A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-22 / 40. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. FEBRUÁR 22. Röviden ■ Bezáratnák a szlovákiai AJÁNLÓIRODÁKAT ? A szlovák kabinet hétfőn rendkívüli ülést tartott, amelynek egyik napirendi pontja a kedvezménytörvény szlovákiai érvényesítését megakadályozó intézkedések megvitatása volt. Errca lépésre a szlovák törvényhozás másfél héttel ezelőtti határozata kötelezi a kormányt. Megbízható forrásból származó értesülések szerint, Camogurskv igazságügy-miniszter, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egyik vezetője valószínűleg javasolni fogja a magyarigazolványokat januártól gyűjtő tizenegy dél-szlovákiai tájékoztató iroda bezárását. Simko belügyminiszter úgy vélekedett, hogy jogállami eszközökkel ezeknek az irodáknak a jelenlegi tevékenységét nem lehet betiltani. Csáky Pál, a kisebbségi jogokat felügy elő kormányalelnök elmondta: a kormányban éles vita várható, mert az. MKP miniszterei Mikulás Dzurinda pártjának a további kormányközi tárgyalásokat és az értelmes engedményen alapuló mielőbbi egyezséget fogják szorgalmazni. A két balközép párt kormánytagjai viszont valószínűleg a kereszténydemokratákat támogatják majd. Döntés szerinte csak a következő kormányülésen várható. ■ BüGÁR LEMONDÁSÁT KÖVETELIK Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vasárnap felszólította Bugár Bélát, mondjon le a szlovák parlament alelnöki posztjáról, amiért szombaton Budapesten átvette a magyarigazolványt. Bugár elmondta: nem a kedvezmények miatt, hanem annak igazolására folyamodott az okmányért, hogy a magyar kultúrkörhöz tartozik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy szlovák politikusok alkotmányellenesnek tartják a magvarigazoiványt. Az SNS elnöke, Anna Malíková jegyezte nyilatkozat “a legpiszkosabb soviniszta arrogancia megnyilvánulásának” nevezte Bugár lépését, amelyben az SNS szerint “nagymagyar politikai törekvések” ugyanúgy megjelennek, mint a szlovák törvényhozás meggyalázásának szándéka. “A törvényhozás alelnöki posztjáról természetesen nem fogok lemondani, kiváltképpen nem egy Malíková-féle felszólítás okán. Ellenben ha az MKP valamilyen egyéb októl kéme fel ilyen lépésre, akkor habozás nélkül megtenném,” - közölte Bugár. ■ Merénylet magyarigazolványt OSZTÓ VAJDASÁGI IRODA ELLEN? A Vajdaságban Dudás Károly, a délvidéki ajánlószervezet (CMH) elnöke elmondta: ismereden telefonáló azzal fenyegette meg a zombori iroda alkalmazottjait, hogy felrobbantja az irodát, amennyiben nem hagyják abba a munkát. Ugy anez történt Becsén (Becej) is, ahol kihelyezett ügyfélfogadást tartottak. A rendőrség azonnal biztosította a két helvszínt. Mind Zomborban, mind Becsén folytatódik a munka, és jelenleg rendőrök őrködnek mindkét irodánál. Dudás emlékeztetett arra, hogy' a milosevici rendszerben számos alkalommal megfenyegették a vajdasági magyarokat, bombát is dobták egy nyugat-bácskai magvar politikus házára, de egyetlen alkalommal sem kerítették kézre a tetteseket. - Remélem, hogy Szerbiában ilyen téren is megtörtént a rendszerváltozás, és elfogják a tetteseket - mondta Dudás. Megjegyezte, hogy mindeddig a szerbiai és a jugoszláv hatóságok semmilyen akadályt nem gördítettek a kedvezménytörvénv végrehajtása elé, mi több, ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a nyilvánosság előtt is több alkalommal hangot adtak. A SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ROSSZALLÁSA A szlovák külügyminisztérium meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kedvezménytörvény kérdését összekapcsolta Szlovákia NATO-felvételének kérdésével. A pozsonyi nyilatkozat a legnagyobb mértékben helyteleníti, hogy Magyarország feltételeket próbál szabni. A szlovák külügyi tárca arra emlékeztet, hogy vezető politikai képviselői révén Magyarország mindezidáig feltéden támogatásáról biztosította Szlovákia NATO-tagságot célzó törekvéseit. A szlovák külügyminisztérium a nyilatkozatban hangot adott annak a meggyőződésének, hogy “a két országnak és minden polgárának közös NATO-jövője olyan fontos kérdés, amellyel felelős politikusoknak nem lenne szabad hazardíroznia.” A magyar külügyminisztérium a diplomáciai szokásokkal alapvetően ellentétesnek tartja, hogy a szlovák külügyminisztérium immár másodszor fogalmazott meg Magyarországra nézve elmarasztaló állításokat meg nem erősített források alapján, anélkül, hogy az eredetileg elhangzott megnyilatkozás tényleges szövegét tanulmányozta volna. A tárca szerint rádióinterjújában a miniszterelnök a magyar-szlovák egyeztetésekről szólva azt közölte, hogy folytami kell a tárgyalásokat, hiszen az adott kérdésben meglévő nézetkülönbségek mellett Magyarországnak és Szlovákiának számos közös ügye van, köztük a NATO-bővítés. A kormányfő Szlovákia NATO-csatlakozási szándéka kapcsán csupán azt említette, hogy mint a legtöbb NÁTO-tagállam esetében, Magyarországon a törvényhozásnak kell ratifikálnia az új tagok csadakozását. Ezért a külügyminisztérium szerint ennek a ténynek nem tulajdonítható semmilyen feltételszabási szándék. A miniszterelnök álláspontja szerint a kedvezménytörvény ügyében érdemes Szlovákiával továbbra is tárgyalni, mert a rendszeres eszmecsere nélkül biztosan romlana a két ország kapcsolata. Orbán Viktor szokásos szerdai rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy „tárgyalni akkor is kell, ha nem látjuk ebben a pillanatban, hogy mi lenne az a megoldás, amely a törvényes és indokolt magyar igényeket, illetve az ezzel szemben felhozott szerintem nehezen indokolható szlovák szempontokat egyaránt magába foglalná”. A miniszterelnök közölte: a magyar diplomácia úgy érzi, hogy ebben a vitában, tárgyalássorozatban az európai értékek a higgadt, nyugodt mérlegelő érvelés és a kölcsönösség szempontja a magyar oldalon van. A kormányfő utalt arra, hogy Szlovákia szeretne bekerülni a NATO-ba, a magyar parlamentnek pedig meg kell vitatnia és ha helyesnek tartja jóvá kell hagynia a szomszédos ország csadakozását. A miniszterelnök szólt arról, hogy a Szlovákiában is közelgő választások előtt semmi biztatót nem lát a szomszédos ország belpolitikai életében. Pozsonyi puccs? Ha az ellenzék bizalmatlansági indítványa nyomán leváltanák Ivan Miklóst, a szlovák kormány első miniszterelnök-helyettesét, akkor a miniszterelnök, Mikulás Dzurinda is lemond és vele együtt az egész kormány is leköszön - hangzott el a pozsonyi ülése előtt. Ezt a szándékát a kormányfő Rudolf Schuster államfőnek is bejelentette. Dzurinda közvetlenül az ülés előtt tájékoztatta az elnököt. A tanácskozás egyetlen napirendi pontja az Ivan Miklós ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatása volt. A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) harminc képviselője immár harmadszor próbálja leváltani a kormány gazdasági stratégiáját kidolgozó Miklóst, akinek az ország gazdasági hanyadását, a húsz százalékot meghaladó munkanélküliséget, az életszínvonal viszszaesését olvassák a fejére. Miklós szerint minden gond Meciar előző kormányzásának éveiben gyökerezik, mert Meciarék annakidején olyan súlyos gazdasági helyzetbe sodorták az országot, hogy abból csak igen keservesen lehet kilábalni. Szlovákia 1999-ben - már Dzurindáék idején - 0,6 százalékkal maradt alatta az uniós országok fejlődési szintjének, 2000-ben pedig 1,2 százalékos volt az elmaradás. Ivan Miklós szerint: ami a Meciarék után maradt gazdaság romjain felépült, az ezzel együtt is eredménynek számít, s hogy a Ivan Miklós Dzurinda-kormány stabilizációs politikájának köszönhetően már érzékelhető volt a javulás, így Szlovákia gazdasági növekedése 2001-ben már 1,6 százaléktól állt fölötte az uniós országokban mért növekedési átlagnak, 2002-ben pedig 2,3 százalékos növekedéssel lehet számolni. Budapestre látogat a román külügyminiszter Hétfőn tartja negyedik ülését a két ország által kötött alapszerződés aláírása óta működő magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Martonyi János magyar külügyminiszter román kollégáját, Mircea Geoanát látja vendégül ez alkalommal. Ülésezik a vegyes bizottság tizenegy szakbizottsága is. A két külügyminiszter külön is tárgyalást folytat, amelyen az európai és az euroatlanti integráció időszerű kérdéseit vitatják meg, és értékelik a magyar-román egyetértési nyilatkozat decemberi aláírása óta a kétoldalú kapcsolatok terén elért haladást. A felek az alapszerződés aláírásának ötödik évfordulójáról megemlékező közös nyilatkozat aláírását tervezik. Geoana látogatása előestéjén kijelentette: a Mircea Geoana román-magyar alapszerződés kiállta a kedvezménytörvény próbáját, a politikai légkör pedig kiváló a két ország között. Ügy vélte: a felszabaduló energiákat Románia és Magyarország a gazdasági kapcsolataik fejlesztésére fordíthatják. A román diplomácia vezetője közölte: hétfőn átadja a magyar félnek Bukarest válaszait Orbán Viktor kormányfő tavaly júliusban Marosvásárhelyen tett ajánlatcsomagjára. Ebben egyebek mellett az Erdélyen áthaladó autópálya közös megépítése, illetve kis- és közepes vállalatok tíz-tíz milliárd forintos hitelgarancia-alapjának létrehozása szerepelt. Geoana leszögezte: szükségtelen a romániai magyar konzulátusok hálózatának bővítése.
