A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-24 / 4. szám

2

A HÉT

HA KAROLYI BESZELHETNE

KÁROLYI MIHÁLY Amerikában van, de ebben az országban, amelyet ma már nem egészen jogosan neveznek a szabadság földjének, nem beszélhet. A londoni amerikai konzul azzal a feltétellel adta meg Károlyi Mihálynak a beutazási engedélyt, hogy a magyar köztársaság volt elnöke itt nem fog politikával foglalkozni. Tehát nem beszélhet és nem irhát. Meg kell vallanunk, hogy az Egyesült Államok alkotmányának, tradícióinak, a függetlenségi nyilatkozat szellemének és betűjének értelmezése tekintetében meglehetősen élet ellentét van közöttünk és ama hatóság között, amely Károlyi Mihály látogatását a száműzött emberi jogainak önkéntes korlátozásához kötötte. Amennyire mi ismerjük az Egyesült Államok alkotmányát, a szólás és a vélemény nyilvánításának szabadsága két oly sarkalatos pontja az ország konstituciójának, ame lyek úgyszólván legfontosabb tételes garanciái a szabadságnak és az emberi jogoknak. Nem egészen világos, hogy az alkotmányt miért kellett felfüggeszteni Károlyi Mihállyal szemben; miért kellett egy ember miatt megsérteni a függetlenségi nyilatkozat szellemét, kivételes jogot, hadijogot kreálni? Nincs szerencsénk közelebbről ismerni kétségkívül kitűnő londoni konzulunkat és nem tudjuk, vájjon mennyire járatos az európai politikában, — de feltesszük, hogy tisztában van azzal, hogy Károlyi nem anarchista és nem bolseviki, tehát nem kell tartani attól, hogy olyan mozgalmat kezd itt, amelyeknek a célja az ország alkotmányának felboritása. De tegyük fel, hogy Károlyi valóban bolseviki lenne, aminthogy nem az. Mi nem tapasztaljuk, hogy a bolsevikikkel szemben kormányunk ugyanazzal a szigorral jár el, amit a londoni konzul helyesnek tartott Károlyival szemben alkalmazni. A szólás és véleménynyilvánítás szabadsága csorbítatlanul kijár az Amerikában élő kommunistáknak; szervezetük van, sajtójuk van, elnökjelöltjük volt, akire több százezer szavazat esett a választásokon: a

kommunizmus tehát nem dugáru, amelynek a becsempészésétől tartani kell, hanem olyan termék, amelyet itt gyártanak, a melynek itt termelői és piacai vannak. 'Mi nem sokaljuk a szabadságnak azt a mértékét, amelyet ebben az országban a kommunista ideológia hirdetői élveznek, mert hiszen a szabadság megszűnik ott, ahol élvezését bizonyos bevett politikai felekezetekre szorítják, — ellenben keveseljük a szabadságnak azt a mértékét, amelyet ezen a földön egy valóban előkelő idegen, Károlyi Mihály “élvez”. Nagy a gyanúnk, hogy azok a hivatalnokok, akik a Károlyi Mihályra rótt korlátozást elhatározták, ép oly kevéssé vannak tisztában az amerikai konstitucióval, mint a mennyire járatlanok az európai politikában, társadalomtudományban és ama gazdaság politikai elméletekben, amelyek közé a szocializmus is tartozik és amelyeknek az irodalmát bár-Az elmúlt vasárnap délelőtt a New Yorki Magyar Köztársasági Párt küldöttsége tisztelgett Károlyi Mihály gróf brooklyni lakásán. A küldöttség tagjai között ott voltak többek között: Berger József, Dénes Ernő, Gén csy József, Darida János, Géry György, Kenessey Géza, Kondoray István, Grossman Ignác, Greisz Bernát, Rozgonyi József, Vojticzky Mihály, Weissman Károly, Wesz Ernő. A küldöttséget Berger József mutatta be Károlyi Mihálynak és üdvözölte a magyar köztársaság elnökét néhány meleg szóval. Elmondotta, hogy az amerikai magyarság dolgozó tömegei változatlan meleg szeretettel gondolnak Károlyi Mihályra, s tisztában vannak azzal, hogy Magyarország rekonstrukciója csak azon az utón érhető el, amelyet Károlyi Mihály mutatott és amelynek kezdetét az októberi forradalom jelenti. Károlyi Mihály hosszabb beszédben válaszolt. Meghatotmely nyilvános könyvtárban megtalálhatják. Sőt: tartunk tőle, hogy ha az állampolgári vizsgát komolyan letétetnék velük: az amerikai alkotmányból a szigorú cenzor nem engedné őket keresztül. A konstituciót azonban, úgy látszik, csak azoknak kell ismerniük, akik bevándoroltak; politikusoknak és diplomáciai hivatalnokoknak elég, ha itt születtek, mert hiszen az anyatejjel együtt bizonyára a közjogi és állampolitikai tudást is beszivták magukba.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy e pillanatban Károlyi Mihály nem beszélhet. Nem mondhatja el az amerikai közvéleménynek, hogy miért tartja ő, az antantbarát, aki nem áll a területi integritás alapján és aki a békés megegyezés szükségességét hirdeti, a versaillesi békét bűnösen igazságtalannak, nem mondhatja el, hogy miféle elvek alapján szeretné ő újjászervezni nemcsak Magyarortan köszönte meg a bizottságnak, hogy felkereste őt, és kijelentette, hogy ő is változatlan melegséggel, szeretettel gondol az amerikai magyarságra, amelyet közelebbről ismert meg a háború előtti útja alkalmával és amelynek a tömegeivel mielőbb találkozni szeretne. Károlyi beszéde után Dénes Ernő mondotta el, hogy az amerikai magyarság a demokráciának és a haladásnak ugyanazt a harcosát látja Károlyi Mihályban, akit látott tizenegy évvel ezelőtt. Károlyi Mihály mindent feláldozott az eszméiért: az amerikai magyarság is hajlandó minden áldozatot meghozni azért, hogy Károlyi Mihályt a további harcban segítse.

A hivatalos üdvözlés után Berger József és Dénes Ernő bemutatták Károlyinak a küldöttség tagjait, akikkel a gróf hosszasabban elbeszélgetett az amerikai magyar viszonyokról.

szágot, hanem egész Középeurópát és hogy képzeli el ő a béke biztosítását? Nem mondhatja el az amerikai magyarságnak, hogy mi az igazi oka annak, hogy őt támadják; nem fejtheti ki előttük a maga izgalmasan nagyszabású külpolitikai programmját és nem lebbentheti fel a függönyt a magyar belső politikáról, hogy az amerikai magyar tömegek belelássanak abba is, hogy mi folyik Magyarországon a kulisszák mögött. Károlyi Mihály nem beszélhet.

Ha beszélhetne Károlyi Mihály, bizonyára felvilágosítana ellenfeleit, akik nem ismerik a való tényeket, a múltról és megrajzolhatná a képet a jövőről, ahogy azt ő elképzeli. Elmondhatná, hogy neki, a “hazaárulónak”, azért kellett megbuknia, mert nem akart elfogadni ideiglenes határokként Magyarország számára olyan vonalakat, amelyeknél sokkal, de sokkal rosszabbbat fogadtak el végleges határoknak azok, akik a békét aláírták és akiknek a szemében ő ma hazaáruló. Elmondhatná, hogy az ő politikájának kiinduló pontja, alapja, lényege a béke, a háborús súrlódási felületek kikapcsolása, a Duna-menti országoknak olyan gazdasági szövetsége, amely a határok kérdését lényegtelenné tenné. Elmondhatná a Keleti Svájc gyönyörű gondolatát, amely megadná a lehetőséget a magyarság számára, hogy valamennyi gazdasági és szellemi értékét kitermelje, de biztosítaná egyúttal a szomszédok békés fejlődését is. Elmondhatná, hogy a magyarországi belső politika lényege a földreform, amely végre becsületesen földhöz juttatná a magyar földmivest és véget vetne a nagybirtokosok szolgabiróuralmának. Elmondhatná, hogy Magyarországnak azért kell köz társaságnak lennie, mert a jelen körülmények között ez az államforma biztosítja legjobban a békét, ez egyezik meg legjobban az uralkodó világpolitikai eszmeáramlattal, bár kétségtelen, hogy a köztársasági államforma nem az az általános orvosság, amely egy ország minden betegségét meggyógyítja. Beszélhetne Károlyi arról is, hogy miké-A NEW YORKI KÖZTÁRSASÁGI PÁRT TISZTELGÉSE KÁROLII MIHÁLYNÁL