A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-16 / 20. szám

12

A HÉT

hinni Budapesten, hogy a legfényesebb, legragyogóbb londoni utcákon volt tisztek és rendkívül intelligens külsejű úriemberek hegedülve, énekelve koldulnak és hogy minden este, hazafelé menet, kapualjakban alvó nőket és férfiakat láttam.

— Ami mesterségemet, a színházat illeti, természetesen, hogy Londonban is vannak jól és rosszul menő színházak, de általában véve, úgy láttam, hogy bőséges tőke, nagy vállalkozási kedv és friss iniciativa ad egységes vérkeringést az angol színházi életnek. Érdekes és örvendetes jelenség volt számomra, hogy a magyar művészet egyre nagyobb tért hódit Londonban.

— Bár egyelőre ez a hódítás csak a színházra és a hangversenytermekre terjed ki. Megtörtént londoni tartózkodásom alatt, hogy egy napon a következő magyar produkciók hirdették a magyar szellemi életnek külföldre is kiható létezését: a Piccadilly Circus-on, amely ezerszeres hatványon talán az Octogonhoz hasonlítható, a Criterion Theatre-ben Vajda Ernő Fata morgana-ját játszották, szemben ezzel, a Pavillon Theatre-ban kétemeletes magasságú transparens hirdette Biró Lajos és Lengyel Menyhért filmesitett Cárnő-jének előadását, öt percnyire a Piccadilly Circustól az elegáns Saint James Theatre-ben Vajda Ernő másik darabját, A válópörös hölgyet adták, pár lépéssel odébb egy magyar zeneszerző operettjét játszották a His Majesty’s Theatre-ban, ugyanezen az estén az Angliában páratlan népszerűségnek örvendő és magát tüntető hangossággal magyarnak hirdető Léner-vonósnégyes hangversenyezett és Morvay Zsuzsi egy másik hangversenyteremben zongoraestét adott. Nem is szólva arról, hogy nincs angol zeneértő, aki ne ismerné Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akiknek a neve állandóan szerepel az angol zenei irodalomban.

— Magyarországnak — állapította meg Szirmai Albert — alapos oka van arra, hogy büszke legyen ezekre a művészekre, akik egy tönkretett, megcsonkított országnak diadalmas szellemi és kulturális fölényét ily ragyogóan hirdetik. Ezek a

művészek pionirmunkát végeznek és többet használnak a magyar név nemzetközi megbecsülésének, mint legtöbb diplomatánk. Mint azok a “magyar” diplomaták, akik sehol se láthatók a külföldön, ahol magyar művészek szerepelnek, szinte tudatosan ignorálják őket és ugylátszik, semmi megértésük sincs aziránt, hogy a világban szerte-széjjel járó magyar művészek propaganda-munkája a legnagyobb segítségére volna egy ügyes, nemcsak a szalonokat, de a való életet is ismerő diplomata tevékenységének !

— Hosszabb távolléte és külföldi tapasztalatai után milyennek látja a budapesti színházi életet? — kérdeztük végül.

— Sajnos, azt kell mondanom, hogy Budapest színházi élete igen beteges tüneteket tár az elé a szakember elé, aki a távoli, gazdag Nyugatról jön. Én, aki egész múltammal, minden idegszálammal Budapesthez vagyok nőve, fájdalmasan látom azt a krízist, amely nem, mint ahogy természetes és várható lett volna, a régi, békebeli viszonyokhoz vezetett volna át, hanem a pesti szinházi állapotoknak eddig soha sem tapasztalt elfajulását eredményezte. Nem vagyok még olyan öreg, hogy a régi idők dicsőségét kellene zengenem, mégis vissza kell simom azt a háború előtti Budapestet, amelyben nem a színészek magánélete adta meg a nimbuszt, hanem a tudás és a hivatottság, amikor a kulisszák mögötti perpatvarok nem voltak mindennapi csemegéje a pesti társadalomnak és nem a szinházi irodák mélyében meghúzódó lírai költők zengték előre, csalhatatlan biztossággal az elkövetkezendő újdonság soha nem látott szépségeit. Ez az ország, amely televény földje a tehetségnek, ez a város, amely sehol sem tapasztalható számban ontja magából a legtehetségesebb művészeket, egy nehezen helyrehozható számítási hiba következményeit nyögi. Sajnos, túlsók a színház Budapesten, több, mint a mennyit egy nyolc milliós ország fővárosának elszegényedett közönsége el tudna tartani. A színpadi kiállítás és a toalettek luxusa nagyobb ma Budapesten, mint a legtöbb európai metropolisban. A sztároknak és a közönség igényeinek szerényebbnek kellene lenniök. Féltő szeretettel kell gondoznunk Budapest szinházi kultúráját, amely ma talán a legerősebb szál, amely minket a müveit nyugati nemzetek szellemi életéhez fűz. Éppen ezért fájdalmasan kell megállapítanom azt, hogy nem egy esetben hivatatlan dilettantizmus a tönk szélére juttatja egy-egy művészi intézményünket. Kiáltó példa erre — fejezte be érdekes fejtegetéseit Szirmai Albert — az Operaház semmivel sem indokolható és semmivel sem menthető tönkretétele.

Sándor és Rudolf

Yorkvillenek legnagyobb zongoras butorsxfillitója. Elvállalunk mindenféle szállítást úgy helyben, mint vidékre a legjutányosabb árban. 402 EAST 70 ST., cor. lat Ave., New York City. Telefon: Rhinelander 8287 és Butterfield 8468. i

____ i

NYÍREGYHÁZI ERVIN,, a nagy magyar zongoraművész szombaton, május 16-án este Vi% órakor hangversenyt rendez a Carnegie Chamber Music Hallban (57-ik utca és Sevent Ave.), amelynek teljes jövedelmét a beteg Szopori Imre hazautazási költségeinek fedezésére ajánlotta fel. Belépti dij: $2.20 személyenként.-------o-------AZ 52 ST. THEATRE

nem régen nyitotta meg kapuit Ibsen Rosmersholm-jával. Az 52 St. Theatre a The Stagers alapítása, a melynek művészi célkitűzése egyezik a Theatre Guild-ével: abszolút irodalmi értékű daraboknak a bemutatása. Ibsen Henriknek, a halhatatlan drámairónak most műsoron levő Rosmersholmja bizonyitéka, hogy a szinház igazán és komolyan fogja fel azt a célt, amelyet maga elé tűzött.-------o-------TELL VILMOS — FILMEN.

Május 17-én, vasárnap este mutatja be a Cameo Theater a Wilhelm Tell cimü filmet, amelyet Emil Harder csinált Schiller halhatatlan drámájából. A Wilhelm Teli minden idők egyik legnagyobb drámai alkotása. A svájci szabadságharc eposzát dolgozta fel ebben a drámájában Schiller, amely nem csak a német irodalom egyik legnagyobb remeke, hanem a világirodalom egyik legkimagaslóbb alkotása. A Teli Vilmos történetét több Ízben próbálták már megfilmesíteni, azonban egyik kísérlet sem sikerült. Emil Harder, a Teli-film amerikai rendezője, két teljes esztendőt töltött ennek a filmnek a rendezésével. A felvételek mind Svájcban történtek, a darabban előforduló fegyvereket, kosztümöket a svájci múzeumok adták kölcsön a film céljaira. Azt talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy a természeti felvételek olyanok, amilyeneknél szebbet nem látott még a közönség filmen. Svájc havas hegycsúcsai között játszódik a darab, a melynek a művészi értéke méltó lesz Schiller remek müvéhez.

Dr. Alex J. Sekely N.D.D.C.

Ha beteg és az orvosság nem használt, legnagyobb bizalommal jöjjön hozzám! Bárminemű: fejfájás, hátgerinc bajokat, reumát, gyönge vérkeringést, izom- és idegbajokat, krónikus székrekedést a legújabb villany izzasztófürdö, vilíany-masszirozást, sütést

A LEGÚJABB

TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

által kezelek. Próbálja meg ön is és győződjék meg. Ha kezelésem nemi használ, pénzét visszakapja.

RENDELŐ ÓRÁK:

2—4-ig és 6—8-ig (péntek és vasárnap kivételével.) —- Külön órák megbeszélés szerint.

1509 First Ave. N. Y. C.

(79. u. sarok) Rhinelander 8264

MOLNÁR SÁNDOR hegedűtanár és zeneszerző

NÖVENDÉK HANGVERSENYE

Május 17-én, vasárnap délután 3.30-kor a Stuyvesant High Schoolban, 345 East 15th Street és First Ave.

Jegyek kaphatók Molnár Music Studio, 303 E. 10th St. Tel. Orchard 1958

HALÁSZ OLGA OKL. ZENETANÁR NÖVENDÉKEINEK

Nyilvános Hangversenye

Május hó 23-ikán, szombaton este 8.15-kor

Carnegie Chamber Music Hall, 57-ik utca és 7-ik Avenue.

MŰSOR:

1. Sonata, c major, I. movement,W. A. Mozart (Accompaniment by E. Grieg) Doris Maler. Second piano accompaniment: Prof. Olga Halász.

2. Preludium, Rigaudon, E. Grieg, Sidney Telcholz.

3. Song Without Words, g minor, F. Mendelssohn, Mary Lloyd.

4. Concerto, c minor, I. movement, W. A. Mozart (Cadenza by Reinecke), Thelma Vera Estagnol. Second piano accompaniment: Prof. Olga Halász.

5. a) Sehnsuchtswalzer, L. v. Beethoven, J. Rogers, Lois Dawson, b) Grazietta, G. Wartenstein, Edna Rosenberg. c) The Little White Mouse, E. Bossi, Aaron Rosenberg, d) Lamentations of a Doll, Cesar Franck, Happy Farmer, R. Schumann, Marie Kober, e) Children's Ball, R. Krentzlin, Beatrice Rlemer. f) The Hurdy-Gurdy Man, J. Rogers, George Rapee.

6. Violin Concerto, e minor, I. movement, F. Mendelssohn, Irving Argny, Coached by Prof. Olga Halász.

7. Hungarian Composers: a) Four Pieces Based on Hungarian Folk, and Children Songs, B. Bartók, Thelma Vera Estagnol. b) Dance of the Black Keys, A. Siklós, Frances Aderer. c) Watermill, M. Radnat, Gertrude Oberländer, d) Piece on a Hungarian Folksong, B. Bartók, Robert Rapee. e) Serenade to a Doll, S. Bátor, Iceflower, E. Poldini, Beatrice Riemer, f) The Brave Trumpeter, M. Radnai, John Argay.

8. Trio, Pleyel, Violin: Henry Aaron. Cello: Arthur Aaron. Piano: Simon Aaron.

9. Preludes, c minor, a major, b minor, f minor, F. Chopin, Leslie Barna.

10. a) Nocturne, e flat major, F. Chopin, Frances Aderer. b) Hide and Seek (Cache-Cache), G. Pierné, Doris Maler, c) Mazurka, F. Chopin, Adrienne Lampel.

11. Valse, e major, M. Moszkovszki, Gertrude Oberländer.

KNABE PIANO USED

Részvételi jegy ára: Egy dollár

Kapható Halász Olga stúdiójában: 314 W. 88-ik utca és este a pénztárnál