A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-01 / 41. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2002. MÁRCIUS 1. Röviden ■ Ismét kampányol az eltűnt GYAKORNOKLÁNY SZERETŐJE Kampányol már a konok kaliforniai képviselő, mert eltűnt barátnője, Chandra Levy holtteste híján nincs mivel vádolni őt. Hovatovább egy esztendeje annak, hogy eltűnt washingtoni lakásából egy 24 éves gyakomoklány, akit azóta sem találnak. Chandra Levy titokban egy' kongresszusi képviselő szeretője volt, aki az apja lehetett volna. Noha Chandra csupán egyike a sok száz washingtoni eltűnt személynek, a nyár folyamán mind nagyobbra dagadt a botrány, hogy aztán a szeptember 11-i tragédia ezt is lesöpörje a címlapokról. ■ Száz al-Kaida tag az USA-ban Bob Graham demokrata szenátor, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetője szerint az al-Kaida terrorhálózatnak legalább száz tagja jelenleg is az Egyesült Államokban tartózkodik. A politikus úgy' vélte, valamennyi érintett személyt kiképezték merényletek végrehajtására. Az al-Kaida tagok egy része már hosszú ideje amerikai földön tartózkodik - tette hozzá, megemlítve, hogy más, terroristának tekintett nemzetköze csoportoknak is vannak emberei az Egyesült Államokban. Graham azt is mondta, hogy valószínűleg az Egyesült Államokat fenyegető legközvetlenebb terrorveszélyről van szó. ■ Fekete esküdtek kizárása miatt MARADT EL A KIVÉGZÉS Az Egy esült Államok Legfelsőbb Bírósága nem sokkal a végrehajtás előtt leállíttatta egy fekete elítélt kivégzését. A gyilkosság miatt halálra ítélt Thomas Miller-El azzal vádolta meg az ügyészséget, hogy az ellene lefolytatott 1986- os perben módszeresen kirekesztette a feketéket az esküdtszékből. Az amerikai tömegtájékoztatás csütörtöki jelentése szerint a Legfelsőbb Bíróság Miller-El esetét felhasználhatja példaadó ítélet meghozatalára, mivel az esküdtek kiválasztásánál hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a feketékkel szemben. Thomas Miller- Elt az eredeti tervek szerint csütörtökön végezték volna ki. Az 50 esztendős férfi egy Dallasban elkövetett rablógyilkosság alkalmával agyonlőtte egy' motel alkalmazottját. Perében az ügyészség a rendelkezésre álló 11 fekete jelölt közül tízet nem fogadott el az esküdtbíróság tagjaként, végül csupán egyetlen került a testületbe. Miller-Elt halálra ítélték. A halálbüntetés bírálói már régóta hangoztatják, hogy7 Texasban a színes bőrű bűnözők perében rendszeresen kirekesztik a feketéket az esküdtek közül. AZ EMBERRABLO ES SEGEDEI (folytatás a címlapról) Ahmed Omár Sejkről azonban nem szólt a krónika. Semmiféle pakisztáni hivatalos bejegyzés nem volt arról, hogy visszatért Afganisztánból, ahová szabadulása után küldték, mivel azt a kasmíri militánsok támaszpontjaként könyvelték el. Az indiai hírszerzés azonban többízben megfigyelte, sőt azt is tudta, hogy fiatal feleségével és újszülött fiával gyakran utazott Lahore-ba rokonokhoz. Az egyik pakisztáni hírszerző csoport óvatosságra intett Omár Sejk visszatérésével kapcsolatban annak az aggodalmának adva hangot, hogy az indiai börtönben töltött évei alatt esetleg beszervezték és az ellenség ügynöke lett. Teljes utazási szabadságát hivatalos közegek azzal magyarázták, hogy titkos kapcsolatban áll a pakisztáni Fegyvernemek Közötti Hírszerző Szolgálat egyik volt tisztjével, akit Abdullah dandártábornok néven ismertek és a kasmíri kémsejt feje volt. Egyesek úgy vélik, hogy összeköttetésben van továbbá Ejhaz Shah dandártábornokkal is, aki Omár Sejk szülőföldjének Pundzsab tartománynak belügyminisztere lett. Abdullah dandártábornok egyébként azok egyike volt, akiket félreállítottak, miután Musharaf elnök a tavalyi év végén megkezdte a Fegyvernemek Közötti Hírszerző Szolgálat átszervezését. Omár Sejk növekvő tekintélyét az iszlám szélsőségesek között a Nyugat sem hagyta figyelmen kívül. Egy esztendővel ezelőtt mind a brit, mind az amerikai kormány ki akarta vonni a forgalomból. Nem világos azonban, hogy az Egyesült Államokban emeltek-e valaha is vádat ellene? A kiadatására benyújtott múlthavi kérelem viszont ékes bizonyítéka annak, hogy Washington valamivel vádolja. Omár Sejk eg)' karachi bíróság előtt tett januári vallomásában elismerte szerepét az emberrablásban. Ezideig három másik gyanúsított ellen emeltek vádat a Pearl ügyben és valamennyien azonosították Omár Sejket, mint azt a személyt, aki utasította őket, hogy nyugati hírközlő szervüknek küldjenek e-mail üzeneteket, amelyekhez fényképeket is mellékeltek a fogoly újságíróról. Musharraf elnök hadjárata a szélsőségesek ellen, a hírszerzésben folytatott tisztogatása, valamint az amerikai újságíró meggyilkolása szinte teljesen egybeesett és csak hozzájárult a bűncselekmény körül kialakult titokzatossághoz, beleértve azt a kérdést, vajon elkövetése a jelenlegi, és a volt pakisztáni hírszerző vezetők tudomásával, illetve támogatásával történte? A hatóságoknak mind a mai napig nem sikerült kideríteni Omár Sejk hollétét február ötödiké és tizenkettedike között; ugyanis 5-én önként feladta magát, de letartóztatását csak 12-én tették közzé. A közbeeső hét folyamán a pakisztáni rendőrség illetékesei derűlátó nyilatkozatokat tettek, hogy már rövidesen elfogják Omár Sejket. Az elmúlt hétvégen azonban pakisztáni illetékesek megerősítették, hogy február ötödikén feladta magát Shah dandártábornoknak, Pundzsab belügyminiszterének, a volt hírszerző tisztnek. Nem világos, hogy ezt miért kellett véka alatt tartani. Egyébként letartóztatását Musharraf elnök washingtoni látogatásával egyidőben hozták nyilvánosságra. A pakisztáni hírszerzés vezetői ragaszkodnak ahhoz az álláspontjukhoz, hogy amennyiben volt bármiféle összejátszás a hírszerzők és a szélsőségesek között, abban csakis a Fegyvernemek Közötti Hírszerző Szolgálat volt tisztjei vettek részt és nem azok, akik jelenleg szolgálnak Ehsan tábornok alatt. Az új főnököt Musharraf elnök nevezte ki azzal a megbízatással, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a terrorista csoportokkal. A pakisztáni kormány és a militánsok között azonban olyan szoros együttműködés volt sok-sok éven át, hogy az ország többsége ma sincs tisztában a való igazsággal. Dániel Pearl meggyilkolása pedig csak aláhúzza, milyen veszélyes még mindig ott a helyzet. Bush Kínában amerikai elnök, aki nyíltan emlékeztetett erre az okmányra. Tajvanban attól tartottak, hogy Washington a szigetország számára kedvezőtlen engedményeket tesz Pekingnek, viszonzásul az amerikai vezetéssel folyó, terroristaellenes háborúhoz nyújtott kínai támogatásért. George W. Bush amerikai elnök az emberi és politikai szabadságjogok kiterjesztésére, az ellenzékiség eltűrésére sürgette Kínát, és reményét fejezte ki, hogy Peking békés megoldást talál Tajvan kérdésére. A pekingi egyetemen elmondott beszédében Bush az amerikai rendszert állította példaként annak igazolására, hogy a szabadság nem jelent zűrzavart, ha megfelelő törvényi keretek szabályozzák. Ugyancsak az amerikai tapasztalatokkal támasztotta alá azt a kijelentését, hogy a vallás segít a társadalom fejlesztésében. Majd hozzátette, imádkozik azért, hogy Kínában megszűnjön minden ilyen jellegű üldöztetés. Tajvan témakörében az elnök leszögezte: az Egyesült Államok továbbra is kész segíteni a szigetnek, hogy megvédelmezze magát. Kína lázadó tartományként kezeli az önállóságra törekvő Tajvant, és erőszakkal fenyegetőzik arra az esetre, ha Tajpej függetlenné nyilvánítja magát. Bush most a békés megoldás mellett érvelt, de nem foglalt egyértelműen állást az újraegyesülés mellett, jóllehet megerősítette, hogy Washington az egy Kína politikáját támogatja. Az amerikai elnök kínai A tajvani külügyminiszter elismeréssel szólt arról, hogy George Bush amerikai elnök Pekingben megerősítette Washington korábbi, Tajvan önvédelméhez segítséget ígérő álláspontját. Az Amerikai Egyesült Államok kongreszszusa 1979-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy ellátja a szigetet az önvédelméhez szükséges fegyverzettel. Eugene Csien tajvani külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az azóta eltelt mintegy húsz év alatt Bush volt az első Innovations in Clay Recent American and Hungarian Ceramics March 15-April 27, 2002 Opening Reception March 15, 2002 6:30 - 8:30pm Pelham Art Center 155 Fifth Ave. Pelham, NY 10803 (914) 738-2525 látogatásának egyik nagy kérdőjele volt, hogy találkozik-e külön Hu Csintao alelnökkel, Csiang Cö-min államfő kijelölt utódjával. Az Új Kína hírügynökség beszámolója szerint a megbeszélésre sor került. Ezt követően Hu vezette be Bush egyetemi előadását, és felszólalásában méltatta az együttműködést és barátságot az Egyesült Államok és Kína között.