A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-03-07 / 10. szám
6 A HÉT vett ugyan egy asztalostól, akinek a nyakán maradt, de az a potom ár is háromszáz korona volt. Igazi jó korona, amelyből csak ötöt adtak egy dollárért. A jeles bútordarab Amerikában nem lett volna olcsóbb hatszáz-hétszáz dollárnál. Az intarziának, a mindenféle szinü famozaiknak, elefántcsont-berakásnak a remeke volt, természetesen a legdrágább nehéz, kemény fa-alapon, amely fa valahol a déli vidéken terem, Délamerikában és az ázsiai holland gyarmatokon. Oly szép volt, hogy még ő is csak ritkán aludt benne, hanem inkább az irószobája széles pamlagán. Részint mert sokszor gyöngélkedett, részint mert szeretett leheveredni, s ott fogadta a látogató iróbarátait. íróasztala és irószobájának hatalmas szekrényei a legszebb “empire” volt. A muzgaszentélyt a lakás többi részétől elválasztó, szokatlanul magas ajtó függőszőnyege ritka szép zöldalapu perzsa szőnyeg volt a XV. századból, a szélein arasznyi arab betűkkel beleszőve a Korán valamelyik “szurája.” Gróf Zichy Jenő révén jutott hozzá s egy bécsi szakértő szőnyegkereskedő első tekintetre másfélezer forintot ígért a ritka szép antik darabért. Komoly alku esetén mind többet és többet ígért volna érte. Mit érhetett voltaképen? És micsoda szatzumája volt az egyik szekrény tetején! A szatzumák egy rég megszűnt japán műhelynek a remekei Szatzuma városából (innen a nevük) ; nem keramikák, nem is porcelánok, hanem valami különös kemény anyagból valók, enyhe sárgás alapon, “craquelé” zománccal bevonva, amely mesterségesen előállitott ezer és ezer finom repedést mutat. A Kiss József darabja elég öblös tálacska volt, gyönyörű szegélyzettel s a színes zománccal készült ornamentikának a tál egyik belső oldalára koncentrálásával, ami e tálaknál jellemző. A külső alján kimagasló arany szarkalábakkal a gyár, azaz a műhely jelzése. A legfényesebb korszakból való. És utánozhatatlan. Még mindig csinálnak ugyan imitált szatzumákat, de ezeket a hozzáértők első tekintetre fölismerik. Ilyen környezetben élt Kiss József, mint ember, és mint —költő. Finoman, kényelemben, látszólag isteni gondatlanságban. Mert sokszor elég súlyos pénzzavarairól nem volt muszáj mindenkinek tudni, mint ahogy a külvilág nem is tudott. A beavatottak annál inkább. Ebben az irószobában teljes volt az úri, elegáns hangulat, de annál kevesebb volt a költői hangulat. Ez volt az ő másik, inkább második élete, s bizony elég nagy ut és távolság a völgyben elmélázó csendes kis falutól a Rökk Szilárd utca 17. számú házáig. Mi természetesebb mint az, hogy ily környezetben s a zajosabb viszonyok közt Kiss József költői hangulatának, önfeledt szent mámorának a természetrajza lassankint átalakult. Itt már nem volt oly spontán, nem volt minduntalan jelentkező, sőt egyre ritkábban szállotta meg őt. Lapja is nagyon igénybe vette az idejét s nem vagyunk-e szentségtörők, ha hozzátesszük : a kártya is. Ünnepnapja volt a magyar irodalomnak, ha néha — nagy ritkán — mégis meglátogatta őt a múzsa. De hogy készültek a versei ebben az időben? Erre nem merünk felelni nagy általánosságban, de egynek a megszületésésénél ott volt valaki, aki közel lakott hozzá a Rákóczi utón. Egy késő nyári estén beállított a valaki lakásába Sándor. A vezetékneve mellékes, mert egy iróember se tudta (e sorok írója sem), s általában csak mint “Sándor” volt ismeretes ez a szintén kis emberke az egész budapesti iró- és művész világban. Különben ki és mi volt a Sándor? Hát belső titkár, kiadóhivatali “főnök” és szolga, hirdetésszerző, pénzbekasszáló, és kéziratokat behajtó futár, úti marsall és még sok minden egyéb. Beállított a Sándor azzal, hogy az a valaki tüstént menjen át a szerkesztő úrhoz. Okvetlenül. “Ily későn? Mi a baj? Hiszen már liferáltam a liferálandót,” mondá a valaki. “Csak tessék átjönni okvetlenül.” Valaki (akit a költő miért, miért nem, sokszor átcitált egy kis traccsra, talán azért, mert legközelebb lakott hozzá) útnak eredt, nem minden aggodalom nélkül. Mi lehet a baj, hogy ily késő este küld érte? (Vége következik.) Vasárnap, március hó 22-én ESTE 7 ÓRAKOR LESZ A HOTEL ANSONIA (73-ik utca és Broadway) GYÖNYÖRŰ NAGY ÉTTERMÉBEN. A HÉT HARMADIK VACSORÁJA EGY TERÍTÉK ÁRA: KÉT DOLLÁR. EREDETI AMERIKAI MAGYAR KABARÉ Mulattató jelenetek az amerikai magyar életből Fellépnek A Hét szerkesztőségének tagjai és ????---------------------FONTOS TUDNIVALÓK:---------------------1. A vacsora árát nem mi emeltük fel. Nem tudtunk megfelelő éttermet olcsóbb áron kapni. 2. Lesz rendes tánczenekar. 3. Értékes ajándékokat sorsolunk ki. A vacsora minden résztvevője INGYEN KAP EGY SORSJEGYET. U. Nagyon kérjük olvasóinkat JELENTKEZZENEK AZONNAL levélben vagy Telefonon és diktálják be illetőleg Írják meg pontosan a résztvevők számát és neveit. 5. Rendkívül tágas, szép az Ansonia étterme, úgy, hogy nem lesz tolongás, mindenkinek jó asztala lesz. Az Ansonia kitűnő vacsorát fog készíteni. Hűsítő italokról gondoskodás történt. FELAJÁNLOTT NYEREMÉNYEK: MOLNÁR BEAUTY SHOP: Egy permanent wave. ROTH BROTHERS ÉKSZERÉSZ: Egy női white gold óra EGY MŰKERESKEDŐ: Eredeti olajfestmény HARTMAN ALBERT IMPORTER: Importált abrosz hat szerviettával. MURAY ARTHUR FÉNYKÉPÉSZ: Hat fénykép. Mrs. STEINBERGER DIVATSZALONJA: Egy báliruha elkészítése. LÓNYAY NÁNDOR: A Piszkafa diszkötésü évfolyama, a Piszkafa egyéves előfizetése SOK MÓKA. — TÁNC MAGÁNSZÁMOK. Tessék mielőbb jelentkezni és lehetőleg a vacsora árát is beküldeni.
