A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-03-14 / 11. szám
A HÉT 9 AKIK ÖNMAGUKAT BÉLYEGEZTÉK MEG ÖSSZEESKÜVÉS KÁROLYI MIHÁLY DEPORTÁLÁSÁRA Az elmúlt szombaton a Civil Liberties Union meghívására vagy ötszáz amerikai — férfiak és nők — felemelte tiltakozó szavát erélyesen és félreérthetetlenül a washingtoni State Department ama intézkedése ellen, amely Károlyi Mihálytól megvonja a szólásszabadság jogát. Erről a tiltakozó gyűlésről, az ott elhangzott hatalmas beszédekről A Hét más helyén számolunk be. Itt csak azt állapítjuk meg, hogy nagyon kiváló, az egész országban ösmert amerikaiak azonosították magukat Károlyi Mihály ügyével és elfogadták és aláírásukkal látták el a következő határozati javaslatot : “Alulírott amerikai polgárok megjelenvén a gróf Károlyi Mihály tiszteletére rendezett gyűlésen tiltakoznak a State Department ama eljárása ellen, amely megtiltja Károlyi Mihálynak — Amerikában való tartózkodása alatt — magyarországi politikai ügyek megvitatását. Kérjük önt, nyissa meg újra ezen ügy tárgyalását azzal a céllal, hogy adassék meg Károlyi Mihálynak ugyanaz a szabadság, amelyben kormányunk az amerikai hagyományok szellemében minden politikai számüzöttel részesített. Elhatározta ez a nagytekintélyű amerikai testület, hogy a határozati javaslatot küldöttség viszi Frank B. Kelloghoz, az uj amerikai külügyminiszterhez. így viselkedtek nagynevű amerikaiak a magyar Károlyi Mihállyal szemben. * Frank B. Kellog, az Egyesült Államok külügyminisztere a Károlyi ügyben még egy beadványt kapott. Ezt a másik beadványt illetőleg kérvényt magyarok küldték amerika uj külügyminiszterének. Ez a kérvény magyor fordításban igy hangzik; Frank B. Kellogg Ő Excellenciájához az E. Á. külügyminisztere Washington, D. C. URAM:— A lelkészek, akik legkevesebb 300,000 amerikai magyart képviselnek, tisztelettel arra kérik Ex cellenciádat, hogy rendelje el gróf Károlyi Mihálynak mint nem kívánatos idegennek a deportálását. Károlyi Mihály meggyőződésünk szerint engesztelhetetlen ellensége szülőhazájának, szülőhazája alkotmányos hatóságainak, törvényeinek és rendjének. Az Egyesült Államokban való puszta jelenléte kínos ama bevándorlókra, akiktől elvárják, hogy szülőhazájuk szeretetét egyesítsék fogadott hazájuk iránt érzett igazi lojalitással. Ha látogatását itt tovább megtűrnék, attól félünk, hogy a törvénytisztelő magyarokon felülkerekedhetne az a kicsi, de nyughatatlan csoport, amely nem hajlandó külömbséget tenni az igazi demokrácia és a hazugszáju demagógia között. Következésképen fölötte tanácsosnak tartjuk megszabaditani Amerikát ettől az embertől, akinek a múltja Európa történetének a legszomorubb incidensét hozza emlékezetünkbe. Abban a reményben, hogy kérésünk megfelelő figyelemben fog részesülni maradunk, Excellenciá j ának alázatos szolgája (aláirás) Hogy ki az az ember, aki Károlyit deportáltatni szeretné? Hogy ki az az ember, akinek sötét lelkében ilyen gonosz gondolat megszülethetik? Nem kell találgani, mert úgyis eltalálják. Erre csak egy ember képes: BERKÓ D. GÉZA. így, minden jelző nélkül Írjuk ide még egyszer a nevét: BERKÓ D. GÉZA * Ezt a beadványt aláirás céljából küldték az amerikai magyar lelkipásztorok cimére a következő levél kíséretében: Bizalmas körlevél amerikai magyar lelkipásztorokhoz. New York, postabélyeg kelte. Alulírottak szeretettel kérjük Főtisztelendő, Nagytiszteltü Testvérünket, kegyeskedjék a mellékelt angol nyelvű bizalmas szöveget saját aláírásával és az egyház pecsétjével postafordultával küldeni a következő címre: Géza D. Berko, Esq., c. o. Amerikai Magyar Népszava, 24 Union Square, New York City. ..Krisztusban készséges szolgái: Csernitzky F. István, a bridgeporti St. István hitközség plébánosa. Daróczy Sándor, a new yorki 11-ik utcai ref. egyház lelkésze. Dr. Feysz Hugolin, a new brunswicki Szt. László r. kath. hitközség plébánosa. Gulyáss Emil, a bridgeporti Szentháromság hitközség plébánosa. Victor Kovalitzky, perth amboyi görög kath. esperes. Nánássy Lajos, a perth amboyi magyar ref. egyház lelkésze. Peéri Bonaventura, O. F. M., a new yorki Szt. István hitközség plébánosa. Nem bíráljuk, nem jellemezzük ezeknek a szánalomra méltó lelkészeknek a cselekedetét, mert azzal, amit tettek nem Károlyinak, hanem saját maguknak ártottak, nem Károlyit de saját magukat bélygezték meg, rásütvén saját homlokukra a legmegszégyenitőbb bélyeget: a denunciáns, az áruló bélyegét. Az ilyen embereket nem gyűlölni, de megvetni szokták. Mert lehet valaki Károlyinak politikai ellenfele. Lehet valaki Károlyinak személyes ellensége, de hogy magyar emberek, magyar lelkészek a magyar Károlyi deportálását kérjék Berkó D. Géza parancsára Amerika külügyminiszterétől : erre még nem volt példa a botrányokban elég gazdag amerikai magyarság történetében. * * * A bizalmas körlevél és a Károlyi deportálását kérő beadványról mindössze ennyit: 1. Először egy helyreigazítást a körlevelet aláirt lelkészek felvilágosítására. Körlevelüket igy fejezik be: “Krisztusban készséges szolgái!” Nem Krisztusnak a szolgái az olyan papok, akik valakinek — bárkinek — a deportálását kérik, hanem Krisztus elveinek, tanításainak a megtagadói: Krisztus készséges árulói! 2. A körlevelet aláirt lelkészek arra kérik lelkésztársaikat, hogy az amerikai külügyminiszterhez intézett kérvényt, amelyben Károlyi deportálását követelik, lássák el saját aláírásukkal és az egyház pecsétjével. Ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy nemcsak ők kérik Károlyi deportálását, de a hitközségi tagok is. Felkérjük tehát az amerikai magyar hitközségeket, illetőleg azok tagjait, kérdezzék meg a papjukat, hogy aláirta-e a Károlyi deportálását követelő kérvényt és ha aláírta odatette-e az egyház pecsétjét illetőleg kinek a nevében irta alá: a maga vagy a hitközsége nevében. Mert ha a hitközség tagjainak a megkérde zése nélkül a hitközség nevében kérték Kellogg külügyminsztertől Károlyi deportálását, hamisítást követtek el és ezért a hamisításért megtorlás jár. A legkevesebb, amit tehetnek: hogy az ilyen papot felettes hatóságuknál feljelentsék. Különösebben kérdezzük a new yorki Szt. István róm. kath. hitközség kurátorait és tagjait, felhatalmazták-e Peéri Bonaventura plébánost, hogy a nevükben Károlyi deportálását kérje? És kérdezzük nagyon nyomatékosan a Független Amerikai Református Egyház new yorki 11-ik utcai egyházközségének derék, mag>rar híveit, felhatalmazták-e Daróczy Sándor református lelkészt, hogy ezt a körlevelet a megbízásukból aláírja? Ez utóbbi kérdésre azért várunk sürgősen feleletet, mert Daróczy Sándor most március hó 22-én akarja felszentelni uj templomát, amelyet a new yorki magyarság áldozatkészségével tudott csak tető alá vinni és igy némi jussunk van megtudni csakugyan vállalkozott-e ilyen alávalóan piszkos akna munkára egy magyar református pap. * Károlyi Mihályt természetesen nem fogják deportálni. Amerika és az amerika hagyományok eleve kizárják az ilyen aljasságot. Frank B. Kellogg az Egyesült Államok uj külügyminisztere bizonyos émelyitő undort fog érezni, amikor olvassa azt a beadványt, amelyben magyarok kérik egy magyar ember deportálását és azután elhajítja azt a darab papirost, amely nem tehet arról, hogy ilyen piszkosságot nyomtak reá. És az egész összeesküvés mögött ott áll pőrére vetkezve az utálatos terv értelmi szerzője és szervezője, az egyedüli ember, aki erre képes volt: Befkó D. Géza az Amerikai Magyar Népszava kiadója és főszerkesztője, aki a New York Timesben beösmerte, hogy igenis ő sürgeti Károlyi Mihály deportálását, de a saját lapjában, az olvasói, az amerikai magyarok előtt nem merte ugyanezt megírni. TT
