A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-06-13 / 24. szám

A HÉT S AZ UNIVERZUM LEGENDÁI A Hét számára irta: YARTIN JÓZSEF í. A világegyetem, szaga. Most nem vagyok a földön. Más csillagon sem. Nem va­gyok sehol, és mégis mindenütt. Mintha miriádszor miriád elek­tronra oszlottam volna szét és mint puszta erő befognám az egész Mindenséget és kapcsolt részeit. Hogy ez nem normális állapot ? Hát mondom hogy az ? Hogy ez lázas álom, de ébren? Hát az. Vagy nem az. Bánom is én. Ami az előbbit illeti, egyálta­lában muszáj nekem normális­nak, anyagból és erőből álló egységnek lennem? És ami az utóbbit illeti, muszáj nekem jó­zan-ébernek lennem, vagy ál­modnom öntudatlanul? Nem le­het középút is? Olyan, hogy az ember néz, de nem lát, ébren van, de nem él; álmodik, de nem alszik; halva van, de még­is tud magáról. Magam sem tudom, hogy most hogyan vagyok, csak any­­nyit tudok, hogy oly állapotban vagyok, amelyről nem tudom, hogy milyen. Tessék ezt más­nak jobban elképzelni, ha tud­ja, tessék kiókumlálni a ‘gon­dolkodom, tehát vagyok” filo­zófia alapján, vagy a John Stu­art Mill Logikája alapján, hogy én most minémiiképen vagyok. Nem engedem magamat bekasz­­lisztatni valami osztályba, fő­vagy alfajába az embereknek. Most kifogok psychiátreken, psycho-analistákon, mindenfé­le egyéb “istákon”. Ha nekem tetszik, most vagyok “itt”. Az­után ismét úgy tetszik, ha tet­szik, (de hogy tetszik-e, azt önök nem fogják kisütni), hogy nem vagyok itt. És úgy is tetsz-Most rendeljen tavaszi és nyári ruhát! Weiss & Sichermann Elsőrendű Úri Divat Szabók 1034-A Lexington Ave., New York Cor. 74th Street Uj tel. számunk: Butterfield 9635 hetik, hogy itt is vagyok, meg nem is. Most éppen nagyon miszti­kus kedvemben vagyok és en­nek dacára a reális East Side­­on vagyok. Mily okosak önök, hogy eltalálták, hogy “New Yorkban”. Csakis itt, még ak­­ko ris, ha másutt is lennének East Sideok. És járom az utcá­kat, még akkor is, ha a “já­rom” sohase lett volna egyéb, mint benható ige. Ha önök “megtehetnek” egy utat, amit a városi ut-ügyi hivatal már ré­gen megcsináltatott, akkor én is járhatok utcát. Véletlenül nyári meleg van, amelyről se én, se önök nem te­hetnek. Minden ablak tárva­­nyitva. Erről pedig nincs joguk tehetni, mert ez nem prohibi­­ció. És szagok áramlanak ki az utcára, ahonnan elviszi, szétvi­szi, fölviszi a légáramlat. Sza­gok és bűzök, amelyek közt ár­ván imbolyog a púdernek, a lipsticknek és az olcsó parfüm­nek az illata. Ezeken az utcá­kon a szegényszag az ur, száz­ezer lakásnak a dohossága, piszkos ágynemüeknek és kony­háknak a leírhatatlan aromája. És az olcsó löncsrumoké, halke­reskedéseké, a pincék kétes tartalmáé. És az utcai szemété, az első Ave magas vasútja alatt összegyülemlett piszoké, rohadt zöldségeké, olasz és zsidó mé­szárszékeké, baromfikereske­déseké. És izzadó embereké, pá­rolgó állatoké. És igy van ez másutt is, a föld minden falujában és nagy­városában. Kína fölött négy­­százmillió kulinak, ezek “laká­sainak”, piszkának, konyhájá­nak szaga terjeng, s azt mond­ják, hogy már Calcuttában megérezni, ha alkalmatos szél fu. Más szag terjeng a birka­­faggyus, tevehulladékos Kelet fölött. Ott is vannak izzadó em­berek, tevék, karavánok, sava­­nyuszagu kávéházak. Ez a szag is fölmegy valahova. Hát a világ valamennyi gyá­rának, ipartelepének, vegyi-, élelmiszer-, trágyagyárának, bőrcserzőjének szaga! És a rengeteg erdőké, a nyirkos föl­deké! És a végtelen óceán hal­szagu tömege! Mind fölszáll. De eltűnik nyomtalanul? No még egy kis büzpótlék, mert ma nagyon adakozó ked­vemben vagyok. A világhábo­rúban millió elesettnek a bor­zalmas hullaszaga. A rakásra lőtt lovak oszlásából fölszálló borzalmas párázat. A fojtógá­zoké, robbanószereké, a füstöt okádó hajóké, a lőporfüsté, mely ráfeküdt rengeteg terü­letre, mig a légáramlat föl nem sodorta a magasba. És csak most van ez igy, az imént-től kezdve? A föld nem egyre ontotta a szagokat a leg­ősibb múlttól kezdve, a törté­nelmi időkön keresztül mind a mai napig? Nyomtalanul eltűnt volna a múlt irtózatos ember­mészárlásainak szaga? A csa­tatereké? És hova lett az a szag, melyet a XIII. századbeli döghalál okozott, mely az akko­ri emberiség harmadrészét bű­zös hullává változtatta? És a fölgyujtott városok fojtó füst­je a népvándorlás viharaiban, Dzsengisz Khán és Timur Lenk korában ?... Azutn ismét nem vagyok itt. Tízezer mértföldre vagyok a földtől s százszor nagyobb va­gyok nála. Két kézzel megfo­gom a földgömböt és orromhoz emelem, mint a sárgadinnyét. Orromhoz emelem százmillió év óta a légkörben összegyűlt szagával, bűzével, illatával egyetemben, amelyek a légkör­ből ki nem szabadulhatnak és oly speciális szagot “kölcsönöz­hettek” neki, mint a tenger ál­latai az óceánok vizének. Érzem a föld szagát és bűzét, ha nem is nyomom rá az orro­mat egészen. A banánra se kell rányomni. Az állott húsra se. Virágoknak, ősvilági mocsa­raknak, csatamezőknek, pestis­járásoknak, erdőknek, városok­nak, gyáraknak, nyirkos tava­szi földeknek és mindennek a szaga és bűze ami csak volt és van, összekeveredett egyetlen generális szaggá, mint amilyen az európai patikáké. (Mert az ittenieknek nincs az a kellemes szaguk.) De milyen szaggá? Nem tudom meghatározni. Nem fogható semmihez. Speci­ális egy szag ez az egyetemes szag. A földgömbnek a szaga... És már a föld közelében sem vagyok. Elszállok a többi pla­néta mellett, mint egy óriási vi­lágrém, s egymásután az or­romhoz emelem őket. Mind­egyiknek szaga van. De a fej­letlen Jupiternek és a még fej­letlenebb Neptunnak egészen más, mint a Marsnak. És elre­pülök a Nap mellett. Egy bor­zalmas világ-pittsburghnak a szaga. A kohóké, az égő széné, a fojtó carbonmonoxydé és di­­oxydé. A füsté. És azé a 92 ele­mé, mely benne ég. De onnan már nem érzem a földnek és a többi planétának a szagát, mint ahogy New Yorkban nem érez­tem a chicagói templomok töm­jénfüstjének az illatát. Hiába no, ami messze van, az messze van, s higyjék el nekem, örök törvény, hogy mindaddig mész-COMMONWEALTH BANK YORKVILLEI FIÓKJA: First Ave. és 77. utca sarkán Vagyon több mint $19,000,000-00 A New York Clearing House és Federal Reserve Bank tagja. Főiroda: SPRING STREET ÉS BOWERY Lexington Office: Bronx Office: LEXINGTON AVE., 57. utca sarok 3-IK AVE., 155. utca aarok NEW YORK, N. Y. Bankbetétek után havonként csatoliuk a kamatot a tőkéhez. Pénzt küldünk a világ bármely részébe. Hajójegyeket eladunk és besze­rezzük az utazáshoz szükséges iratokat. CHECK SZÁMLÁK. TÁMOGASSUK A COMMONWEALTH BANKOT

Next

/
Thumbnails
Contents