A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-21 / 12. szám

VOL. II. NO. 12. NEW YORK, MARCH 21, 1925. EGYES SZÁM ÁRA: 10c. A HÉT, Published (Every Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St„ New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as a Second Class Matter, March 13, 1924, at Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. HALLER BONLAJSTROMA A ZARÁNDOKUT-SZERVEZŐ POGROMVEZÉR NEM TÉRHET TÖBBÉ VISSZA MA­GYARORSZÁGBA. — CSALÁS, SIKKASZTÁS ÉS OKIRATHAMISITÁS MIATT A BŰN­VÁDI FELJELENTÉSEK TÖMEGE VÁRJA A BUDAPESTI RENDŐRSÉGEN. — KIKET és hogyan károsított meg haller?—a pesti lapok cikksorozatokban LEPLEZIK LE A NUMERUS CLAUSUS AMERIKÁBA SZÖKÖTT MINISZTERÉT Két héttel ezelőtt végre meg­szólalt Haller István, hogy vé­dekezzék azokkal a vádakkal szemben, amelyeket A Hét emelt ellene. A Hét az amerikai magyar nyilvánossági előtt az­zal vádolta Haller István volt minisztert, jelenleg a zarán­dok-üzlet heti ötven dollárral dotált utazó ügynökét, hogy az utóbbi évek számos politikai gyilkosságában részint közve­tett, részint közvetlen része volt; hogy Az Est cimü napilap kiadóhivatalának kirablásában mint felbujtó szerepelt; hogy a Tanítói Bank botrányos buká­sában mint ki járónak olyan szerepe volt, hogy a büntető el­járás megindítását csak politi­kai karrierjének teljes feláldo­zásával tudta megakadályozni; hogy közgazdasági tevékenysé­ge olyan botrányos volt, hogy Amerikába való utazása előtt hónapokon keresztül a büntető törvénykönyv paragrafusai kö­zött járt tojástáncot és hogy azzal a feltétellel engedték me­nekülni, hogy a politikai élet­ben nem szerepel többé; végül pedig: hogy a zarándokutat ar­ra szeretné Haller István fel­használni, hogy a zarándokok bőrén szerzett pénzzel zilált anyagi ügyeit hozza rendbe és azzal a szélhámmal, hogy “Amerika katolikus magyarsá­ga mögötte áll” — visszacsem­péssze magát a magyar politi­kai életbe. Az ilyen súlyos vádakra min­den valamire való férfi legalább is megkisérlette volna a véde­kezést, akár a törvényszék előtt, akár a sajtóban. A Hét hónapokon keresztül újra meg újra megismételte a vádjait, Haller hónapokon keresztül hallgatott, mig végre a “Ke­reszt” cimü újságban “Darázs” álnév alatt egy pimasz és pog­rom-frázisoktól zsíros kiroha­nást intézett A Hét ellen. Ez a gyáva felbujtó, aki a pesti utca csőcselékét merte csak a zsidók kifosztására tüzelni, de aki itt óvatosan megbújt a templomok homályában, nem mert szembe­szállni A Hét vádjaival, hanem tehetetlen dühében lármázott és piszkolódott, mint a tetten­­ért csaló, aki érzi, hogy lelep­lezték. A Hét, amely rendkívül kényes arra, hogy kikkel bo­csátkozik polémiába, nem vála­szolt erre a “támadásra”, a mely különben oly élesen vilá­gított rá a volt pogrom-minisz­ter lelki előkelőségére, felszólí­totta Haller Istvánt, hogy tisz­tázza magát azokkal a vádak­kal szemben, amelyeket ellene emeltünk. Erre a barátságos felszólításra Haller ismét adós maradt a válasszal. A pesti lapok leleplezik Haller panamáit Válaszolt azonban A Hét kérdéseire, hogy miféle közgaz­dasági tevékenységet fejtett ki Haller, amiért szilenciumot ka­pott a magyar politikában, a budapesti sajtó, amely a1 “Világ” cimü lappal az élén sorozatos cikkekben teregeti ki Haller István közgazdasá­gi tevékenységének szennye­sét. Ezek a cikkek a csalás és sikkasztás vádját emelik a volt pogrom-miniszter ellen, akiről megállapítják, hogy nem térhet többé vissza Ma­gyarországba és hogy egye­nesen szöknie kellett az igaz­ságszolgáltatás sújtó keze elől. Nyomon követik ezek a cik­kek Haller egész múltját, vala­mennyi üzletét a Nemzeti Szín­ház telkének bérbeadási pana­májától kezdve egészen az Áru­hitelbank csaló szélhámosságá­ig, amelyekben Haller István­nak személyesen volt része. Konkrét vádak ezek, amelyek­re Hallemek csak egy válasza lehet: ha nem bújik el gyáván a képviselői mentelmi jog mö­gé, hanem megindítja a sajtó­pert, és a bíróság előtt tisztáz­za magát. A Világ azt is megírja, hogy Haller István nem vezethet többé zarándokokat Budapestre és Rómába. Az amerikai ma­gyarokat — írja a Világ — nem vezetheti egy csaló a pápa elé, a ki ott Ameri­kában bizonyára1 találkozni fog nem egy barátjával és fegyver­társával. Amerikában kell ma­radnia a pogromminiszternek, ebben a nagy országban, amely a csalóknak és a szélhámosok­nak olyan kitűnő búvóhelyet biztosit... íme, az amerikai magyarság legújabb “prominens” tagjáról, zarándok-vezéréről, a csaló és sikkasztó volt miniszterről ezt a portrét festik meg a budapes­ti lapok: Az első szélhámosságok Még miniszter volt Haller István, amikor megbízható strohmannok utján bonyolította le az első panamá­kat. A Nemzeti Színház telkének és a vallásalapi birtokoknak bérbeadá­sa azonban balul ütöttek ki, mert a slepperek többet kerestek, mint ma­ga Haller, akit azonban ekkor kezd­tek megismerni, mint hírhedt pana­mistát. Következik a sorban a csődbe jutott Keresztény Behozatali Társa­ság, amelyet azonban Haller már nem tud finanszírozni és erre csi­nálja meg a közben letartóztatott és elitéit Vasek Ernővel és Apsay Já­nossal a Tanitói Bankot, amelynek az összeomlása őt is majdnem maga alá temette. Nagy nehezen, minden

Next

/
Thumbnails
Contents