A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-22 / 40. szám

10 A HÍD Kultúra 2002. FEBRUÁR 22. MILYEN AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZ? Földessy Dénes Alig egy hónappal az új Nemzeti meg­nyitása előtt, már születik a világhírnév. Európa egyedülálló színpadtechnikája mellé hozzájött Vangelis: az új teátrum egyik legközelebbi bemutatójának, Shakespeare: „Vihar” című darabjának ez a világhírű görög zeneszerző írta a muzsi­káját. A hír előbb elterjedt a nemzetközi zenei életben, mint Budapesten: Tokiótól Los Angelesig sokfelől érdeklődnek felő­le. Schwajda György drámaíró, a szín­­házépítés kormánybiztosa tavaly kérte fel a nagy muzsikust, írna a Viharhoz zenét. Vangelis meghívta őt Görögországba, né­hány öt-hat órás eszmecsere során alapo­san egyeztették nézeteiket Shakespeare­­ről, a Viharról, a színházművészetről, majd a mester igent mondott. Sőt, utasí­totta londoni jogi irodáját: a magyarok számára ez a zene jogdíjmentes. A napok­ban pedig megérkezett a CD, és Schwajda György bejelentette a rádió­ban a nagy hírt. Csak a hallgatók voltak szomorúak, mert most még részleteket sem lehetett lejátszani róla. Schwajda György szerint a mester egyetlen koráb­bi művének zenei ötleteit sem ismételte meg, minden eredeti és remek. Ezzel a világ zeneirodalmában tovább szaporodott azoknak a zeneműveknek száma, amelyeket nagy események alkal­mával, rendelésre szereztek. Verdi példá­ul a Szuezi csatorna megnyitására írta az Aidát. Csajkovszkij egy Szentivánéji álom bemutatóhoz szerzetté világhírű Shakespeare-zeneművét. Most - Buda­pest következett Vangelis-szel! Hétfőn megtartották az új teátrum “műszaki bejárását”, először és utoljára a sajtó, a média részére. A színházi újság­írás és színikritika régi hatalmasságai ugyanis kegyetlen lejárató hadjáratot folytatnak az új színház ellen. Ezért kitil­tották az újságírókat a színházépítés terü­letéről. Hétfőn volt az egyetlen nap, ami­kor eleget tettek a sajtó igényeinek s been­gedték, de csak most, amikor már belül minden készen van. A tilalom idején csak néhány lap, köztük „A híd” kapott tájé­koztatást, illetve interjút. A hétfői “műszaki bejáráson” megtud­tuk: a kormánydöntés napjától számított másfél évre, március 15-én megnyílik a színház, amely 15.4 milliárd forintba ke­rül, s abból 3.3 millió forint közadakozás­ból gyűlt össze. A stúdiószínház mellett, a nagyszínházban 619 férőhely lesz, s a szé­kek egyedi tervezésűek. Európában egye­dülálló, hogy a színpad 72 ponton külön­­külön emelhető, süllyeszthető, mozgatha­tó és billenthető. A nézőtéri falfestés úgynevezett stucco venetiano technikával készült: még ned­ves állapotban egy különleges akusztikai besugárzást alkalmaztak, amely a lehető legjobbá teszi a terem hangzását. Csarno­kának falait üveg-és aranymozaik berakás díszíti. A kert és a szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső tér­ben megfogalmazott folytatása. A főbe­járati homlokzaton a kilenc múzsa szobra Párkányi Raab Péter alkotása, míg a ti­zennégy relief, amely Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pár­tos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamiik és Dayka Margitot ábrázolja, Marton László munkái. A ka­punál Tolnay Klári és Latinovits Zoltán szobra fogadja a közönséget, Melocco Já­nos alkotásaként. Egy-egy legendás szere­pében egész alakos szobrot kap Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti La­jos és Sóós Imre, - Melocco Miklós, Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szobrász­­művészek munkái. A főbejárat előtti medence víztükréből az elpusztított Blaha Lujza téri, régi Nemzeti homlokzata néz majd emlékez­tetőként a közönségre. Purim - avagy a sorsvetés (folytatás a címlapról) A társulat 28 táncosból áll, önálló műszaki stábja és sa­ját igazgatósága van. A magas művészi követelmények­nek megfelelő előadásai mellett iskolát is fenntart. 1991- ben, Markó Iván távozását követőenm, új korszak kezdő­dött az együttes életében. A társulat kiváló szólótáncosa, a Liszt-díjas Kiss János vette kezébe a gyeplőszárat és irá­nyítása alatt az új bemutatók egész sorával dicsekedhetett az együttes, miközben megőrizte a táncszínházi hagyo­mányokat és eleget tett a már megszokott magas művészi követelményeknek. Erről tett tanúbizsonyságot a Győri Balett a Joice Színházban is, amely nem számított amerikai bemutat­kozásnak, hiszen művészei már jártak ezen a földrészen. Kedd este táblás ház előtt ment fel a függöny és a nagy­részt amerikaiakból összetevődött közönség kíváncsiság­gal fogadta az előadást. Ötletes volt a színpad berendezé­se, különösen, hogy a zenekar szinte egy emelettel a játék­tér felett helyezkedett el, kétoldalt lépcsőzettel ahonnan le-fel közlekedhettek mind a szereplők, mind a muzsiku­sok, akik egyébként ügyes rendezői el­gondolással gyakran vegyültek a tánco­sok közé. A társulat apait-anyait bele­adott, hogy megnyerje a közönség tetszé­sét és ezt olyan lelkesen tette, hogy még a kőszívet is megolvasztotta volna. Az első rész után mégis lanyha volt az elismerés. A második felvonás alatt a történet is megélénkült, a táncosoknak is feloldódott az elfogódottsága, otthonosabban érezték magukat az idegen színpadon és olyan teljesítményt nyújtottak, hogy a nézőtéren többször tört ki nyíltszíni taps. Nem tudni ki érdemel több elismerést, az Esztert alakító Cserpák Szabina, az Ahásvéros szerepében tánco­ló Pátkai Balázs, vagy Demcsák Ottó Mordehája, Szántai Hajnalka Vástija, Müller Ervin Hámánja, Zádorvölgyi László Szerese, Horváth Krisztián Bigszánja, esedeg az öreg zsidót játszó William Fomin? A legméltányosabb lenne, ha a társulat minden egyes tagja előtt, lett légyen fő-, vagy mellékszereplő, egyaránt fejet hajtanánk és az A NEW YORK-I MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT szeretettel várja New York és környéke magyarságát a rr A GYŐRI BALETT előadásaira a Joice Színházban 175 Nyolcadik Avenue a 19. utca sarkán. Színre kerül a “Purim ■ avagy a sorsvetés” című táncjáték február 22-én, pénteken este 8 órakor február 23-án, szombaton délután 2 órakor és este 8 órakor február 24-én, vasárnap délután 2órakor és este 8 órakor. Jegyek kaphatók a Joice Színház pénztáránál, illetve rendelhetők a (212) 242-0800 számon Végül február 26-án, kedden este 8 órakor a New Jersey State Theater-ben 11 Livingston Avenue, New Brunswick, New Jersey Jegyek kaphatók a New Jersey State Theater pénztáránál, vagy rendelhetők a (732) 246-7469 számon Az együttest a világhírű Budapest Klezmer Band kíséri ógörög hírnök szavaival élnénk, hiszen valamennyi “Megcselekedte, amit, megkövetel a haza”. Egyébiránt a közönség is osztotta ezt a nézetet, ugyanis az előadás vé­gén olyan dörgő tapsviharral jutalmazta a művészeket, hogy az épület is beleremegett és többször visszahívta a táncosokat, nem akarván leengedni őket a színpadról. Illenék néhány szót szólni az előadást kísérő Budapest Klezmer Band játékáról. A zenészek mindannyian felül­múlták önmagukat. Egyik jobb volt, mint a másik, de nem lehetett tudni, melyik az egyik. Nem is csoda, hiszen a táncjáték zenéjét vezetőjük, Jávori Ferenc az ő ked­venc Éegyájuk szerezte és alaposan betanította társa­it. A szövegkönyv írója, Túrán Róbert, nemcsak vég­zett dramaturg, de jelenleg a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója és ismert színműíró, akinek több művét mutatták be. Egy szó, mint száz érdemes elmenni a Joice Színházba és végigélvezni a “Purim - avagy a sorsvetés” című csodálatos táncjátékot.

Next

/
Thumbnails
Contents