A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-30 / 22. szám
A HÉT § A FORRADALMI ADY.------------------------------------------------------— - t ■ A háború után megjelent Budapesten egy igen szép kiállítású, pompás illusztrációkkal díszített kötet, amelyben egy igen élelmes és jó politikai szimatu kiadó Ady Endre válogatott költeményeit bocsátotta a közönség elé. A kötetben valóban benn van Adynak néhány halhatatlan remeke, de aki csak valamennyire is ismeri Ady költészetét, azt a szellemi légkört, amelyben a poéta élt, azt a mentalitást, amely egész poézisét átlengi, az csodálkozva forgatja a magyar könyviparnak ezt a pompás példányát és úgy érzi, hogy ebből a kötetből, amelyben Ady Endre versei vannak, kimaradt valahogyan — Ady Endre. A kiadók féltő óvatossággal hagytak ki ebből az Ady-kötetből minden olyan költeményt, amelynek politikai vonatkozásai vannak. Képzeljenek el egy Petőfi-antológiát, amelyet úgy állítanának össze, hogy abból Petőfi valamennyi forradalmi vonatkozású verse kimarad, egy Heine-gyüjteményt, a melyből kihagyják azokat a csufolódó, szatirikus remeke^ két, amelyben Heine a maga korának Németországáról; adott szinte kísértetiesen tökéletes karikatúrát, képzeljék el Béranger-t a forradalmi dalok nélkül, képzeljenek el egy olyan Boccaccio vagy Petrarca-kiadást, amelyet Zadravecz István tábori püspök rendez sajtó alá, egy Goethe-kiadást a Faust vagy egy Beaumarchais-kiadást a Figaro házassága nélkül. Ez az Ady-kötet, amely az úgynevezett keresztény kurzus szellemi áramlatának a bevezetője volt, jelezte a magyar reakciónak azt a törekvését, hogy Ady Endrét ép úgy ki akarják sajátítani maguknak, épugy el akarják kommunizálni, mint ahogyan elkommunizálták Petőfit, akinek a szobra előtt tavaly március 15-én az egyetemi ifjúság nem az “Akasszátok fel a királyokat” cimü verset szavalta, hanem egy névtelen magyar költőnek egyik versét, a mely a maga egyéniségének a bélyegét rásütötte az egész hivatalos magyar politikára, a melynek politikai koncepcióján épült fel az egész mai hivatalos Magyarország és amelynek a kezdő sorait önök is bizonyára ismerik: Erger-Berger- Schossberger... Ady Endre forradalmat jelentett Magyarországon, nemcsak a költészetben, hanem a politikában is. A forradalmak nem máról-holnapra törnek ki, a forradalom nem nyári zivatar, amely egyszerre robban ki a napsugaras égből, a forradalmakat nem a barrikádokon vívják meg, hanem a lelkekben. A francia forradalmat valójában nem a Lajosok készítették elő, hanem a francia irodalom, amely az uj eszmék tüzcsóváját hajította a lelkekbe. A francia forradalom nem Necker bukásával, vagy a Bastille bevételével kezdődött, hanem annak a Beaumarchaisvigjátéknak az előadásával, a mely a francia viszonyok véres szatíráját adta és néhány fiatal írónak, Diderot-nak, D’Alembertnek azzal a társaságával, amelyet a francia irodalom történetében enciklopédistáknak neveznek. A régi Magyarország lassú átformálódása is azzal a mozgalommal kezdődött, amely az irodalomban botránkoztatta meg a burzsoát és amelynek a zászlóvivője Ady Endre volt. Az irodalomban is, a politikában is valami áporodott szagú mozdulatlanság volt. A politikában hatvanhét és negyvennyolc volt a jelszó, de se a 67, se a 48 nem érdekelt alapjában véve senkit, a közjogi harcok úgy maradtak a korra, mint a messze múlt távoli emlékei. Az ellenzéki lapok még az átkos Bécs ellen Írtak vezércikkeket, de az Újságírók Egyesületében már egy egészen ifjú hírlapíró tiltakozott az ellen, hogy az újságírókat akármiféle politikai párt szolgálatába állítsák a kiadó urak. A vezércikkírónak tökéletesen mindegy volt, hogy kormánypárt vagy ellenzéki cikket ir, mert valamennyi pártot idegennek érezte magától. A szocializmus csak bontogatta a szárnyait és a május elsején felvonuló tömeg még inkább nevetséges, mint félelmetes benyomást tett. A polgári radikálisok klubját néhány ifjú és stréber ügyvéd érvényesülési ugródeszkájának tekintették, az irodalomban Peterdi Sándor és Prém József voltak a baccalaureatusok, vidéki önképzőkörökben Endrődi Sándor és Komócsy József költeményeit szavalgatták, mig a városi ifjúság számára az Arany-epigon: Kiss József jelentette a költészet megújhodását. A színházakban a magyar darabok sorra buktak és a kezdő Molnár Ferencet inkább az irodalom enfant terriblének tekintették, mint komoly drámaírónak. Ha az ember Goncsárovnak az Oblomovját olvasta abban az időben, az volt az érzése, hogy a hires oblomovkai álom a magyar viszonyok transzponált leírása volt, a maga zsírosságával, zabáló parasztjaival és földesuraival, lelkekbe beidegződött lustaságával és az örök ebédutáni alvással. Ennek a régi Magyarországnak üzent hadat Ady Endre és vele együtt az egész fiatal magyar irodalom. Ady nem volt politikus és ha a verseit közölte is a Népszava, alapjában véve szocialista se volt, — távol állott tőle a marxi elmélet, a melyet nem is ismert alaposan, rideg volt az ő forró lelke számára minden gazdaságpolitikai teória, épugy, mint ahogy a radikális mozgalomhoz is a szive és nem az esze húzta. Nem foglalkozott a történelmi materializmus elméletével és az éjszakáit nem Adam Smith és Ricardo könyveinek tanulmányozásával töltötte, hanem inkább azzal, hogy a Három holló cimü kocsmában vagy a Meteor kávéházban üldögélt Révész Bélával és néhány fiatal hirlapiróval. A hírlapírókkal Párisról beszéltek és a Riviéráról, kis osteriákról a milánói dóm közelében. Révészszel nem igen lehetett beszélgetni, mert e komoly férfiúnak az volt a szokása, hogy szótlan alapossággal vizsgálgatta az elébe adott bor minőségét. Benne is, mint az akkori ifjú írókban és újságírókban, elmondhatatlan sóvárgás élt a Nyugat után. Nem érezték magukat jól az álmos és zsíros Magyarországon, ahol az irodalom nem volt jobb helyzetben, mint ma a magyar újságírás Amerikában. Ady és társai irtóztak attól az “iránszagu szittya seregtől”, amely ott terpeszkedett a magyar-Szemölcsöt, felesleges hajszálakat fájdalom nélkül örökre eltávolítunk. Olajgőzöléssel készült állandó hajhullámalnk hat hőnapig eltartanak. Mindenféle hajmunkát elvállalunk. Ondolálás, arcmassage, hajfestés és hajápolás a legújabb módszer szerint. A hajfestésben elismert és hires specialisták vagyunk. Mi széppé tesszük, szépségét megőrizzük Molnar’s Beauty Shop 215 EAST 86th STREET NEW YORK TELEPHONE: LENOX 5823 Amerikai Dollárokat ' fizetünk ki postán vagy sürgönyileg ? MAGYARORSZÁGON ÉS A MEGSZÁLLOTT TERÜ* LETEKEN teljes felelősség mellett. Hazautazási, kihozatali, közjegyzői ügyeket a leggyorsabban és legolcsóbban intézünk el. Forduljon bizalommal hozzánk személyesen vagy ? levélileg. RUTTKAY JENŐ BANKHÁZA l 106 AVENUE B NEW YORK, N. Y. _______________________________________________________ T
