A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-25 / 17. szám
VOL. II. No. 17. NEW YORK, APRIL 25, 1925. EGYES SZÁM ÁRA: 10c. Szerkesztik: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA A HÉT, Published lEvery Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as a Second Class Matter, March 13, 1924, at Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. Az amerikai magyarság napilapja — Értekezlet egy ,uj amerikai magyar napilap megalakulása ügyében. — A Hét egy héttel ezelőtt ezen a helyen azt a gondolatot vetette fel, hogy egy uj magyar napilapot kell alapítani, a mely valóban az amerikai magyarság lapja lenne, amely a demokratikus eszmét szolgálná és amely megszüntetné annak a napilapnak az utálatos és erkölcstelen terrorját, amely 25 esztendő óta minden tisztességes amerikai magyar törekvésnek a kerékkötője. A Hét cikke könnyen megérthető visszhangot keltett az olvasóközönségben. Levélben, telefonon, személyesen jelentették be A Hét olvasói, hogy hajlandók kísérletet tenni rá, hogy A Hét ideáját megvalósítsák, hajlandók anyagilag is hozzájárulni ahoz, hogy az uj lap megindításához a szükséges pénzügyi alap megteremtessék. Ha A Hét túlságosan komolyan venné az Ígéreteket és a pledge-eket, akkor azt Írhatnánk meg, hogy az uj napilap céljaira máris több ezer dollárt ajánlottak fel. Miután azonban A Hét eléggé ismeri a pledge-ek és az Ígéretek szerepét az amerikai magyar közéletben, egyáltalában nem számol a felajánlott összegekkel mindaddig, amig ezek az összegek a megteremtendő napilapalapra valóban be nem fizettettek. De azonkívül is: A Hétnek nem az a célja, hogy egyes emberektől, tehetősebb amerikai magyaroktól hozza össze az uj napilap megindítására szükséges alaptőkét. Amint azt A Hét legutóbbi számában határozottan megírta: az amerikai magyarságnak kell megteremtenie ezt a napilapot. Vagy igaz az, hogy egy uj lapra szüksége van a magyarságnak és akkor a tömegeknek kell megmozdulnia és összeadnia a szükséges tőkét, vagy pedig a széles rétegek nem érdeklődnek többé magyar dolgok iránt, úgy érzik, hogy még a meglévő újságokra sincs szükség és akkor nem lenne értelme annak, hogy néhány lelkes ember elveszítse a pénzét. Mi legutóbb határozottan megmondottuk, hogy semmiféle pozitív indítványt nem teszünk, minden indítványnak a közönség köréből kell jönnie. Azok, akik A Hét gondolatmenetét magukévá tették, arra kértek bennünket, hogy hívjunk össze egy értekezletet, a melyen megbeszélhetik a szükséges lépéseket, formát adhatnak az ideának és megkezdhetik az agitációt szélesebb körben. A Hét ennek a kérésnek eleget tesz és a jövő hét valamelyik napjára összehívja ezt az értekezletet. Azokat, akik ezen az értekezleten részt akarnak venni, arra kérjük, hogy jelentsék be a nevüket és a címüket A Hét szerkesztőségében. * A Hét szerkesztősége ugyan semmiféle formában nem óhajt elébe vágni az értekezlet határozatának, mert hiszen ez az ügy nem A Hét ügye, hanem az amerikai magyarságé, de úgy gondolja, hogy bizonyos alapvető kérdéseket nem árt tisztázni a nyilvánosság előtt. Nyilvánvaló, hogy az egyes emberek bármily kis összeggel járulnak is hozzá a napilap alaptőkéjéhez, ezt a kis összeget sem adhatják “a fond perdu”, olyan alapon, hogy a pénz elveszett, hanem tudniok kell, hogy egy üzleti vállalkozásnak a részesei, a társtulajdonosai s hogy a pénzüket épp úgy gyümölcsöztetik, mintha azt bármilyen más vállalkozásba fektetnék bele. Az első lépésnek tehát annak kell lenni, hogy megalakul egy részvénytársaság, amelynek az élére oly férfiakat kell állítani, akiknek a komolyságában, felelősségérzésében, üzleti tehetségében az amerikai magyarság feltétlenül megbizik. * Az uj napilap nem lehet egy bravado-vállalkozás, nem lehet olyan próbálkozás, amely tőkehiány miatt egy pár hónapi kisérletezés után beadja a dere^ kát. Egy ujságvállalkozásnál a fejlődés természetes rendje az, hogy az első évben rá kell fizetni, a második évben a lapnak el kell tartania önmagát, a harmadik esztendőben pedig keresniük a részvényeseknek. Az uj lapnak tehát akkora tőkével kell megindulnia, hogy az első év deficitjét kibirja. Addig, amig ez az alaptőke össze nem gyűlik, az uj lapnak semmi körülmények között sem szabad megindulnia. A részvényeseknek — véleményünk szerint — garantálni kellene, hogy ha a szükséges tőke nem jön össze, mindenkinek visszaadják a pénzét. Hogy mennyi az a tőke, a mely egy évre garantálja a lap exisztenciáját, az attól függ, vájjon összekapcsolódhatik-e az uj lap egy nyomdavállalattal, vagy nem? A Hét szerkesztősége az utolsó héten két nyomdavállatattól kapott ajánlatot arra vonatkozólag, hogy kapcsolódjék egybe az uj lap már meglévő s telj esitőképes nyomdákkal. Magától értetődőleg a nyomdával való kombináció csökkentené a szükséges alaptőke nagyságát, azonfelül olcsóbbá tenné a lap előállítását, végül pedig a vállalkozás kereseti lehetőségeit fokozná. Az alapítóknak természetesen pontos számításokra van szükségük, ha tisztában akarnak lenni azzal, hogy mennyibe fog kerülni a lap előállítása és mik a várható bevételek? * Egy dolog bizonyos: az uj lap alakulása lesz a próbaköve annak, hogy tényleg van-e még amerikai magyarság, hogy tényleg élő valami-e az amerikai magyarság, vagy pedig már odáig jutottunk el a haldoklásban, hogy nincs bennünk teremtő erő és rezignáltan várjuk a meglévő amerikai magyar intézmények lassú pusztulását, összeomlását. Az utolsó évek tapasztalatai nem különösen biztatóak. Az amerikai magyar egyletek nemcsak, hogy nem fejlődnek, hanem jelentékeny visszafejlődést mutatnak. A betegsegélyzők haldoklanak. A napilapok cirkulációja évenként több ezer példánnyal csökken. A magyar üzletemberek lassanként odáig jutnak el, hogy a magyar üzletből nem tudnak megélni és hogy amerikai üzletbe mennek át. Csodálatos, hogy ugyanekkor a többi nemzetiség élete egyáltalában nem mutat visszaesést. A cseh egyletek vagyona egyre nő, a németek hatalmas vállalatokat tartanak fenn. A Yorkvilleben van egy cseh bank, amelynek a depozitja pár év alatt kilenc millió dollárra emelkedett, egy német bank, a mely harminchat millió dollárra tudta emelni a betétjeit. Most, amikor arról van szó, hogy az amerikai magyarság teremtse meg végül a saját újságját, ki fog derülni: van-e remény arra, hogy az amerikai magyar élet újjáéled, vagy pedig a hanyatlásnak abba a stádiumába jutottunk el, amikor a magyaroknak menekülniük kell abból a magyar életből, a melyben már nincs annyi energia, hogy valóban életnek lehessen nevezni.
