A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-11 / 15. szám

10 A HÉT Politikai, társadalmi és művészeti hetiszemle. Szerkeszti: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ................................................. $4.00 Fél évre .......................................................... $2.00 Egyes szám ára ......................................—.10 Szerkesztőség és kiadóhivatal: -— Edited and published at 205 East S5th Street, Suite 202 New York City. TELEFON: LENOX 3374 KÁROLYI MIHÁLY elutazott. Azok a har­cok, amelyek amerikai és magyar részről folytak körülötte, lassan-lassan elülnek és az amerikai magyarság megmarad ugyanabban a letargikus mozdulatlanságában, amiben volt, mielőtt Károlyi Mihály ide jött. Magánbaj mindig nagyobb, mint a köz baja, mondja Carlyle és ennek a Carlyle-i mondásnak az igazsága sehol sem jelentkezik jobban, mint az amerikai magyarságnál. A közügyek iránt való érdeklődés sehol sem kisebb, mint Ame­rikában és Amerika valamennyi nemzetiségé­nél még mindig nagyobb, mint a magyarok­nál. Az amerikai magyar élet nem változik, megmarad olyannak, mint amilyen sok-sok év­vel ezelőtt volt és mint amilyen minden való­színűség szerint lesz a legközelebbi öt vagy tiz esztendőben is: mindig ugyanazok az em­berek a fórumon, csak más-más csoportokba tagozódva és ebből a helyzetből Károlyi Mi­hály se tudta volna kiragadni ezt az amerikai magyarságot még akkor sem, (ha' megadták volna neki az engedélyt arra, hogy beszélhes­sen. A magyarság politikai tagozódottsága se változott: a bolsevikik megmaradtak bolsevi­­kiknek és éretleneknek, a papok közül a tanu­latlanabbak és tudatlanabbak fehéreknek. Lé­nyegében tehát nem változott semmi. És még­is: Károlyi Mihály amerikai utjának meg volt a maga súlyos jelentősége. A Horthy-rezsim öt esztendeje óta semmiféle magyar dolog nem kavarta fel annyira az amerikai magyar köz­véleményt, mint Károlyi Mihály ügye. Az, hogy Magyarországon reakció uralkodik, hogy Magyarország öt év óta a politikai emigrán­sok ezreit dobja ki a világba, hogy ezeket a politikai emigránsokat az amerikai kormány hallgatólagos beleegyezésével tovább üldözik Amerikában is, hogy a Horthy-rendszer itt, a szabadság klasszikus földjén is élő valami: ezt mindeddig csak mi, magyarok, politikai emigránsok tudtuk, de nem tudta az amerikai közvélemény. Ma már tudja. A Károlyi-ügy rávilágított a valóságos helyzetre. A Károlyi­ügy megmutatta az amerikai közvéleménynek, hogy két Magyarország van: az egyik a kur­zus Magyarországa, a másik a magyar nem­zet. Az amerikai közvéleménynek kinyitották a szemét. Amerikában már tudják az óriási különbséget a magyar kormány és a magyar nemzet között. Óriási felvilágosító munkát végzett Károlyi Mihály Amerikában, — nem a magyarok között, hanem az amerikaiak kö­zött- Dacára annak, hogy Károlyit nem enged­ték beszélni, — mindent elmondott helyette az amerikai sajtó. A sajtótámadások özöne, ami­ket a Horthy-rendszer kapott, rettenetes dip­lomáciai vereséget jelentenek — nem Széche­nyi Lászlónak, aki ebben az ügyben igazán egy “quantité negligeable”, hanem a magyar kur­zus-kormánynak. Ezt a vereséget pedig nem heveri ki a Horthy-rendszer, ha még tiz éven keresztül megakadályozná is, hogy a politikai menekültek kinyithassák a szájukat Ameri­kában. ANEW YORKI subway évek óta egy rend­kívül ellenszenves harc középpontjába ke­rült. Az egyik oldalon áll Hylan polgármester, aki azt állítja, hogy a subway-társaságok fel akarják emelni a viteldijat, és ő az, aki ezt a közönség elleni zsarolási manővert megakadá­lyozza, a másik oldalon pedig ott vannak a subway-kompániák, amelyek bevallják, hogy a viteldijat fel akarják emelni, ellenben rábizo­nyítják Hylanra, hogy ő volt az, aki megaka­dályozta az uj vonalak építését. Mi azt hisz­­szük, hogy nem az a kérdés ebben az ügyben, hogy ki építse az uj subwaykat és hogy ki emelje fel a viteldijat. Az igazi probléma az, hogy uj vonalakat kell építeni, akár akarja Hylan ur, akár nem és meg kell maradni az öt centes viteldij mellett, akár tetszik ez a sub­­way-társaságoknak, \akár nem tetszik. EGY EGYSZERŰ amerikai magyar súlyos bajba döntötte a “Magyarság” cimü budapesti lap szerkesztőségét. Az egyszerű amerikai magyar Washingtonban járt, elment az elnöki palotába és úgy gondolta, hogy a pes­tieket talán érdekelni fogja, hogy miképpen él az Egyesült Államok elnöke? Az egyszerű ame­rikai magyar tehát leült s levelet irt a “Ma­gyarságának. Megírta, hogy a világ leghatal­masabb államfője milyen egyszerűen él, hogy a lakása előtt nem áll fegyveres testőrség, hogy amikor színházban vagy sportmérkőzésen van, nem kiséri detektívek tömege, hogy bizony na­gyon kevés pompa veszi körül az elnököt, kinek a tekintélye azonban nem lesz kisebb azáltal, hogy az udvartartása egyszerűbb és kevesebb pénzbe kerül. Az egyszerű amerikai magyar a levelében egyetlen szót sem irt az európai kirá­lyokról, semmiféle összehasonlítást nem tett, hanem egyszerűen megírta azt, amit Washing­tonban látott, hogy úgy mondjuk: minden cél­zás nélkül. Egészen váratlanul — s bizonyára a “Magyarság” cimü lap legnagyobb csodálkozá­sára — azonban Horthy Miklós kormányzó ta­lálva érezte magát és — az ügyészség kormány­zósértés címén pert indított a “Magyarság” el­len. A perre nem harsant föl országos röhej, hanem ellenkezőleg: a pert a “Magyarság” az­zal a megrökönyödéssel fogadta, ami egy ilyen kormányzósértési pernek kijár. Nem világos ugyan, hogy mivel sértette meg Horthy urat az egyszerű amerikai magyar, ellenben fölötte va­lószínű, hogy a “Magyarság”-ot el fogják Ítél­ni, ami azt jelenti, hogy Magyarországon nem szabad leimi azt, hogy miképen él az Egyesült Államok elnöke. A HÉT UDVARI BÁLJA. Udvari bál még nem volt Ameri­kában. Ezt is A HÉT kezdte meg, abban a reményben, hogy követőkre, utánzókra fog találni. De az első udvari bált Amerikában mégis csak A HÉT rendezi. Hogy miért udvari bál? Mert azon megjelenik az Udvar: Serenissimus Őfensége a kíséretével, a ceremónia mesterrel, washingtoni nagyköveté­vel, az udvarhölgyekkel és udvari fó'szerkesztőjével. De nemcsak megejelenik a bálon kedvelt hivei között, hanem szóba is ereszkedik velük. Serenissimus Őfen­sége éjfél felé cerclet tart és meg­szólítással fogja kitüntetni kiválóbb honfitársainkat és honfitársnó'inket. Mindegyiktől fog valamit kérdezni, valami szellemeset, mert Serenissi­mus Őfensége, mint minden más uralkodó, nagyon okos és nagyon müveit ember. De nemcsak megszólaltatni fogja Serenissimus Őfensége kedvelt hí­veit A HÉT ndvari bálján, hanem azokat, akik arra érdemeseknek bi­zonyultak, ki is fogja tüntetni a Fe­hér Prominens kereszttel, amelyet férfiak a mellény alatt, a nők pedig másutt viselnek. t- * * Az udvari bálnak egyéb szenzá­ciói is lesznek. Értékes dijakat kap­tunk, amelyeket ki fogunk osztani. Mme. Fischer, a hires szépségcsar­nok népszerű tulajdonosa, három di­jat is ajánlott fel: egy ékkövekkel kirakott művészi fejdiszt, egy gyö­nyörű vázát teli mandulakrémmel s egy garnitúrát, amely fülbevalóból és karperecből áll. Mme. Fischernek három beauty parlorja van és mind­egyik hozzá akar járulni a bál si­keréhez egy-egy ajándéktárgygyal. A Bard and Co. cég, amelynek bronz és réz műtárgyai egész Amerikában híresek, szintén felajánlott a bálra egy nagyértékii dijat. A lista ezzel még nem merült ki, az ajánlatok egyre érkeznek és mire itt lesz a bál estéje, egész sorát az ajándékok­nak fogjuk a bálteremben közszem­lére kiállítani. * * * Serenissimus Őfensége nemcsak táncolni, hanem mulatni, kacagni is akar A HÉT udvari bálján és igy Őfensége tiszteletére udvari kabarét is rendezünk sok mókával és első­rangú magánszámokkal. A HÉT ud­vari bálján fog először Amerikában fellépni egy világhírű spanyol tán­cosnő, aki két hete érkezett Mad­ridból. És fellépnek még mások, a kik régebben vannak itt és nem Madridból jöttek. * • * A különböző magyar üzletekben elhelyeztük A HÉT báli jegyeit. Egy csomó nagyon kedves magyar asz­­szony és leány is vállalkozott báli jegyeink eladására. A HÉT szer­kesztőségében, sőt a PISZKAFA szerkesztőségében is lehet jegyet kapni. Tessék tehát mielőbb megvá­sárolni az április 18-iki udvari bálra a belépő jegyet.

Next

/
Thumbnails
Contents