A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-24 / 4. szám

2 A HÉT HA KAROLYI BESZELHETNE KÁROLYI MIHÁLY Ameri­kában van, de ebben az országban, amelyet ma már nem egészen jogosan neveznek a sza­badság földjének, nem beszél­het. A londoni amerikai konzul azzal a feltétellel adta meg Ká­rolyi Mihálynak a beutazási en­gedélyt, hogy a magyar köztár­saság volt elnöke itt nem fog politikával foglalkozni. Tehát nem beszélhet és nem irhát. Meg kell vallanunk, hogy az Egyesült Államok alkotmányá­nak, tradícióinak, a független­ségi nyilatkozat szellemének és betűjének értelmezése tekinte­tében meglehetősen élet ellentét van közöttünk és ama hatóság között, amely Károlyi Mihály látogatását a száműzött emberi jogainak önkéntes korlátozásá­hoz kötötte. Amennyire mi is­merjük az Egyesült Államok al­kotmányát, a szólás és a véle­mény nyilvánításának szabad­sága két oly sarkalatos pontja az ország konstituciójának, ame lyek úgyszólván legfontosabb tételes garanciái a szabadságnak és az emberi jogoknak. Nem egészen világos, hogy az alkot­mányt miért kellett felfüggesz­teni Károlyi Mihállyal szem­ben; miért kellett egy ember miatt megsérteni a függetlensé­gi nyilatkozat szellemét, kivéte­les jogot, hadijogot kreálni? Nincs szerencsénk közelebbről ismerni kétségkívül kitűnő lon­doni konzulunkat és nem tud­juk, vájjon mennyire járatos az európai politikában, — de fel­tesszük, hogy tisztában van az­zal, hogy Károlyi nem anarchis­ta és nem bolseviki, tehát nem kell tartani attól, hogy olyan mozgalmat kezd itt, amelyeknek a célja az ország alkotmányá­nak felboritása. De tegyük fel, hogy Károlyi valóban bolseviki lenne, aminthogy nem az. Mi nem tapasztaljuk, hogy a bol­­sevikikkel szemben kormányunk ugyanazzal a szigorral jár el, amit a londoni konzul helyesnek tartott Károlyival szemben al­kalmazni. A szólás és vélemény­nyilvánítás szabadsága csorbí­tatlanul kijár az Amerikában élő kommunistáknak; szervezetük van, sajtójuk van, elnökjelöltjük volt, akire több százezer szava­zat esett a választásokon: a kommunizmus tehát nem dug­­áru, amelynek a becsempészésé­től tartani kell, hanem olyan ter­mék, amelyet itt gyártanak, a melynek itt termelői és piacai vannak. 'Mi nem sokaljuk a sza­badságnak azt a mértékét, ame­lyet ebben az országban a kom­munista ideológia hirdetői él­veznek, mert hiszen a szabadság megszűnik ott, ahol élvezését bi­zonyos bevett politikai feleke­zetekre szorítják, — ellenben keveseljük a szabadságnak azt a mértékét, amelyet ezen a földön egy valóban előkelő idegen, Ká­rolyi Mihály “élvez”. Nagy a gyanúnk, hogy azok a hivatal­nokok, akik a Károlyi Mihályra rótt korlátozást elhatározták, ép oly kevéssé vannak tisztában az amerikai konstitucióval, mint a mennyire járatlanok az európai politikában, társadalomtudo­mányban és ama gazdaság poli­tikai elméletekben, amelyek kö­zé a szocializmus is tartozik és amelyeknek az irodalmát bár-Az elmúlt vasárnap délelőtt a New Yorki Magyar Köztársasá­gi Párt küldöttsége tisztelgett Károlyi Mihály gróf brooklyni lakásán. A küldöttség tagjai kö­zött ott voltak többek között: Berger József, Dénes Ernő, Gén csy József, Darida János, Géry György, Kenessey Géza, Kondo­­ray István, Grossman Ignác, Greisz Bernát, Rozgonyi József, Vojticzky Mihály, Weissman Károly, Wesz Ernő. A küldött­séget Berger József mutatta be Károlyi Mihálynak és üdvözölte a magyar köztársaság elnökét néhány meleg szóval. Elmondot­ta, hogy az amerikai magyarság dolgozó tömegei változatlan me­leg szeretettel gondolnak Káro­lyi Mihályra, s tisztában vannak azzal, hogy Magyarország re­konstrukciója csak azon az utón érhető el, amelyet Károlyi Mi­hály mutatott és amelynek kez­detét az októberi forradalom je­lenti. Károlyi Mihály hosszabb beszédben válaszolt. Meghatot­mely nyilvános könyvtárban megtalálhatják. Sőt: tartunk tő­le, hogy ha az állampolgári vizs­gát komolyan letétetnék velük: az amerikai alkotmányból a szi­gorú cenzor nem engedné őket keresztül. A konstituciót azon­ban, úgy látszik, csak azoknak kell ismerniük, akik bevándorol­tak; politikusoknak és diplomá­ciai hivatalnokoknak elég, ha itt születtek, mert hiszen az anya­tejjel együtt bizonyára a közjo­gi és állampolitikai tudást is be­­szivták magukba. Mindez azonban nem változ­tat azon, hogy e pillanatban Ká­rolyi Mihály nem beszélhet. Nem mondhatja el az amerikai közvéleménynek, hogy miért tartja ő, az antantbarát, aki nem áll a területi integritás alapján és aki a békés megegyezés szük­ségességét hirdeti, a versaillesi békét bűnösen igazságtalannak, nem mondhatja el, hogy miféle elvek alapján szeretné ő újjá­szervezni nemcsak Magyaror­tan köszönte meg a bizottság­nak, hogy felkereste őt, és kije­lentette, hogy ő is változatlan melegséggel, szeretettel gondol az amerikai magyarságra, ame­lyet közelebbről ismert meg a háború előtti útja alkalmával és amelynek a tömegeivel mielőbb találkozni szeretne. Károlyi be­széde után Dénes Ernő mondot­ta el, hogy az amerikai magyar­ság a demokráciának és a hala­dásnak ugyanazt a harcosát lát­ja Károlyi Mihályban, akit lá­tott tizenegy évvel ezelőtt. Ká­rolyi Mihály mindent feláldo­zott az eszméiért: az amerikai magyarság is hajlandó minden áldozatot meghozni azért, hogy Károlyi Mihályt a további harc­ban segítse. A hivatalos üdvözlés után Berger József és Dénes Ernő bemutatták Károlyinak a kül­döttség tagjait, akikkel a gróf hosszasabban elbeszélgetett az amerikai magyar viszonyokról. szágot, hanem egész Középeu­­rópát és hogy képzeli el ő a bé­ke biztosítását? Nem mondhatja el az amerikai magyarságnak, hogy mi az igazi oka annak, hogy őt támadják; nem fejthe­ti ki előttük a maga izgalmasan nagyszabású külpolitikai prog­­rammját és nem lebbentheti fel a függönyt a magyar belső poli­tikáról, hogy az amerikai ma­gyar tömegek belelássanak abba is, hogy mi folyik Magyarorszá­gon a kulisszák mögött. Károlyi Mihály nem beszélhet. Ha beszélhetne Károlyi Mi­hály, bizonyára felvilágosítana ellenfeleit, akik nem ismerik a való tényeket, a múltról és meg­rajzolhatná a képet a jövőről, ahogy azt ő elképzeli. Elmond­hatná, hogy neki, a “hazaáruló­nak”, azért kellett megbuknia, mert nem akart elfogadni ideig­lenes határokként Magyaror­szág számára olyan vonalakat, amelyeknél sokkal, de sokkal rosszabbbat fogadtak el végle­ges határoknak azok, akik a bé­két aláírták és akiknek a szemé­ben ő ma hazaáruló. Elmondhat­ná, hogy az ő politikájának kiin­duló pontja, alapja, lényege a béke, a háborús súrlódási felüle­tek kikapcsolása, a Duna-menti országoknak olyan gazdasági szövetsége, amely a határok kér­dését lényegtelenné tenné. El­mondhatná a Keleti Svájc gyö­nyörű gondolatát, amely megad­ná a lehetőséget a magyarság számára, hogy valamennyi gaz­dasági és szellemi értékét kiter­melje, de biztosítaná egyúttal a szomszédok békés fejlődését is. Elmondhatná, hogy a magyar­­országi belső politika lényege a földreform, amely végre becsü­letesen földhöz juttatná a ma­gyar földmivest és véget vetne a nagybirtokosok szolgabiró­­uralmának. Elmondhatná, hogy Magyarországnak azért kell köz társaságnak lennie, mert a jelen körülmények között ez az állam­forma biztosítja legjobban a bé­két, ez egyezik meg legjobban az uralkodó világpolitikai esz­meáramlattal, bár kétségtelen, hogy a köztársasági államforma nem az az általános orvosság, amely egy ország minden beteg­ségét meggyógyítja. Beszélhet­ne Károlyi arról is, hogy miké-A NEW YORKI KÖZTÁRSASÁGI PÁRT TISZTELGÉSE KÁROLII MIHÁLYNÁL

Next

/
Thumbnails
Contents