A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-15 / 39. szám

10 a híd Kultúra 2002. február is. ZONGORAPÁRBAJ Amint a lapunkban néhány alkalommal megjelent hirdetésből már értesülhetett az olvasó, a Hunter Egyetem Kaye Színhá­zában kedden este négy kiváló magyar zongorista adott hangversenyt, vagy - ha úgy tetszik - mérte össze erejét. A közön­ségnek az a része, amely azt várta, hogy a négy zeneművész makulátlan frakkban, keményített ingmellet viselve, jólfésülten jelenik meg a színpadon, bizony nagyot té­vedett. Az első “tétel” az volt, hogy miután Márton András, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója rövid, de humoros ismertetést adott róluk, megje­lentek a színen és előadtak egy-egy rövid számot saját stílusukban. Az első Szakcsi- Lakatos Béla volt, akit mind a magyar, mind az amerikai jazz rajongók jól ismer­nek. Ő az elmaradhatatlan baseball sapká­val a fején és hát bizony nyakkendő nélkül ült oda kedvenc hangszeréhez és - mai sportkifejezéssel élve - “egyből” elbűvölte a közönséget virtuozitásával. Másodiknak Darvas Ferenc lépett ki, ingujjban és far­merben. Ez az Európa-szerte híres zenész, aki ugyanúgy játszik klasszikust, mint boo­­gie-woogiet ugyancsak tetszetősen mutat­kozott be első amerikai fellépése alkalmá­ból. Utána Jávori Ferenc következett, aki a hagyományos Klezmer zene egyik legki­válóbb képviselője és a Budapest Klezmer Band alapítója. Öltözete neki is mondhat­ni “lezser” volt és játékával nem okozott csalódást, így a viharos tetszésnyilvánítás sem maradt el. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban Selmeczi György, a klasszi­kus zene képviselője ült a zongorához, aki mint szerző, karmester alapozta meg hír­nevét Európában, arról nem beszélve , hogy alapítója és első igazgatója volt a Bu­dapesti Kamara Operának és a Kolozsvári Magyar Opera állandó karnagya. Egyéb­ként ő volt az egyet­len, aki öltönyt és nyakkendőt viselt. Ez a művész min­dent játszik és már az első percekben belopta magát a hallgatóság szívébe. Mutatta pedig ezt a kapott taps ereje. Ami ezután következett, arra még nem sok példa volt hangversenydobogókon. A közönség hallhatott Gershwint Schubert stílusban... Beethoven ötödikjét boogievá alakítva... Beszélgető zongorákat és min­den elképzelhető zeneparódiát. A párbaj sem maradt el, ugyanis ez a négy fantasz­tikus virtuóz játék közben széket, sőt hang­szert cserélt egymás keze alatt, illetve ölé­ben játszott és a közönség egyik nevetésből a másik hahotába esett miközben olyan ze­nét élvezhetett, amely a legkényesebb íz­lést is kielégítette. Az est egyik fénypontja volt, amikor Márton András felkérte Ma­gyar Ildikót, jöjjön a színpadra és adja elő az “Ablakomba, ablakomba” című magyar népdalt, amelyre mind a négy zongorista egyéni improvizációt “alkotott”. A siker olyan óriási volt, hogy a közönség szinte távozni sem akart, jóllehet magyar borkós­toló és finom falatok várták a New York-i főkonzulátuson, ahová a rendezőség gon­doskodása folytán iskolabuszokon szállí­tották át. G.M Jelentés színházi bölcsőnkből Budapesti beszélgetés Cserey Erzsivel Földessy Dénes A magyar színházművészet bölcsőjében, vagyis odahaza járt Cserey Erzsébet, a New Yorki Ma­gyar Színház igazgatója. Egy színi direktor mindig a saját nézőinek szemével is látja az eladásokat, s a nézőknek és olvasóinknak most lapunk hasábjain számol be: „Három hétig színházba jártam, és legalább egy-két ilyen színházi estét javasolok minden ha­zalátogató New York-i magyarnak. Nekünk ugyanis New Yorkban nincs saját épületünk, sem hazai állami támogatást nem kapunk, így drámát önállóan nem igen tudunk bemutatni. Ugyanak­kor rendszeresen látom a Broadway produkcióit és ebben az összehasonlításban a budapesti szín­házművészet magasrendű. Az odahaza megnézett előadások túlnyomó többsége jó, sőt kiváló művé­szi színvonalon jelenik meg, s a nézőtér okkal van teli minden este. Például Márai Sándor: A gyer­tyák csonkig égnek című Iglódi István rendezte, tökéletes, nagyon szép előadásában a három fősze­replő, Agárdi Gábor, Avar István és Csemus Ma­riann nálunk már Oscar-díjat kapott volna. Ha­sonlóképpen Darvas Iván, aki Peter Shaffer: Amadeus című, Mozart életéről szóló, s Szikora János rendezte produkciójában - amely a tavalyi országos színházi fesztiválon a rendezői díjat nyer­te el Salierit alakította. A pesti átlagszínvonalhoz képest a Broadwayn a legtöbb darab gondolatvilá­ga naivabb, az előadás színvonala pedig kevésbé le­nyűgöző. Végülis az óhaza nemcsak az anyanyelv vagy az érzelmek okán, hanem a művészetek, s így a színház tekintetében is éltető fészkünk. Meghív­tak egy televíziós talk showba, majd a 33.Magyar Filmszemle díjkiosztó rendezvényére. A magyar filmgyártás pénzhiányban szenved, mégis két tu­catnyi, jobbára 25-30 éves tehetség érdemelte ki, hogy díjjal jutalmazzák. Az operatőri díjat - meg­osztva - if). Seregi László kapta. Tévénézőimnek elhoztam az ő Utolsó blues című nagyon izgalmas filmjének rövid ismertető szalagját.” A NEW YORK-I MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT szeretettel várja New York és környéke magyarságát a BUDAPEST KLEZMER BAND hangversenyeire február 15-én, pénteken délben 12-kora Rockefeller Egyetem CASPARY Auditórium 65th Street és York Avenue, New York City Felvilágosítás: (212) 327-70071-es mellék február 16-án, szombaton este 8 órakor a Jewish Community Center at Palisades, New Jersey 411 East Clinton Avenue, Tenafly, NJ - Telephone: (201) 569-7900 február 17-én, vasárnap délután 1 óra 30 perckor a BNAI ZION előadóterme 136 East 39th Street, New York City - Felvilágosítás: Dr. Hámori (212) 725-1211 Február 17-én, vasárnap este 7 órakor MAKOR/ Steinhardt Center 35 West 67th Street, New York City - Felvilágosítás, helyfoglalás, jegyvétel: Telefon: (212)415-5500, Fax: (212) 415-5788, Web: www.92ndsty.org. Kék Duna Klub Bátori Zsolt és Deák András 2001. április elején Bartha Katóban felötlött, hogy rendezni kellene egy irodalmi estet. Osszetrombitálta régi és új ismerőseit a régen és újonnan érkezett magyarok közül. A helyet a 82. utcai református templom adta az előadás a csíksomlyói témakört ölelte fel. Az est olyan jól sikerült, hogy Nt.Drótos Árpád a templom tiszteletese ingyenesen felajánlotta a termet rendszeres találkozók szervezésére. Ez a felajánlás indította el a klub alapítás gondolatát. A keresztapa Papp Péter bará­tunk volt, ő adta a Kék Duna Klub nevet. Megvolt a név, a hév, a hely és gondolatokban a program. A cél a magyarokat összehozni egymás­sal, egy bizonyos K.L.S.T. (Kölcsönös Lelki Segítség Tanácsa) kerete­in belül, könyv, újság és értesülés cserére. Az időpont szintén adott (szombat délután), hisz a Borough Parkiak csak ekkor szabadok és az egyik cél az ő kiszakításuk a szürke hétköznapok őrlődéséből, vagyis bi­zonyos lélektani ellenállóképesség felvétele. A rendezvényeken meghí­vott vendégek adják elő, hogy szerintük miért oly csodálatos ez a világ. Első vendégünk az azóta elhunyt Huszti Lajos, a Blue Danube köny­vesbolt tulajdonosa volt. Vendégül láttuk még Szász Anna színésznőt az Arany János Iskola igazgatóját, Marton Józsefet, aki az “igaz” embert keresi. Felmérhetetlen segítséget nyújtottak a régiek mint például Nagy Giziké, aki a lelki támogatás mellett gyakorlati segítséget is adott, mint tolmács. Baráth Jutka a New York-i magyar cserkészlányok parancsno­ka valamint Bodai Ferenc, Rózsa Ákos és Neuschel Emese, akik Bartha Katóval a szellemi magot alkot­ták. Nt. Drótos Árpád és Gyüre Károly presbiter az összejövetelek előkészítésében nyújtottak nagy segít­séget a közel egy év alatt amíg a 82. utcai református templomban voltak a találkozók. A 2002-es évet Bartha Kató anyai kezeit fölöttébb nélkülözve a 69. utcai Első Magyar Református Egyházban nyitottuk, ahol szinten térítésmentesen kapjuk a Kossuth ter­met. Ez nagyrészben köszönhető Nt. Cseh György lelkipásztornak és Neuschel Emesének, aki a gyere­kek hitoktatója, illetve a kapocs a templom és a klub között. Az új év új távlatokat is nyitott. Jövőbeni nagy terveinkhez erős támogatókat kaptunk - A HÍD - sze­mélyében. Péterman István felelős kiadó felajánlotta az ingyenes hirdetést. Márer György főszerkesztő pe­dig olvasható formába önti kusza gondolatainkat. Azok a hidak amelyek eddig külön kötötték össze Ma­gyarországot az Egyesült Államokkal, ezután együtt, egymást segítve ívelnek a közös jövő irányába. Követ­kező, február 23.-i összejövetelünk a Magyar Ház könyvtárában (323 Elast 82.Street a 2-3 Avenue kö­zött) lesz. Meghívott vendégünk Dr.Bazsa Enikő ügy­védnő, akitől sok érdekes dolgot tudhatunk meg és igény szerint akár segítséget is kaphatunk. Február 23.-án szombaton, 3 órakor kezdődő összejövetelünk­re mindenkit szeretettel várunk, aki az irodalmat, a könnyed kikapcsolódást kedveli és szívesen töltene közöttünk 3-4 órácskát.

Next

/
Thumbnails
Contents