy akciót Irak ellen A brit közvélemény 51 százaléka ellenzi, hogy kormánya támogasson egy esedeges katonai akciót Irak ellen. A The Guardian című napilap által kedden közölt felmérés szerint a lakosság 35 százaléka értene egyet a brit részvétellel. Korábbi közvélemény-kutatások még azt jelezték, hogy az emberek többsége támogatná a hadműveletet. Az Egyesült Államokban a legfrissebb felmérés szerint a közvélemény 70 százaléka a kormány mögé állna, ha sor kerülne az Irak elleni katonai műveletre - teszi hozzá az AFP hírügynökség. A The Guardian kommentárjában arról is ír, hogy az Irakkal kapcsolatos politika jelenleg Tony Blair miniszterelnök népszerűségének legfontosabb próbája. A kormányzó Munkáspárt híveinek körében 46 százalékos az Irak elleni akció támogatottsága, az ellenzők aránya 43 százalék.
