A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-18 / 16. szám

VOL. II. No. 16. NEW YORK, APRIL 18, 1925. EGYES SZÁM ÁRA: 10c.

Szerkesztik: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA

A HÉT, Published lEvery Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as a Second Class Matter, March 13, 1924, at Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879.

Uj napilapot az amerikai magyarságnak!---------------------------------.---------------------------l—.

Nézzük meg végre: van-e annyi erő az amerikai magyarságban, hogy meg tudja teremteni

a saját napilapját?

A Hét szerkesztősége hónapok óta kap a közönség minden rétegéből leveleket, amelyekben arra buzdítják ezt az újságot, hogy teremtse meg végre azt a független, tisztességes magyar napilapot, amelynek a hiányát két esztendő óta egyre jobban érzi minden amerikai magyar, aki az amerikai magyar életben még benne van. Üzletemberek, művészek, papok, munkások egyre tűrhetetlenebbnek érzik, hogy egyetlen újságnak a terrorja alatt éljenek, hogy ki legyenek szolgáltatva egyetlen újságnak, amely monopolizálja azt a publicitást, amit természetesen csak egy napilap adhat és amely ezzel a monopóliummal a lehető legerkölcstelenebb módon él vissza. Amerre jár az ember a Keleten, egyebet nem hall a magyarok között, mint keserű panaszt az ellen az újság ellen, amely a maga terrorjával mindenkire ráfekszik, amely áttelepíti ide, Amerikába, a Horthy-féle kurzus csúnya és gyáva politikai eszközeit és amely idestova odáig juttatja a helyzetet, hogy megutáltatja a magyar életet

Szombatig

lehet elszámolni az eladásra kapott báli jegyekkel. Szombat után nem fogadhatunk vissza jegyeket.

A HÉT

szerkesztősége és kiadóhivatala

éppen az amerikai magyarság legértékesebb elemeivel.

Két esztendő óta, amióta konkurrencia nélkül áll itt az Amerikai Magyar Népszava, ez a helyzet egyre jobban elfajult. Az alatt az egy esztendő alatt, amig az Amerikai Magyar Újság élt, tisztább, becsületesebb volt az amerikai magyar élet. Nem lehetett kényszeríteni a magyar üzletembereket, hogy mit, mennyit és hogyan hirdessenek, nem lehetett rákényszeríteni férfiakat arra, hogy akarva, nem akarva, adják oda a nevüket politikai propagandára, nem lehetett kisajátítani egyetlen embernek az amerikai magyarok egész életének irányítását. Sajnos, az Amerikai Magyar Újság megszűnt. Fölösleges itt arról beszélni, hogy miért szűnt meg, — bizo nyára nem azért, mert nem lett volna rá szükség, hiszen fennállásának egy esztendeje alatt erősen megközelítette azt a példányszámot, amit az Amerikai Magyar Népszava huszonöt év alatt ért el. Bizonyos az, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor az Amerikai Magyar Népszava megszabadult a félelmetes versenytárstól, a legerkölcstelenebb módon élt vissza azzal a helyzettel, hogy immár kizárólagossági jogot biztosított a maga számára. Senki nem érezte jobban ezt a változást, mint éppen azok, akik ebben az időben az Amerikai Magyar Népszavánál dolgoztak, Ezért

történt, hogy alig egy évvel ez- Amerikai Magyar Újság megszűnése után kísérletek történtek egy uj napilap alapítására.

Folytak bizonyos eszmecserék ebben az irányban s ezeknek az eszmecseréknek a kezdeményezője Székely Izsó ur volt, az Amerikai Magyar Népszava akkori és jelenlegi managepe, aki a megindult tanácskozásokon meggyőző erővel fejtette ki, hogy mennyire szükség van egy uj napilapra, hogy mily gonoszul és mily lelketlenül, mennyire unfair módon használja ki monopóliumát az a lapvállalat, amelyet fogcsikorgatva kénytelen szolgálni és amelytől meg kell szabadulnia az amerikai magyarságnak.

Bizonyára nem Székely ur lelkességén, agilitásán, szervező erején vagy ékesszólásán múlott, hogy már akkor nem jött létre az uj, tisztességes és magyar napilap. E kitűnő férfiú, aki most szépségversenyeket és majálisokat rendez, tudott tárgyalási alapot találni komoly üzletemberekkel s hogy agitációját szabadon folytathassa, rövid időre távozott is állásából. Ma, egy év múltán, e kitűnő férfiú, bizonyára még jobban érzi, mennyire szükség van arra, hogy az amerikai magyarság felszabadittassék annak a lapnak a terrorja alól, amelynek a managelését ma

sem tartja nagy erkölcsi dicsőségnek.

*

Sajnos, akkor nem jött létre az uj napilap. Székely ur igen nagy tőkével óhajtotta megindítani az uj lapot és mert ezt az igen nagy tőkét nem lehetett néhány embertől megszerezni, Székely ur úgy gondolkozott, hogy okosabb egyelőre majálisokat rendezni és jobb elugrási alkalomra várva, visszament a Népszavához. Azóta egy év telt el és ez alatt az egy esztendő alatt a helyzet egyre rosszabb lett. Politikailag az az East egyetlen magyar napilapja valóságos terrorhadjáratot indított az amerikai magyarság minden liberális gondolkodású eleme ellen. Református papokat belehajszolnak egy Károlyi-ellenes propagandába. Fenyegetésekkel kényszerítenek embereket arra, hogy deportálási kérvényeket írjanak alá. Az amerikai magyarságnak azt a részét, amely nem olvas angol lapokat, rosszhiszeműen vezetik félre s meghamisítva tálalják fel neki a magyarországi és az amerikai híreket. Személyes szimpátia vagy antipátia alapján kezelik azokat a kérdéseket, amelyeknek a kezelését tisztességes újságnál a lelkiismeret szabja meg. “Szerkesztői üzenetedben támadnak meg feddhetetlen férfiakat, akiknek egyetlen bűnük az, hogy nincsenek jó véleménnyel az Amerikai Ma-