A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-15 / 43. szám
4 A HÍD Röviden ■ Szabadkőműves megemlékezés Szombaton ünnepi megemlékezést tartottak a szabadkőműves mozgalom skót rítusú ágának washingtoni székházában abból az alkalomból, hogy Kossuth Lajost 150 évvel ezelőtt vették fel a szabadkőművesek sorába. Az eseményen elhangzott beszédében Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet utalt arra, hogy idén Magyarországon Kossuth születésének 200. évfordulója köré összpontosulnak a megemlékező rendezvények, míg az Egyesült Államokban Kossuth másfél évszázaddal ezelőtti amerikai kőrútjának fénypontjait elevenítik fel több ünnepségen. A bukott magyar szabadságharc emigrációba kényszerült kormányzó-elnöke amerikai útja során kérelmezte és elnyerte felvételét a szabadkőművesek tagjai közé. Az erre emlékező rendezvényen Jeszenszky Géza mellett beszédet mondott Fred Kleinknecht és David Kruger, a skót rims szerint tevékenykedő szabadkőművesek két köztiszteletben álló vezető személyisége is. ■ Újra láthatóak a WTC ikertornyai Március 11-én este, tehát a terrorkatasztrófa után fél évvel - valószínűtlen látomásban volt részük a New York-iaknak: újra az ég felé tört a Világkereskedelmi Központ fényárban úszó ikertornya. A reflektorok fényereje, színösszetétele, fókuszolása olyan, hogy pontosan azon a helyen, ahol tavaly szeptember 11-ig a több mint százemeletes ikertorony állt, a fénycsóvák az égre rajzolják a New York-i öböl partján lerombolt két épület sziluettjét. A Tribute in Light névre keresztelt látomás sem örök: a fény a víz fölött a tervek szerint április 13-ig lesz látható napnyugtától este 11 óráig, kivéve, ha az időjárási viszonyok miatt zavarná a légiközlekedést. A terrortámadás féléves évfordulóján New York egy másik ideiglenes műalkotással is emlékezik a 3000 áldozatra. A Manhattan-i Battery Parkban újraavatják Fritz Koenig “Szféra” című hatalmas szobrát, amely korábban az ikertornyok előtt állt. Az ideiglenes emlékművek után azonban a város vezetői egy végleges emlékhelyet szeremének kialakítani a Ground Zero-nál, vagyis a WTC-épületek helyén. ■ Washingtoni újságírói csörte A The Washington Times kommentátora védelmébe vette Orbán Viktort, miután szerinte a “Lebensraum” szót manapság általánosan használják, és egyszerűen környezetet jelent. Az erősen konzervatív lap cikkírója. Balint Vazsonyi szerint Diehl a The Washington Postot a közelgő magyar parlamenti választások résztvevőjévé tette, és úgy állította be a George Bush elnök vezette Fehér Házat, mintha az beavatkozna egy megbecsült és bizalmat élvező szövetséges szabad választásaiba, „a jelek szerint előnyben részesítve a Szocialista Pártot - amelyet nemrégen még Kommunista Pártként ismertek”. A The Washington Times szerzője beszámol arról, hogy telefonon felhívta a The Washington Post cikkíróját, aki közölte vele: magyarok mondták neki, hogy Orbán Viktor a “Lebensraum” szó magyar megfelelőjét használta. Vazsonyi ugyanakkor hangsúlyozza: Orbán Viktor mentes maradt minden olyan megfogalmazástól, ami “az erő alkalmazására utalna az elmúlt nyolcvan év anomáliáinak megoldása érdekében”. A szerző szerint „ha Diehl fel kíván emelkedni Orbán hitelességének szintjére, akkor ugyanolyan mértékben fel kell háborodnia a kommunistákon is, mint ahogyan felháborodik a nácikon”. 2002. MÁRCIUS 15. LEJÁRT VÍZUM, SEBAJ! _________Amerika hírei Az amerikai képviselőház kedden este 275:137 arányban jóváhagyta azt a törvényt, amely lehetővé tenné a mexikói és más országokból származó „látogatók” tízezreinek, akik jelen pillanatban illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban a vízumszerzést anélkül, hogy visszatérjenek hazájukba és ott kérvényezzék, amint azt rendes körülmények között tenniük kellene. A dolog voltaképpen a mexikóiaknak köszönhető, mivel Bush elnök a jövő héten látogatást tervez országukban, hogy találkozzék Vincente Fox elnökkel. A Szenátus már korábban megszavazott egy hasonló rendelkezést, de nem világos, hogy jóváhagyja-e a szóban forgó törvényjavaslatot mielőtt sor kerülne az elnök mexikói látogatására. A munkaadók, köztük szállodák, vendéglők, valamint más szolgáltató ipari vállalatok lobbiztak annak a törvénynek meghosszabbításáért, amely lehetővé tenné a bevándorlóknak, hogy' távozás nélkül vízumot szerezzenek az országban, ugyanis ha kénytelenek lennének elhagyni az Egyesült Államokat, sok üzlet megsínylené távollétüket. A képviselőház által most megszavazott törvényjavaslat lehetővé tenné bizonyos nem állampolgároknak, hogy bevándorló vízumért, vagyis „zöld kártyáért” folyamodjanak, mialatt itt tartózkodnak az országban. Ezeknek a kedvezményeknek igénybe vételéhez a bevándorlóknak eleget kell tenniük annak a követelményeknek, hogy az Egyesült Államokban élő közeli rokonaik, avagy munkaadóik folyamodjanak vízumér a részükre. A törvény segítséget nyújtana az olyan bevándorlóknak, akiknek valamilyen módon megszűnt a törvényes státuszuk, például tovább maradtak a vízumukban feltűntetett határidőnél, engedély nélkül munkát vállaltak az országban, avagy nem iratkoztak be azokra a tanfolyamokra, amelyek kötelezőek a külföldi diákok számára. A jogosultak számát azonban korlátozzák bizonyos követelmények: nevezetesen, aki rokonsági alapon folyamodik a VÍZU-ii mért annak bizonyítania kell, hogy a rokonság már 2001 augusztus 15. előtt fennállt. Amerikai állampolgár házastársa nem jogosult a kedvezményre, ha a házasságkötés 2001 augusztus 15. után történt. Ugyancsak a nem állampolgárnak, aki munkavállalással indokolja kérelmét, bizonyítania kell, hogy alkalmazója 2001. augusztus 15. előtt kérelmezte számára a munkavállalási engedélyt. A szenátusnak persze még jóvá kell hagynia a képviselőházi változatot, amelyen módosításokat is eszközölhet. Minden esetre a törvény, amikor életbe lép, sok újbevándorlónak megkönnyíti majd a letelepedést az Egyesült Államokban. Amerikai katonák Jemenben Megérkezett Jemenbe az amerikai különleges erők előőrse és várhatóan már a közeljövőben a szomszédos Ománból további 200 amerikai katonát vezényelnek át az arab országba - jelentette kedden a Fox hírtelevízió amerikai védelmi forrásokra hivatkozva. A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket az amerikai katonák küldetéséről, de a tv-csatorna értesülése szerint március végéig már ötszáz főre növekszik a jemeni amerikaiak száma. A különleges egységek célja, hogy segítsék a terroristaellenes erők kiképzését és katonai tanácsadókkal is támogassák a jemeni köztársasági gárda műveleteit az ország északi részén. Az amerikai katonákat kisebb, 20-30 fős csoportokban telepítik át Jemenbe. Az amerikai erők - korábbi washingtoni lapértesülések szerint - nagyjából hasonló számban jelennek majd meg Jemenben, mint ahányan a Fülöp-szigeteken segítik a helyi kormányerők terroristaellenes küzdelmét. Az Egyesült Államok már tavaly decemberben átadott a jemeni illetékeseknek egy bő három tucat nevet tartalmazó listát, amely a feltételezhetően Jemenben tartózkodó terroristák nevét tartalmazta. E személyek közül időközben már többen fogságba estek, és néhányat át is szállítottak az Egyesült Államokba. A Fülöp-szigeteken alkalmazott bevetéssel megegyező módon, az amerikai katonák Jemenben sem bocsátkoznak majd közvetlen harcba a terroristákkal, hanem csupán részletekbe menő útmutatással, azon belül hírszerzési értesülésekkel látják el a jemeni biztonsági erőket. Az Egyesült Államok “félkatonai” egységet is létrehozott arabul beszélő személyekből, akik igyekeznek kapcsolatot teremteni “baráti törzsi vezetőkkel”, adatszerzés céljából. Az amerikaiak ugyancsak be akarnak vetni Jemenben Predator típusú felderítő repülőgépeket. Az Egyesült Államok erre a pénzügyi évre 2 millió 650 ezer dolláros katonai támogatási keretet nyitott Jemen számára. Tavaly ez az őszszeg még csak 450 ezer dollár volt. Nukleáris kardcsörtetés? (folytatás a címlapról) Felmerült a döntő kérdés: voltaképpen mire valók az atomfegyverek? Elrettentésre, avagy bevetésre? Á bírálók attól tartanak, hogy a Pentagon felhívása hatásosabb nukleáris fegyverek kifejlesztésére elképzelhetővé teszi az elképzelhetetlent, vagyis elhomályosítja a megkülönböztetést a nukleáris és a hagyományos fegyverek között. Hiszen a hidegháborút követő korszakban, amelyben élünk, az atomfegyverek voltaképpen csak elrettentő erőként nyernek alkalmazást az esetleges nukleáris támadások megelőzésére, vagyis a cél nem újabb atomfegyverek kifejlesztése háborús célokra, beleértve az összeütközéseket ilyen arzenállal nem rendelkező ellenfelekkel. “Az egész atomkorszak alatt az alapvető megfontolás a nukleáris fegyverek használatának megelőzése volt. Ez az irányzat most a feje tetejére állt. Az új törekvés rendeltetése, hogy az atomfegyvereket a háborús harc és nem az elrettentés eszközévé tegye. Amennyiben a katonai vezetők a nukleáris lehetőségeket fontolgatják, amikor valamiféle meglepő hadifejleménnyel állnak szemben, akkor eltűnik a megkülönböztetés a nukleáris és nem-nukleáris fegyverek között” - szögezte le Ivó Daalder, a Brookings Institute egyik külpolitikai szakértője. A Pentagon jelentése ugyan részletezi a terv katonai előnyeit, de szinte említésre sem méltatja a diplomáciai árat, amit hajlandó lenne fizetni érte. Pedig a kivitelezés éveket vehet igénybe, de a diplomáciai fiaskó esedeg azonnal megmutatkozik. Talán már Cheney alelnök is ennek megfelelő fogadtatásban részesül tíznapos európai és közel-keleti kőrútján, amelyre vasárnap indult el. Célja: támogatást szerezni kormánya terrorellenes háborújához és ezzel nyomást gyakorolni Irakra, amely annak gyanúja alatt áll, hogy tömegpusztító fegyvereket fejleszt ki. Bush elnök már a választási hadjárat idején hangsúlyozta, hogy csökkenteni kívánja az atomfegyverek számát és olyan hadigépezetet akar létrehozni, amely megfelel a hidegháborút követő világ követelményeinek. A terrorellenes háború és az afganisztáni harcok azonban új kihívással szolgáltak. Nevezetesen olyan fegyvereket tettek szükségessé, amelyekkel eredményesebben lehet fellépni a barlangokban és betonfedezékekben rejtőző terroristák ellen. A Pentagon szerint a jelentésben foglaltak ezt a célt szolgálják, vagyis olyan kishatóerejű atomfegyverekről van szó, amelyek ütőképességüknél fogva elérik a kívánt eredményt, ugyanakkor utóhatásuk sokkal csekélyebb. Van azonban egy másik igen érzékeny politikai megfontolás: az Egyesült Államok atomkísérleti tilalma. Jóllehet Washington nem aláírója az Atomcsend egyezménynek, de közölte, hogy nem áll szándékában újabb kísérleteket folytatni. A szóban forgó okmány azonban jelzi, hogy esedeg szükség lesz ilyen tevékenységre az új atomfegyverek gyártása és a meglévők hatóképességének biztosítása érdekében. “Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa nukleáris fegyvertárát további atomkísérletek nélkül, ám erre a távolabbi jövőben esedeg nem lesz lehetőség” - írja jelentésében a Pentagon. Vajon milyen választ ad majd erre Oroszország és ííína? Nem fogja-e a két nagyhatalom úgy tekinteni, mint újabb hidegháborús megnyilvánulást és nukleáris kardcsörtetést?
