A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-18 / 16. szám
A HÉT S MEGSZÓLALT KÁROLYI MIHÁLY Három hónapig tartózkodott Károlyi Mihály New Yorkban és ez alatt a három hónap alatt nem volt szabad beszélnie. Hiába tiltakozott a szólásszabadság megsértése ellen az amerikai sajtó, hiába követelte a szájkosár-rendelet visszavonását a szenátus külügyi bizottsága: Károlyi nem beszélhetett Amerika földjén. De huszonnégy órával azután, hogy Károlyi Mihály elhagyta az Egyesült Államok területét, Amerika legnagyobb lapjai hasábokon keresztül közölték Károlyi nyilatkozatait^ amelyeket a canadai Montrealban tett az újságírók előtt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Kossuth óta magyar ember Amerikában nem kapott ekkora publicitást. A New York Times az első oldalon, három hasábos headline alatt közölte Károlyi nyilatkozatait, a New York World és a többi nagy amerikai lap szenzációs formában közöltek minden szót, amit Károlyi mondott- Amerika közvéleménye csodálkozva látja Károlyi nyilatkozataiból, hogy a magyar köztársaság első elnöke mégse olyan veszedelmes ember, mint amilyennek a State Department festette. A bomba, amelyet Károlyi felrobbantott, valóban nem ártott Amerikának. Szó se volt a nyilatkozataiban bolsevizmusról, világforradalcmról( az amerikai alkotmányról: a Károlyi bombája valóban nem tépett szét senkit. De széttépte ez a bomba a hazugságoknak azt a tömegét, amit Károlyiról az ellenségei és a Horthy-rendszer megfizetett ügynökei terjesztettek, szétszaggatta azt a hitet, hogy Horthy konszolidálja Magyarországot és e felrobbant bomba tüzes fényénél megvilágosodott mind az a veszedelem, amely a Horthy-rendszer mögött lappang: az uj háború veszedelme, a régi osztrák-magyar monarchia visszaállításának veszedelme. Károlyi Magyarország helyzetét világpolitikai távlatokból nézi. A nagy világesemények döntik el Magyarország sorsát, mint ahogy eldöntötték a múltban is. A magyar probléma nem magyar probléma, hanem európai probléma: ez a Károlyi politikai felfogásának a lényege és ez a szempont vezeti az egész politikájában. Kik állanak a magyar reakció mögött? — A magyar reakció mögött ma is ugyanazok az emberek állanak — mondotta Károlyi — akik a háború folyamán a leghangosabb háborús uszítok voltak, az a feudális^ nagybirtokos csoport, amely Magyarország sorsát ezer év óta irányítja. A reakció politikája mindig az Ausztriával való egyesülés volt és az osztrákmagyar monarchiának Németországgal való szövetsége. Ez a reakciós csoport a háború előtt elnyomta az összes nem-német és nem-magyar nemzetiségeket a monarchiában, dacára annak, hogy Ausztriában a nem-német elem túlnyomó többségben volt a német elem fölött. A reakciós csoport szemében az én legnagyobb bűnöm az volt, hogy a háború ellen küzdöttem, hogy a demokráciát akartam és hogy Magyarországot el akartam választani Ausztriától. A legnagyobb bűnöm pedig az ő szemükben ma is az, hogy földet akarok osztani, mert az a meggyőződésem^ hogy a demokrácia sem ér semmit, ha egyszer a föld néhány nagybirtokos mágnás és a római katholikus papság kezében van. — A háború kitörésekor hiába hangoztattam, hogy a háború őrület magyar szempontból, hogy Magyarországnak ebben a háborúban tönkre kell mennie. Ha a háborút megnyertük volna, Magyarország lesülyedt volna Németország európai gyarmatává, mint a hogy a háborúban a magyar hadseregnek is körülbelül az a szerepe volt, mint a színes katonáknak a francia hadseregben: a magyar katonák Németország érdekeiért véreztek. A magyar kérdés — európai kérdés. —' A magyar kérdés tulajdonképen európai kérdés. Horthyék azt mondják, hogy Magyarország királyság — király nélkül. Azonban mondják meg, hogy miféle királyság? Nem beszélnek nyíltan erről a kérdésről, különben hamarosan kiderülne, hogy az ő céljuk: a Habsburg-királyság visszaállítása- Nagyon természetes, hogy nem lehet restaurálni a Habsburgokat Magyarországon anélkül, hogy vissza ne állítanák az egész osztrák-magyar monarchiát. A cél tehát az osztrák-magyar monarchia visszaállítása és ezen keresztül újjáélesztése a német szövetségnek. Azaz: feltámadna újra a hármas-szövetség, szemben állana újra a reakciós Európa a demokratikus Európával, feltámadna a császárság Németországban és elkezdődnék újra Európa háborús korszaka. — A kérdés tehát nem az, hogy királyság legyen-e Magyarországon vagy köztársaság, hanem az, hogy béke legyen-e Európában a legközelebbi évtized alatt vagy háború? Azok, akik Horthyt támogatják, öntudatosan vagy öntudatlanul ugyanazt a háborús politikát támogatják, a mely a háborút 1914-ben előidézte és amely ellen Amerika küzdött. <— De Amerika szempontjából sem lehet indifferens, hogy mi történik Középeurópában ? Hiába kapnak ma az amerikai bankárok a középeurópai államoknak nyújtott kölcsönök után magas kamatot, ha öt év múlva egy újabb háború rázza meg Európát és a pénzük elveszett. Feltételekhez kötni a kölcsönöket. — Amerikának az az érdeke, hogy a Magyarországnak adott pénz biztosítva legyen. Akkor, amikor a jelenlegi kölcsönről szó volt, öt pontban foglaltam össze azokat a feltételeket, a melyek mellett a kölcsönt folyósítani szabad lett volna. Ez az öt feltétel a következő volt: 1- Az általános választójog bevezetése Magyarországon, A nép döntse el, hogy mit akar: királyságot vagy köztársaságot? 2. A szólásszabadság és sajtószabadság visszaállítása. 3 Az internáló táborok feloszlatása. 4. A zsidóüldözéseknek minden formában való megszüntetése. 5. Az ébredő szervezetek lefegyverzése. — Ha ezeket a feltételeket elfogadták volna, rég rend lett volna Magyarországon. Igaz: Horthy és a rendszere kitörte volna a nyakát. De a kölcsönt Magyarország feltételek nélkül kapta meg és ma már csak arról lehet szó> hogy a legközelebbi kölcsönt csak ily feltételek mellett szabad megadni a Horthy-rendszernek. A trianoni béke ellen. — A trianoni béke sokban felelős a mai állapotokért. A trianoni békét nem a wilsoni elvek szellemében csinálták meg, hanem egyszerűen hatalmi szóval, önkényesen döntötték el a határok kérdését. így elvettek Magyarországtól három millió magyart, elvettek olyan városokat, amelyeknek a lakossága száz százalékig magyar, elvettek szinmagyar területeket. Én nem azt akarom, hogy Magyarország szerezze vissza egész elvesztett területét, ellenben követelem a békeszerződés revízióját azon az alapon, hogy ez a szomszédos államok érdeke is, mert hiszen ők is örökös nyugtalanságban élnek addig; amig ezt a kérdést el nem intézik. Békés megegyezés alapján kell mindezt elintézni és abban az irányban dolgozni, hogy végül létre jöjjön a dunai kofederáció, a Duna-menti államoknak olyan szövetsége, amely mindegyik állam békés fejlődését garantálja és amely a békét biztosítja— A mai helyzet mellett a háború állandóan ott ólálkodik a politikai horizonton. A Magyarországot körülvevő államok nem élhetnek nyugodtan mindaddig, amig attól kell tartamok, hogy Magyarország vissza akarja hozni a Habsburgokat,
