A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-30 / 22. szám
A HST 11 vált fel. (A nagy, kalapskatulya formájú, I-ső Ferenc József használta, úgynevezett Prohászka-tisztisapkákat csák a vezérkarba áhitozó, stréber tisztek, vagy pedig öreg parancsnokok viselik.) — Ah, ez a régi huszártiszt! Mindig olyan pózban kell neki viselkednie, mintha színpadon állana, vagy valamely érzelgős regény lapjairól jönne elő! Több találkozása van a borbélyával, mint a szeretőjével. Nem szabad életuntnak lennie a hölgyek társaságában (akiknek kedvéért látszik teremtve lenni az egész huszárság), még akkor sem, ha a zápfogába boszorkány költözött. Össze kell pendítenie a sarkantyúját, ha a cigány a nótáját vonja: akkor is, ha az egész világot a fészkesfenébe kívánja. Mindig olyannak kell lennie, mint Lenszkynek az Anyeginből, Baradlay Richárdnak (Jókaiból), ideálnak még akkor is, ha már a melanozsénhez kell fordulni a bajusz-szine miatt és ábrándnak, amikor legjobban szeretné ebéd után kinyitni azokat a ruhájában rejtőző alattomos szerkezeteket, amelyek a derék karcsúsításához szükségesek. Neki kell megtalálni a félcipőt, amely a dáma lábáról a tánc hevében elrepült és ugyancsak neki kell megszöktetni a nekibolondult kisasszonyt, aki kutbaugrással fenyegetőzik. Az ő kötelessége két marokkal szórni a bankót (még ha nincs is a háta mögött az egész pápai határ, mint Esterházynak, vagy Baich Péternek a bácskai láncos-földek és Braganzának I-ső Ferencz József, akinek S nevét is viseli). A huszártisztnek kell a vendéglőben elfogyasztani azokat a különös nevű ételeket, a melyekről az öregapja se hallott és ugyancsak az ő kötelessége az égő házakból kimenteni az öregasszonyokat. Neki kell a kardjára csapni, ha egy kereskedelmi utazó tervezgetései közben elbámészkodik a kávéházban és üres tekintete váratlanul azt az asztalt is éri, ahol hölgyek emelgetik kelyheiket katonák biztatására és ugyancsak a huszártiszt erszényéből akar meggazdagodni minden fogadós a városban, az ő pénzén óhajtja magát önállósítani minden szegény pincér, az ő révén vél kalandhoz jutni az egykori kaszirosné, valamint a reménykedő vándorszinészné... és a cigány, a ki ebben az országban van leginkább ráutalva az emberek jókedvére vagy bufelejtésére; ugyancsak a huszártiszt felé vágja zsebnyitogató kacsingatásait. Nem volt könnyű dolog a régi Magyarországon huszártisztnek lenni, még egy Esterházynak sem. * Habár éppen az Esterházy (akit Debrecenben éppen úgy a becéző Pali gróf néven emlegetnek, mint hajdanában Pesten Szapáry Pált) nem igen fáradt el se a gavalléros teendőkben, se a mulatozásokban. A debreceni cívis az ő tenyerének a nyitogatására ráeszmélt, hogy valahol máshol is lehetnek még gazdag földek ezen a világon, nemcsak a debreceni határban. (Mert hiszen honnan telne Esterházy módossága?) Utazott a gyorsvonaton cigánybandával, mert kár volna a muzsikát nélkülözni az unalmas ut alatt; megkezdett mulatságokat Debrecenben, a melyek Pesten is csak nagynehezen végződtek be... Mondom, éppen azon az összejövetelen, amelyen szerencsés voltam egy “békebeli” Esterházy szórakozásában gyönyörködhetni: a cigányok már úgy megunták az ajándékba dobált bankókat, hogy nem is kapták el őket reptükben, hanem a repülő bankó leeshetett a cimbalom alá és a cimbalmos csak akkor hajolt le érte, mikor néminemű szünet állott be a viharzó muzsikálásban. Húzta a debreceni banda, ama Magyari-fiuk bandája, akiről az van föl jegyezve a cigányok kalendáriumába, hogy “fennállása” óta csak egyszer fáradt ki, még pedig akkor, mikor pápai gróf Esterházy Pál főhadnagynak muzsikált. .. De hát itt van egy ugrásnyira Nyíregyháza, a sürgönynek, vonatnak pár órára van csak szüksége, hogy ideszállitsa a nyíregyházi Benczi Gyulát bandástól együtt. Erről a Bencziről pedig az a hir járta, hogy teljes hétig is elmuzsikált egyhuzamban, ha éppen főispáni installáció volt a vármegyében. A ritkaságok gyűjtőinek kedvéért érdemesnek tartom a föl jegyzésre, hogy még a mü-Segitségére leszünk egészsége visszaszerzésében. Itt New Yorkban van egy európai és amerikai engedéllyel biré orvosok által létesített egyesülés, akik közösen gyakorolják hivatásukat és ahol szerény anyagi körülmények között élő emberek európai és amerkiai orvosok egyesített tudásának a jótéteményeit élvezhetik. Ha az egészsége nem jó, akár a gyomrával, vérével, tüdejével, szi vével, veséjével, hólyagjával van valamilyen baja, vagy olyan bajban szenved, amit nem ért, vizsgáltassa meg magát nálunk fluo roscopicus X-sugár vizsgálatával együtt ................................... “ European-American Physician’s Inst IGAZGATÓ ORVOSOK: Dr. Anthony Putz Dr. A. C. Angus 113 East 61st St., N. Y. City Lexington és Park Avek között. Rendelő órák: Naponta 10-től 4-ig. Este 0—8-ig. Vasárnap s pénteken 10-től 2-ig___________ vészi, karmesteri megjelenésű cigányprímás, akinek Stradivárius-hegedüj olyan végtelennek látszó szólammal zengett, mint a tengeri csiga: nem tudott eleget muzsikálni pápai gróf Esterházy Pálnak. .. Egy pesti vendégfogadóban ért véget a mulatság!, uj falak és frissen gyújtott lámpások nézegetnek alá a társaságra, a mely már úgy megszokta a debreceni Arany Bika szállóját, mintha onnan többé soha sem mozdulhatna ki, mint akár ama elvarázsolt kuruc hadnagy, akinek kísérteties mulatozása még tán manapság is hallatszik egy beomlott lőcsei pincéből. Ezen mulatozás idejében megismerkedtem vala vagy ötven-hatvan cigánynak ragyavert vagy nevetős arcával, akkora nagybőgőkkel, a melyek tornyok is lehetnének faluhelyen, cimbalmokkal, a melyek akkor zengenek jól, ha aranypénzt dobnak húrjaik közé, klárinétokkal, ameftyeknek az a szokásuk, mint az örvendező kutyáknak, hogy legalább is meg akarják csókolni az ember fülét, hegedűkkel, amelyeknek hallatára elcsodálkozik a hallgató, hogy az ő személyes részvétele nélkül is történnek szerelmi frigyek az országban. Megismerkedtem egy valódi Esterházy-féle mulatság ceremóniáival, amelyekről eddig azt hittem, hogy csak a vendéglősök felbérelt Írnokai írtak meg legendákba, száz pezsgősüveges mendemondákba, boros lábvizéket vevő cigányanekdótákba. — Pápai gróf Esterházy Pál a világháború folyamán fejlövés következtében a harctéren elesett. . * Ezen emlékiratokat irdogálván, a legendás Esterházy név mellé a toliam alá nyomult a magyar fantáziás nevekből a Rotschild neve is. Másoknak lehetnek különféle tapasztalataik ezen famíliáról, amely egész Európát trónolja, én csak egy Rotschildról tudok beszélni abban a kályha melletti zugolyban, ahol az egykori magyar ember pókháló módjára felépitgette a maga fantasztikumait: — ez a Rotschild pedig lepkét kergetett a Kiskunságban, ahol még ma is láthatók azok a csárdák, amelyek mellett valaha Petőfi kutyagolt. Pesztér-adacsi uradalomnak hívják azt a földterületet, a melyen favaszonkint kizöldül valamely hitvány, alföldi erdőség, amely még csak ahhoz se elég sürü, hogy eltakarja a juhászt és a juhásznét, ha itt délutáni pihenőjüket tartják. Ebben az erdőségben termett az a lepkeraj, amelynek üldözésére, megszerzésére ez a bi(Folytatás a 15-ik oldalon) Vigyázzon a szemére! Ha érzi, hogy a szeme nincsen rendben, könnyezik, fáj, gyulladásos. Ha nem lát tisztán, á szeme előtt összefolynak a betűk, gyakran fáj a feje, vizsgáltassa meg azonnal a szemét. Egy jó szemüveg segít mindezeken a bajokon. A szemét megvizsgálják és jó szemüveget adnak. F.LFREDERICSCo. SZEMÜVEG SPECIALISTÁK 136 E. 59 St., 3. és Lex. Avek közt 224 E. 14 St., 2. és 3-ik Avek közt 1144—3rd Ave., 66. és 67. St. közt NEW YORK CITY Varga & Erős Patika az egyetlen igazi MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 1491 AVENUE A NEW YORK (S. W. cor. 79th St.) ahol mindent megkap és ahol Dr. Erős Miklós óhazai gyógyszerész 20 éven át szerzett tudásává1 szolgálja a magyarok Javát. MISS BÖSKE Saphir volt tánctanárnöje, a ki népszerűségét kitűnő tanítási rendszerének köszönheti, önálló túneslkolát nyitott, ahoi felnőttek, férfiak és nők a modern táncok mindegyikében kiképeztetést nyernek. 1456 Lexington Ave., N. Y_ City (a 94. és 95. utcák közt.) Tanítás naponta. — Vasárnap is délután 2 órától este 10 óráig. TELEFON: ATWATER 3050
