A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-02-14 / 7. szám
A HÉT Jól fizetik a fehér tiszteket! A legérdekesebb, hogy miképen dugják el és látják el pénzzel a fehér tiszteket, azokat a terrorfiukat, akiket még ma is véd a magyar kormány egész hivatalos apparátusa. 1913-ban, a háború előtt, amikor Magyarországnak még 21 millió lakosa volt, 257 tisztje volt a csendőrségnek. Ezzel szemben a kis Magyarország csendőrségében 471 tiszt van, köztük egy altábornagy és egy vezérőrnagy, mig a háború előtt a csendőrségnél a legmagasabb rang az ezredesi volt. Horthyék megszervezték az úgynevezett folyami rendőrséget. (Ennek biztosan az a feladata, hogy vigyázzon a Dunára, nehogy ellopják.) Ennek a folyami rendőrségnek a feje egy altengernagy, külön tisztikara van, amely háromszáz emberből áll, azonkívül van ennek a folyami őrségnek külön irodai személyzete is, amelynél több száz tiszt van alkalmazva. Ugyancsak szerveztek egy “Nemzeti Munkásvédelmi Szervezetet” is Horthyék. amelynek száz embere, negyvennyolc hivatalnoka és 112 tisztje van. Senki nem tudja, hogy mi szükség van erre a “munkásvédelmi” organizációra, továbbá a folyami rendőrségre. Ellenben azt ma már Mr. Jeremiah Smith is tudja, hogy mindezek a hivatalok arra valók, hogy itt helyezze el a Horthy- Bethlen rendszer a fehér terrorgyerekeket, a notórius gyilkosokat, az ébredőket és ezeknek a fizetésére költ el a kormány évenként több százezer dollárt. Mindezeket a hivatalokat csak azért kreálták, hogy fizethessék és eltarthassák azt a mindenre elszánt pár ezer fickót, akikre — mint valami pretoniánus hadseregre — Horthy hatalma és Bethlen István kormánya támaszkodik. Smith leleplezése világraszóló botrány. Mindezeket az adatokat Smith a Népszövetség elé fogja terjeszteni március folyamán, még pedig abban a formában, hogy lemond és lemondásának indoklásával közli ezeket a tényeket. Smith lemondása, megint egy világraszóló botrány központjába állítja Magyaországot. A fehér terror egész rendszere meztelenre vetkőztetve fog ott állni a világ előtt. Egy amerikai polgár, a Népszövetség főmegbizottja fogja igazolni, hogy a terroristákat közpénzeken tartja és termeszti a Bethlen-kormány, hogy a legőrültebb pazarlással szórják a pénzt) hogy a nemzetközi kölcsönt nem rekonstruációs célokra fordítják, hanem arra, hogy a saját életüket meghoszabbitsák. Budapesten valószínűnek tartják, hogy a Népszövetség Smith lemondását nem fogja elfogadni, hanem retorziós rendszabályokat léptet életbe a magyar kormány ellen és kényszeríteni fogja, hogy Smith rendelkezésének alávesse magát. Herczeg Ernő. “Bilti” huszonötezer dollárja SZÉCHENYI LÁSZLÓ 25,920 DOLLÁR FIZETÉST KAP A MAGYAR ÁLLAMTÓL. — HUGHESNEK EZZEL SZEMBEN ELÉG ÉYI 12,000 DOLLÁR. A budapesti “Világ” vezércikket ir Széchenyi fizetéséről. Z''1 RÓF Széchenyi Lászlót, Magyaroirszág washingtoni követét, a magyar arisztokrácia tüntette ki a “bilti” melléknévvel. Ezt a kitüntetést, amely csak az igazi nagyoknak jár ki, akkor kapta Széchenyi László gróf) amikor először árulta el, hogy milyen nagyszerű diplomáciai kvalitások szunnyadnak benne. Ifjú korában legjobb barátai, legközelebbi rokonsága sem sejtették, hogy László gróf valaha olyan ragyogó diplomáciai karriert fog befutni, hogy munkásságát a magyar állam évi 25,920 dollárral honorálja. László gróf iskoláit meglehetős küzdelmek árán végezte el Hogy az ifjú arisztokrata számára megkönnyítsék nem anynvira a tudományokba való behatolás, hanem inkább a bizonvitványszerzés nehéz munkáját, a László-féle intézetbe Íratták be, amelynek az volt a specialitása, hogy érettségi bizonyítványhoz juttatta azokat az ifjakat is, akik a mohácsi vészt nem igen tudták megkülönböztetni a Waterlooi ütközettől, de akiknek a szülei abban a helyzetben voltak, hogy a rendkívüli magas tandijakat megfizethették. Közmondásos volt Budapesten, hogy a László-féle intézetben nem lehet megbukni és az a sok tízezer pesti diák, aki hónapokon át izzadva készült az érettségi vizsgálatra, némi meg' vetéssel és nagy adag irigységgel gondolt azokra a boldog ifjakra, akik a László-féle magániskolában tettek érettségit és akik akkor is biztosak voltak a bizonyitványokban, ha történetesen nem tudtak semmit. A fiatal Széchenyi László azonban megcsinálta azt a kunctot, hogy dacára a kérdező tanárok minden erőlködésének, megmutatta, hogy a László-féle intézetben is meg lehet bukni. László gróf elbukott az érettségin és valóban ekkor még senki sem gondolta, hogy Széchenyi István e leszármazottjából diplomata lesz még valaha. Az ifjú Széchenyi gróf azonban hamarosan megmutatta, hogy sokkal okosabb, mint amilyennek az érettségin megmutatta. Feleségül vette a Vanderbilt-lányt és ekkor kapta a “Bilti” nevet. Bilti a vanderbilti melléknév rövidítése volt és a Bilti név rajta ragadt Széchenyi Lászlón. Biltiből követ lett, amin nem is lehet csodálkozni: végre is, ha Horthy Miklósból lehetett kormányzó, Kászó Istvánból államtitkár, Csontos bácsiból pedig képviselő, akkor Biltiből is lehet követ. Csodálkozni kell azonban azon, hogy diplomáciai munkássága javadalmazásául a magyar kormány — amint ez az idei költségvetésből kitűnik —• 25,920 dollárt juttat évenkint gróf Biltinek. A budapesti A Világ vezércikkben foglalkozik ezzel a kissé furcsa esettel és többek között ezt írja: “A magyar követnek Washingtonban tehát több ,mint még egyszer annyi fizetése van, mint Hughes külügyi államtitkárnak. Charles Evans Hughes, az Egyesült Államok külügyi államtitkára, az amerikai alkotmány értelmében egyben a kormány feje is, akkor, ha nem a köztársasági elnök látja el a kormányfői teendőket. Hughes magas bírói méltóságokat töltött be és egyike volt Amerika legkiválóbb jogászainak, mielőtt a külügyminisztérium élére került, amellett az 1916-ban lejátszódott elnökválasztásokon a republikánus párt őt állította fel hivatalos jelöltül Wilson ellen. Hughes tehát kétségkívül jelentékeny tehetségű ember, aki bizonyára nem a László-féle intézetben végezte gimnáziumi tanulmányait, és ezt bebizonyította többek közt olyan alkalmaknál, amikor nagy szerepet játszott az európai ügyekben is: például a washingtoni leszerelési konferencia elnöki székében, vagy akkor, amikor az eredményes munka útjára kény szeritette tavaly augusztusban a londoni konferenciát. Ezért a nagy és nemzetközi jelentőségű munkáért a világ leggazdagabb nagyhatalma 12,000 dollár fizetést ad egy évben Hughes-nek és így az Egyesült Államok szégyelheti magát egy kevéssé, mert a kis Magyarország sokkal bőkezűbb és a külügyminisztérium részletezett költ ségvetése szerint Magyarország washingtoni képviselője 25,920 dollár, tehát 1866 millió korona évi dotációt kap Magyarországtól, pedig a két diplomata közül Hughes szegény ember, aki tisztán és kizárólag fizetéséből él, mig a washingtoni magyar követet szoros kapcsok fűzik Amerikában a nem éppen szegénysorsu Vanderbilt-családhoz. Ezt a kapcsot méltányolja is a magyar állam, amely törzsfizetés gyanánt mindössze 14,400 dollár ad washingtoni követének, de kiutal számára 11,520 dollár családi pótlékot és igy jut el a 25,920 dolláros végösszeghez. Mivel Hughes államtitkár munkája igen sok nyomot hagyott az európai események kedvezőbbre fordulásánál, igen valószínű, hogy Magyarország washingtoni követének nevét aranybetükkel fogja feljegyezni a történelem, hiszen az valószínű. hogy washingtoni követünk nem fogadná el az Egyesült Államok külügyi államtitkára által húzott fizetésnek több mint dupláját akkor, ha nem tudna kétszer olyan jelentékeny munkát kifejteni és két szer olyan jelentékeny eredményeket elérni, mint Hughes. EURÓPAI ÉS AMERIKAI KÖTVÉ- <! NYÉK, ÉRTÉKPAPÍROK. — Fel- 