A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-15 / 43. szám
6AHlD__________________A Kárpát- medence hírei______________2002.márciusi;. IFJÚSÁGI HÁTTÉR AZ RMDSZ-NEK Röviden ■ Általános sztrájk a tanügyben Miután múlt héten eredménytelen tárgyalásokat folytattak Ecaterina Andronescu miniszterrel, a román tanügyi szakszervezetek hétfőn általános sztrájkot tartottak. Mint ismeretes, a tanügyiek 50%-os fizetésemelést, méltányos közalkalmazotti bértörvényt, élelmiszerjegyeket, a vidéki pedagógusoknak járó pótlékot követeltek. A kormány csak 5 százalékos béremelést ígért. Cornel Cruceanu. a Maros megyei Közoktatási Szakszervezet elnöke közölte, hogy ez alkalommal egységes lesz a sztrájk, amelybe bekapcsolódik a loan Sacarea által vezetett Spiru Haret Szakszervezet is és az oktatás minden szintjére kiterjed. Abban az esetben, ha az óvodások, diákok megjelennek a tanintézményekben, a pedagógusok felvigyáznak a gyerekekre, de az oktatás egész nap szünetelni fog. Kedden az órarendnek megfelelően folyik a tanítás. A sztrájkot követően a tanügyiek a kormány válaszára várnak, s ha nem teljesítik követeléseiket, tiltakozásukat a március 16-án kezdődő szünet után folytatják. ■ A BÍRÓT NEM ZAVARJA A kolozsvári bíró kijelentette: a március 18- án kezdődő népszámlálás adatainak ismerete nélkül nem alkalmazhatja a kétnyelvű táblákról szóló 20í)l/1209-es rendeletet, és határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. „A népszámlálást a polgármester rendezi, és biztosíthatok mindenkit, hogy nem tévedünk a számlálásnál” — tette hozzá. Funart nem zavarja, hogy a kolozsvári RMDSZ megbüntetését kéri. „Nem csodálkozom, ha megbüntetnek. Örülni fogok majd, ha a prefektus megbüntet. Ez segítségemre lesz a 2004- es választások megnyerésében, amelyeket csak akkor veszíthetek el, ha nem jelöltetem magam" — fogalmazott a polgármester. ■ AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI VITA Cozmin Gusa, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára hétfőn kijelentette: az alkotmánymódosítás során mindéképpen vita tárgyává teszik az államfő megválasztásának módját, erről pedig a parlamenti pártok döntenek a tárgyalások során. A PSD főtitkára nem kívánta kommentálni Ion Iliescu államfő elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseit, elmondta azonban, hogy a PSD e tekintetben két változatot javasol majd: az államfőt a lakosság válassza, mint eddig, hatásköre pedig módosuljon. A második változat értelmében pedig az elnököt a parlament válassza. “A kérdést mindéképpen megvitatjuk, döntés pedig a politikai tárgyalások nyomán születik”, mondta Cozmin Gusa. Az RMDSZ javaslatával kapcsolatban, miszerint az alaptörvény szövegéből töröljék a “nemzetállam” kifejezést, a kormánypárt főtitkára úgy vélekedett, hogy az. “nem helyénvaló”. “Vitatkozhatunk a nemzetállamiságról, de nem a jelenlegi körülmények között és remélem, hogy az RMDSZ magyarázattal szolgál a javaslat kapcsán”, fogalmazott Cozmin Gusa. Ion Iliescu elnök az Antena 1 televízió egyik műsorában kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás során nem kerül szóba az államfő megválasztásának módozata. Iliescu szerint a PSD alkotmánymódosító tervezete nem érinti az elnökválasztás kérdését. Szombaton a szovátai Teleki Oktatási Központban tartotta alakuló ülését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely kezdeményezői szerint a romániai magyar ifjúsági közösség szervezeteinek és helyi képviseleti testületéinek önálló és független érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztető társulása kíván lenni. A rendezvényen jelen volt többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az előző szovátai megbeszélésen született Szovátai Ajánlás értelmében hívták össze az alakuló ülést, amelyen Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Csík terület, Udvarhely szék, Gyergyó terület, Hunyad, Máramaros Maros, Szeben, Szatmár és Szilágy megye ifjúsági szervezetei képviseltették magukat, illetve ott voltak az OMDSZ (Országos Magyar Diákszövetség), a RODOSZ (Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége), az AME (Állampolgár Menedzser Egylet), a MAKOSZ (Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége), a Stúdium Alapítvány és vendégekként Magyarországról az Európai Ifjúsági Akadémia tagjai, vezetői is. Ä MIÉRT program és alapszabályzat tervezetének vitáját a meghívottak felszólalása előzte A vajdasági magyarság számára nincs elvi jelentősége annak, hogy a szövetségi állam szétesik, átalakul vagy netán megerősödik. Ezzel szemben életbevágóan fontos számára, hogy Szerbia, az ország, amelyben élnie adatott, az új felállásban Európa felé fordul vagy a bezárkózást választja - állapítja meg tegnapi közleményében a VMDR A VMDP úgy látja, hogy a szövetségi szinten jóváhagyott kisebbségi törvény meghozatalakor a szerb politikai élcsoport megmaradt a huszadik században érvényes és a nemzeti önzést hitelesítő politikai filozófiánál, ami kevés a kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének méltányos rendezéséhez. Ezért a kisebbségi önkormányzatra irányuló törekvések érvémeg. Először Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fejtette ki véleményét. Szerinte ez a szervezet kell majd megteremtse a hátteret az RMDSZ ifjúságpolitikájának. Szükségünk van arra, hogy a fiatalok minél szélesebb körben és tevékenyebben szerepet vállaljanak a közéletben. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, az ifjúsági szervezeteknek a múltbeli hibákból kell tanulniuk. Szorosabban ki kell építeni a kapcsolatot nemcsak a romániai magyar, valamint a magyarországi ifjúsági szervezetek között, hanem a román ifjúsági szervezetekkel is közös célkitűzéseket kell kidolgozni. Fel kell vállalni a hatékony szakmai képviselenyesítését az új szerb alkotmányban lenne a legcélszerűbb megvalósítani, állapítja meg a közlemény. Majd leszögezi: Tekintettel arra, hogy a magyar önkormányzat fogalma megtalálható a legtöbb magyar párt alapokmányaiban, most arra lenne szükség, hogy félretéve minden politikai ellentétet és koalíciós kötöttséget, a magyar pártok kidolgozzák a jogszabályalkotási és végrehajtási hatáskörrel is rendezendő magyar önkormányzat jogszabályzatát, s azt közös követelésük bizonyítására megküldjék a szerb kormánynak. Természetesen követelni kell a magyar választók névjegyzékének felállítását is. Ez magyar érdek, de használhat a koszovói szerbeknek is - áll egyebek között a VMDP közleményében. tét minden szinten. Az ifjúsági gondok rendezésére pedig nem csak jelképesen, de gyakorlatban is a MIÉRT lehet a válasz. Ezt a gondolatot folytatva Borbély László kifejtette “minél előbb be kell indítani egy országos képzési programot, hiszen az RMDSZ-en belül is “káderhiány” van. De nemcsak a politikai életben kell utánpótlás. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között megkötött egyezmény alapján lehetőségek nyílhatnak majd akár a diplomáciában is, de ugyanígy a gazdasági, közigazgatási életben, vagy akár a tőkepiacon arra, hogy a magyarság szakmai hozzáértésével aktív szerepet vállaljon. Ehhez kellenek a fiatalok. Ä tanácskozás résztvevői a felszólalásokat követően elfogadták a szervezet alapszabályzatát, majd a tanácskozás végén megválasztották a képviseleti testületet is. Ennek elnöke Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnökségi irodájának munkatársa, titkára pedig Porcsalmi Bálint ifjúsági referens lett. Az RMDSZ felajánlotta, hogy a Comunitas Alapítvány révén anyagilag is támogatja a MIÉRT megerősödését, ugyanakkor az Európai Ifjúsági Akadémia képviselője megígérte, egyengeti a MIÉRT útját, hogy bekapcsolódhasson az európai ifjúsági mozgalmakba, hozzáférve különböző EU-s ifjúsági programokhoz, projektekez. Felhívás Március tizenötödike a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe. Bárhol is éljünk a földkerekségen, ezen a najaon egymásra gondolunk és tisztelettel adózunk eleink 1848-as szabadságharcának. Olyan ünnepnap ez, amely összeköt minket, magyarokat egymással, de ugyanakkor másoktól sem választ el, mert a márciusi ifjak nem csak nekünk, hanem minden nemzetnek szabadságot, egyenlőséget, testvériséget akartak. Nem a bezárkózásnak, hanem a kéznyújtásnak, a különböző népek és nemzetek egyenjogú együttélésének üzenetét hordozza ez az évforduló, ezt üzenjük ezen a napion mi, romániai magyarok is évrőlévre mindenkinek. A hajdani történelmi ellentétek csak úgy oldhatók fel, ha kölcsönösen tiszteljük egymás hagyományait, egymás ünnepeit és egymás jelképeit is, akár kisebbségben vagyunk, akár többségben. A román kormány néhány nappal ezelőtt határozattal mondta ki, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek saját rendezvényeiken joguk van használni az illető közösség szimbólumait. Üdvözöljük ezt a határozatot, mert megerősíti a gyakorlatot, amely 1989 után Romániában kialakult. A mi magyar közösségünk hagyományos szimbólumai: a piros-fehér-zöld lobogó és a magyar Himnusz. Ünnepeljük március tizenötödikét az idén is ugyanúgy, ugyanolyan méltósággal, mint az elmúlt években. Legyen jelen közöttünk ugyanúgy, mint eddig, a piros-fehér-zöld lobogó, és hangozzék el magyar Himnuszunk. Emlékezzünk a szabadság, egyenlőség és testvériség hirdetőire, Petőfi Sándorra és társaira, a márciusi ifjakra! 2002. március 11. MARKÓ BÉLA az RMDSZ elnöke 20 000 kérvény a Felvidéken Jó húszezer érvényes kérvényt nyújtottak be eddig a Felvidéken a magyarigazolvány kiváltására - hangzott el szombaton Balatonalmádiban, a szlovákiai magyar szervezeteket egyesítő Szövetség a Közös Célokért társulás tanácskozásán. “Az igazolvány kiváltása hosszadalmas, de jelenleg több száz már kézben lehet,” közölte a rendezvényen résztvevő Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, pozsonyi parlamenti képviselő. Hozzátette: Szlovákiában, ahoí hatszázezres a magyar kisebbség, akár négyszázezerre is fölmehet a magyarigazolványt kiváltók száma. Duray Miklós közölte, hogy a magyarigazolvány kérvényezése akkor fog felgyorsulni, amikor a diákok és a pedagógusok kedvezményei időszerűvé teszik. “A szlovák pxúitika ellenáll a törvénynek. Kellemetlen légkört teremtenek, megpróbálják megakadályozni megvalósítását, de a szlovákiai jogrend ezt nem teszi lehetővé,” válaszolta Duray Miklós arra a kérdésre, hogy jelenleg miként viszonyul a szlovák politika a magyar kedvezménytörvényhez. A Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke példaként elmondta: a magyarigazolvány kiváltása miatt ellene indított parlamenti fegyelmi eljárást leállították, mert az jogellenes. A kibontakozás felé
