A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-24 / 4. szám

16 A HÉT AZ ARANYBOGÁR Irta: EDGAR ALLAN POE. — Fordította: TOLNAI VILMA. Hogy igazat mondjak, soha­sem volt valami nagyon Ínyem­re az ilyesféle mulatság és eb­ben a percben nagyon szívesen utasítottam volna vissza; mert már nagyon sötétedett és ugyan csak elfáradtam a már megtett útban; de semmi módot nem ta­láltam, hogy kihúzzam maga­mat belőle és kivált attól féltem, hogy szegény barátomat na­gyon fel találom izgatni a visz­­szautasitással. Ha számíthattam volna Jupiter segítségére, egy percig sem haboztam volna, hogy erőszakkal vigyem haza a tébolyodott embert; de én sok­kal jobban ösmertem a vén né­ger lelkületét, semhogy bármi­lyen körülmények között támo­gatást remélhettem volna tőle valamilyen személyes merény­letben ura ellen. Egy percig sem kételkedtem abban, hogy az én barátomat is olyan “elásott kincs” babonája fogta el, ami­lyen a “ déliekénél annyi van és hogy ezt az ábrándot megerősí­tette a scarabaeus megtalálása, vagy talán Jupiter makacssága, mellyel ezt a bogarat “aranybo­gárénak tartotta, őrültségre hajló elmét könnyen félrevezet ilyen gondolat, különösen ha ta­lálkozik oly eszmével, mely az illetőnek már előzőleg is kedves volt. És most eszembe jutottak a szánalomraméltó ember ama szavai, hogy ez a bogár “az ő szerencséjének útmutatója”. Mindez roppanul elkedvetlení­tett és bántott, de aztán arra a végeredményre jutottam, hogy legjobb lesz a szükségből erényt csinálni, —legjobb lesz buzga­lommal ásni, hogy minél előbb győződjék meg a szegény meg­háborodott, saját szemével, rög­eszméjének hamisságáról. Miután a lámpásokat meg­­gyujtottuk, olyan buzgalommal estünk neki a munkának, hogy méltó lett volna sokkal okosabb dologra is; a mint a világ fénye igy ránk és szerszámainkra esett, önkénytelenül arra gon­doltam, milyen festői csoport­ban vagyunk itt és milyen fur­csának és gyanúsnak nézhetné mindezt valamilyen véletlen szemlélő, aki itt ránk bukkanna. így ástunk mi állhatatosan vagy két órán keresztül. Keve­set beszéltünk. Leginkább za­vart benünket a kutyának csa­­holása, a mely rendkívüli figye­lemmel kisérte előhaladásun­­kat. Utoljára olyan lármássá lett, hogy már-már féltünk, hát­ha valamilyen közelben tartóz­kodó csavargót figyelmessé tesz; vagy még inkább attól, — azaz, hogy ettől csak Legrand félt, mert én ennek legjobban örültem volna, — hogy valaki megzavar bennünket, a mi lehe­tővé tette volna, hogy baráto­mat valahogy hazavihessem. A lármának végre Jupiter vetett véget, még pedig igen alaposan, amennyiben komoly gondolko­dást mutató arczczal kikapasz­kodott a gödörből és egyik nad­rágtartójával bekötözte az állat száját, azután széleset vigyo­rogva tért vissza munkájához. Miután az említett idő elmúlt, már öt lábnyi mélységre jutot­tunk, de kincsnek még semmi jele sem mutatkozott. Nagy szü­net állott be s én remélni kezd­tem, hogy a bolondságnak vége van. Legrand azért mégis, bár kedve láthatólag megcsappant, elgondolkodva megtörölte hom­lokát és ismét hozzáfogott. Az egész négy láb átmérőjű kört felástuk már, most lassankint tágítottuk kerületét s igy még két lábbal mélyebbre ástuk. Még sem tűnt elő semmi. A kincs­ásó, kit én őszintén sajnáltam végre kimászott a gödörből, ar­cának minden egyes vonása a legkeserübb csalódást fejezte ki és lassan, habozva magára vette kabátját, melyet a munka kez­deténél levetett volt. Ez alatt én nem szóltam egy szót sem. Ju­piter urának intésére összeszed­te szerszámát. Miután ez meg­volt s a kutyáról is levették a kötelékét, mély hallgatással ha­zafelé indultunk. Vagy tiz-tizenkét lépést tehet­tünk visszafelé, midőn Legrand hangosan szitkozódva, Jupiter elé ugrott és megfogta gallérjá­nál. A megrémült néger kime­resztette szemét, eltátotta szá­ját, amennyire csak lehetett, le­ejtette az ásókat és térdre ro­gyott. — Te gazember, sziszegte Legrand összeszoritott fogakkal — te átkozott fekete ördög — felelj! de mondom néked, — fe­lelj rögtön minden csürés-csava­­rás nélkül! — melyik — melyik a te bal szemed? (Folytatjuk.) Segítségére leszünk egészsége visszaszer­zésében Sokan, akiknek állapota re­ménytelen volt, gyors javulást találnak. Az itt látható egész épület a legmodernebb ta­lálmányokkal van felszerelve a be­tegségek kezelésé­re. Európai és amerikai okoso­kat talál itt, akik együttesen foly­tatják gyakorlatu­kat, úgy, hogy a betegek Európa és Amerika legjobb tudását kapják. HA bármilyen bajban szenved, jöjjön be és vizsgalta&sa meg magát alapo­san. X-Kay, vize­let- és vérvizsgá­lattal együtt ^ — teljes vizsgálat csak $2.— Itt az anyanyelvén ASSOCIATED EUROPEAN AMERICAN DOCTORS 113 EAST 61st STREET (Lexington és Park Avenuek közt.) NEW YORK CITY RENDELŐ ÓRÁK: Naponta d. e. 10- től d. u. 4-ig és este 6—8-ig. — Vasár­nap, pénteken d. e. 10-től 1-ig. ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanulságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg — figyelemmel olvasandó. Nagy fontossággal bir úgy házasulan­dók, úgyszintén olyanokra, akik boldog­talan házasságban élnek. — Részletesen foglalkozik minden férfi és női ideg­gyengeséggel, vér-, bőr- és krónikus ba­jokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elősorol minden elő­forduló betegséget s annak mikénti gyó­gyítását. Az Eskór (Epilepsia) beteg­ségnek, valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ara bélyegben 15 cent, ajánlva 25c. Kiadja a Németh Gyógyintézet 684 UNION AVE., NEW YORK Lelkiismeretes tanács és segélynyújtás. PROF. SEMSEY a budapesti Zeneakadémián volt okleveles zongoratanára Csakis tehetséges kezdőket és ha­ladókat tanít a legmagasabb ki­képzésig. — Csoport tanítás mér­sékelt áron. — Esti tanfolyam. !! EURÓPAI MÓDSZER !! 119 EAST 83-IK UTCA Park és Lexington Avenuek közt. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ FEBRUÁR 14 SZOMBAT--------1---------------------------------------------­Ezt a dátumot jól jegyezze meg mindenki. Ezen az estén les2 20. ÉVI JELMEZ BÁLJA Yorki Rákóczi Rurucz Bs. Egyletnek NG’S CASINO-ban, 156th St. & Willis Ave. BELÉPŐ JEGY: EGY DOLLÁR.------ ■. - .. ---­­—■ —'0 a New az EBLI w----1---------­megnyílt a legszebb MAGYAR VENDÉGLŐ A YORKVILLE-BEN HUNGÁRIA RESTAURANT 79-ik utca és Second Ave. sarkán KITŰNŐ, FRISS MAGYAR KONYYHA. — FIGYELMES KI­SZOLGÁLÁS. — Egy vendéglő, ahol mindenki jól érzi magát. KENESSEY és MARKOVITS tulajdonosok.

Next

/
Thumbnails
Contents