A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-11 / 15. szám
10 A HÉT Politikai, társadalmi és művészeti hetiszemle. Szerkeszti: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ................................................. $4.00 Fél évre .......................................................... $2.00 Egyes szám ára ......................................—.10 Szerkesztőség és kiadóhivatal: -— Edited and published at 205 East S5th Street, Suite 202 New York City. TELEFON: LENOX 3374 KÁROLYI MIHÁLY elutazott. Azok a harcok, amelyek amerikai és magyar részről folytak körülötte, lassan-lassan elülnek és az amerikai magyarság megmarad ugyanabban a letargikus mozdulatlanságában, amiben volt, mielőtt Károlyi Mihály ide jött. Magánbaj mindig nagyobb, mint a köz baja, mondja Carlyle és ennek a Carlyle-i mondásnak az igazsága sehol sem jelentkezik jobban, mint az amerikai magyarságnál. A közügyek iránt való érdeklődés sehol sem kisebb, mint Amerikában és Amerika valamennyi nemzetiségénél még mindig nagyobb, mint a magyaroknál. Az amerikai magyar élet nem változik, megmarad olyannak, mint amilyen sok-sok évvel ezelőtt volt és mint amilyen minden valószínűség szerint lesz a legközelebbi öt vagy tiz esztendőben is: mindig ugyanazok az emberek a fórumon, csak más-más csoportokba tagozódva és ebből a helyzetből Károlyi Mihály se tudta volna kiragadni ezt az amerikai magyarságot még akkor sem, (ha' megadták volna neki az engedélyt arra, hogy beszélhessen. A magyarság politikai tagozódottsága se változott: a bolsevikik megmaradtak bolsevikiknek és éretleneknek, a papok közül a tanulatlanabbak és tudatlanabbak fehéreknek. Lényegében tehát nem változott semmi. És mégis: Károlyi Mihály amerikai utjának meg volt a maga súlyos jelentősége. A Horthy-rezsim öt esztendeje óta semmiféle magyar dolog nem kavarta fel annyira az amerikai magyar közvéleményt, mint Károlyi Mihály ügye. Az, hogy Magyarországon reakció uralkodik, hogy Magyarország öt év óta a politikai emigránsok ezreit dobja ki a világba, hogy ezeket a politikai emigránsokat az amerikai kormány hallgatólagos beleegyezésével tovább üldözik Amerikában is, hogy a Horthy-rendszer itt, a szabadság klasszikus földjén is élő valami: ezt mindeddig csak mi, magyarok, politikai emigránsok tudtuk, de nem tudta az amerikai közvélemény. Ma már tudja. A Károlyi-ügy rávilágított a valóságos helyzetre. A Károlyiügy megmutatta az amerikai közvéleménynek, hogy két Magyarország van: az egyik a kurzus Magyarországa, a másik a magyar nemzet. Az amerikai közvéleménynek kinyitották a szemét. Amerikában már tudják az óriási különbséget a magyar kormány és a magyar nemzet között. Óriási felvilágosító munkát végzett Károlyi Mihály Amerikában, — nem a magyarok között, hanem az amerikaiak között- Dacára annak, hogy Károlyit nem engedték beszélni, — mindent elmondott helyette az amerikai sajtó. A sajtótámadások özöne, amiket a Horthy-rendszer kapott, rettenetes diplomáciai vereséget jelentenek — nem Széchenyi Lászlónak, aki ebben az ügyben igazán egy “quantité negligeable”, hanem a magyar kurzus-kormánynak. Ezt a vereséget pedig nem heveri ki a Horthy-rendszer, ha még tiz éven keresztül megakadályozná is, hogy a politikai menekültek kinyithassák a szájukat Amerikában. ANEW YORKI subway évek óta egy rendkívül ellenszenves harc középpontjába került. Az egyik oldalon áll Hylan polgármester, aki azt állítja, hogy a subway-társaságok fel akarják emelni a viteldijat, és ő az, aki ezt a közönség elleni zsarolási manővert megakadályozza, a másik oldalon pedig ott vannak a subway-kompániák, amelyek bevallják, hogy a viteldijat fel akarják emelni, ellenben rábizonyítják Hylanra, hogy ő volt az, aki megakadályozta az uj vonalak építését. Mi azt hiszszük, hogy nem az a kérdés ebben az ügyben, hogy ki építse az uj subwaykat és hogy ki emelje fel a viteldijat. Az igazi probléma az, hogy uj vonalakat kell építeni, akár akarja Hylan ur, akár nem és meg kell maradni az öt centes viteldij mellett, akár tetszik ez a subway-társaságoknak, \akár nem tetszik. EGY EGYSZERŰ amerikai magyar súlyos bajba döntötte a “Magyarság” cimü budapesti lap szerkesztőségét. Az egyszerű amerikai magyar Washingtonban járt, elment az elnöki palotába és úgy gondolta, hogy a pestieket talán érdekelni fogja, hogy miképpen él az Egyesült Államok elnöke? Az egyszerű amerikai magyar tehát leült s levelet irt a “Magyarságának. Megírta, hogy a világ leghatalmasabb államfője milyen egyszerűen él, hogy a lakása előtt nem áll fegyveres testőrség, hogy amikor színházban vagy sportmérkőzésen van, nem kiséri detektívek tömege, hogy bizony nagyon kevés pompa veszi körül az elnököt, kinek a tekintélye azonban nem lesz kisebb azáltal, hogy az udvartartása egyszerűbb és kevesebb pénzbe kerül. Az egyszerű amerikai magyar a levelében egyetlen szót sem irt az európai királyokról, semmiféle összehasonlítást nem tett, hanem egyszerűen megírta azt, amit Washingtonban látott, hogy úgy mondjuk: minden célzás nélkül. Egészen váratlanul — s bizonyára a “Magyarság” cimü lap legnagyobb csodálkozására — azonban Horthy Miklós kormányzó találva érezte magát és — az ügyészség kormányzósértés címén pert indított a “Magyarság” ellen. A perre nem harsant föl országos röhej, hanem ellenkezőleg: a pert a “Magyarság” azzal a megrökönyödéssel fogadta, ami egy ilyen kormányzósértési pernek kijár. Nem világos ugyan, hogy mivel sértette meg Horthy urat az egyszerű amerikai magyar, ellenben fölötte valószínű, hogy a “Magyarság”-ot el fogják Ítélni, ami azt jelenti, hogy Magyarországon nem szabad leimi azt, hogy miképen él az Egyesült Államok elnöke. A HÉT UDVARI BÁLJA. Udvari bál még nem volt Amerikában. Ezt is A HÉT kezdte meg, abban a reményben, hogy követőkre, utánzókra fog találni. De az első udvari bált Amerikában mégis csak A HÉT rendezi. Hogy miért udvari bál? Mert azon megjelenik az Udvar: Serenissimus Őfensége a kíséretével, a ceremónia mesterrel, washingtoni nagykövetével, az udvarhölgyekkel és udvari fó'szerkesztőjével. De nemcsak megejelenik a bálon kedvelt hivei között, hanem szóba is ereszkedik velük. Serenissimus Őfensége éjfél felé cerclet tart és megszólítással fogja kitüntetni kiválóbb honfitársainkat és honfitársnó'inket. Mindegyiktől fog valamit kérdezni, valami szellemeset, mert Serenissimus Őfensége, mint minden más uralkodó, nagyon okos és nagyon müveit ember. De nemcsak megszólaltatni fogja Serenissimus Őfensége kedvelt híveit A HÉT ndvari bálján, hanem azokat, akik arra érdemeseknek bizonyultak, ki is fogja tüntetni a Fehér Prominens kereszttel, amelyet férfiak a mellény alatt, a nők pedig másutt viselnek. t- * * Az udvari bálnak egyéb szenzációi is lesznek. Értékes dijakat kaptunk, amelyeket ki fogunk osztani. Mme. Fischer, a hires szépségcsarnok népszerű tulajdonosa, három dijat is ajánlott fel: egy ékkövekkel kirakott művészi fejdiszt, egy gyönyörű vázát teli mandulakrémmel s egy garnitúrát, amely fülbevalóból és karperecből áll. Mme. Fischernek három beauty parlorja van és mindegyik hozzá akar járulni a bál sikeréhez egy-egy ajándéktárgygyal. A Bard and Co. cég, amelynek bronz és réz műtárgyai egész Amerikában híresek, szintén felajánlott a bálra egy nagyértékii dijat. A lista ezzel még nem merült ki, az ajánlatok egyre érkeznek és mire itt lesz a bál estéje, egész sorát az ajándékoknak fogjuk a bálteremben közszemlére kiállítani. * * * Serenissimus Őfensége nemcsak táncolni, hanem mulatni, kacagni is akar A HÉT udvari bálján és igy Őfensége tiszteletére udvari kabarét is rendezünk sok mókával és elsőrangú magánszámokkal. A HÉT udvari bálján fog először Amerikában fellépni egy világhírű spanyol táncosnő, aki két hete érkezett Madridból. És fellépnek még mások, a kik régebben vannak itt és nem Madridból jöttek. * • * A különböző magyar üzletekben elhelyeztük A HÉT báli jegyeit. Egy csomó nagyon kedves magyar aszszony és leány is vállalkozott báli jegyeink eladására. A HÉT szerkesztőségében, sőt a PISZKAFA szerkesztőségében is lehet jegyet kapni. Tessék tehát mielőbb megvásárolni az április 18-iki udvari bálra a belépő jegyet.
