A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-02-21 / 8. szám

16 A HÉT RÁDIÓ ELMÉLET. írja BRIEGER LÁSZLÓ Tudományos dolgokról nép­szerű értekezést írni nem köny­­nyü feladat. Különösen igaz ez. ha az értekezés tárgya valami “technikai vívmány,” de talán a legnehezebb és leghálátlanabb a vállalkozás, ha a téma elektro­mossággal van összefüggésben. A gőzgép működései elvét meg­magyarázni és azt meg is érteni nem túlságosan fáradságos, elek tromos tünemények megérteté­se azonban már körülményes, mert az egyedüli mód az, hogy a jelenséget valami könnyebben elképzelhető jelenséggel hason­lítsuk össze; sajnos azonban, hogy ezek maguk is körülmé­nyesek. A népszerűsítésnek is meg vannak a fokozatai és ha tud­nám, hogy hü olvasóim mit kí­vánnak és miből mennyit, ak­kor könnyebb lenne a feladá­­tom. így hogy mindenkit kielé­gítsek, a kezdet legkezdeténél indulok el, megkockáztatva az­által, hogy az első pár közle­ményt egypáran unalmasnak fogják tartani; mindenesetre igyekezni fogok arra, hogy té­nyek száraz felsorolását, ameny nyire csak lehetséges, elkerül­­jem. Illő, hogy mielőtt belekezde­nénk a tulajdonképeni tárgya­lásba, az elkövetkezendőknek rövid programját előrebocsás­­sam. ‘Megpróbálom megérthetővé tenni azokat a fizikai jelensége­ket és azoknak törvényeit, ame­lyeken a drótnélküli táviratozás és távbeszélés alapszik, majd rátérek ezeknek a jelenségeknek gyakorlati alkalmazására. Minthogy a távbeszélés mi­benlétének megértéséhez a táv­iratozás ismerete lényeges, el­sősorban azt fogom tárgyalni. A porblémának két fázisa van, u. m. üzenetet küldeni és a küldött üzenetet felvenni. En­nek megfelelőleg először a kül­dés és azután a felvevés módo­zatait fogom elemezni. Ez utób­binál fogok leghosszabban időz­ni, tekintve, hogy a laikus szá­mára jelenleg ez a legfontosabb. Tárgyalás alá fog kerülni a fel­vevő készülékek különböző al­katrészének szerepe, működésé­nek lényege; a jelenleg forga­lomban levő készülékek csopor­tosítása és végül az a sok min­den, amiben ezek a készülékek még mindig fogyatékosak, már csak azért is, mert ennek a sok mindennek a mibenléte és ere­dete még mindig homályban van. ALAPVETŐ JELENSÉGEK. A drótnélküli táviratozás és távbeszélés lehetősége nem ma­gában álló, független természe­ti jelenségen alapszik, hanem sok, látszólag teljesen elütő je­lenséggel együtt csak vállfája az energia sugárzásnak. Lám már a kezdet legkezde­­tén beleütközünk egy fogalom­ba, aminek megértése alapvető fontosságú és alapos meggondo­lást igényel. Elsősorban is, mi az az energia. Legkézenfekvőbb talán az a magyarázat, amely szerint energia mindaz, ami munka végzésére felhasználha­tó. Például: a vizesés energiát képvisel, mert a magasból alá­bukó víztömeg turbina hajtásá­ra fordítható. A turbina elektro­mos áramfejlesztő gépet forgat­hat, a nyert elektromos áramot motor hajtására használhatjuk vagy izzólámpában világításra fordíthatjuk, esetleg elektromos melegítő készülékben hővé ala­kíthatjuk át. Vagy kazán rostélyán szenet égetünk; a fejlődött hőt vízgőz előállitására használjuk; a gőzt gőzgépbe, vagy gőzturbinába vezetjük, ez is forgathat áram­­fejlesztő gépet, melynek áramát az előbb említett célokra for­díthatjuk. A vízesésben lévő helyzeti energiát (mert hiszen a viz helyzetétől függ), a szénben lé­vő kémiai energiát (mert a fej­lesztett hő elégés, tehát kémiai átváltozás folyománya) használ hatjuk fel. Látjuk, hogy ez az energia különböző átalakuláso­kon ment át; a vizesés helyzeti energiáját mechanikai munkává változtatta a vízturbina, ez elek­tromos energiává alakult az áramfejlesztőben, ezt az ener­giát ujbó mechanikai munkává alakítottuk át az elektromos motorban, vagy fénnyé és hővé változtattuk át. Ámde a fény meg a hő is energia; az egész szerves világ létezése azon a té­nyen alapszik, hogy a fény ener­gia ; növénynek, állatnak egy­aránt szüksége van fényenergiá­ra, amit szerves életfunkciójá­nak folytatására más, többnyi­re kémiai energiává változtat át; arra pedig, hogy a hő ener­gia, épp most láttunk példát a gőzgépben. Energiát munka végzésére, mechanikai munkát energia fej­lesztésére használhatunk fel, energiájának egyik legfonto­sabb tulajdonságát, nevezete­sen, hogy az energia különböző vállfajai egymásba alakíthatók. Egyszerűen győződhetünk meg arról, hogy a fény energia hő energiává alakítható át és megfordítva. Az elektromos lámpában az izzó szál sugarakat bocsát ki, melyeket szemünk mint fényt érzékel; ha azonban kezünket a lámpához közel tesszük, a suga­raknak útját álljuk és kezünk felmelegszik; az izzó szál tehát energiát bocsátott ki, amit ke­zünk hő energiává változtatott át. A lámpától kezünking azon­ban az energia nem hő, mert hi­szen az olyan test, amely telje­sen átengedi a sugarakat, hideg marad. Hibás tehát fénysugarak ról és hősugarakról beszélni; a helyes kifejezés sugárzó energia, amely számunkra egyszer mint fény, máskor mint hő jelentke­­j zik. A sugárzás törvényeit legelő­ször fényen állapították meg, de ezek a törvények általános érvé­nyűek az energia sugárzásásra. A sugárzásnak terjedéséhez időre van szüksége. A terjedés sebessége az az ut, amit a sugár­zás egy másodperc alatt befut. J Ezt a sebességet ma már nagy pontossággal ismerjük: nagysá­ga 300,000 kilométer másodper­cenként. A gondolkodó emberiségnek ősrégi vágya, hogy a természet jelenségeit végeredményben anyag mozgásával hozza kap­csolatba, és hogy a jelenségek törvényeit a mozgásnak ismert törvényeihez vezesse vissza. A fény, mint a sugárzásnak első ismert megnyilvánulása, azon­ban látszólag leküzdhetetlen akadályokat gördít az. efféle magyarázat elé. Nyilvánvaló, hogy ha a fény anyagi minősé­gű, akkor ennek az anyagnak egészen különös tulajdonságok­kal kell bírnia, melyek az anyag nak, legalább is eddig ismert tu­lajdonságaival látszólag ellen­keznek. A fény anyagának min­denhol jelen kell lennie, végte­len könnyűnek és rugalmasnak kell lenni, mert hiszen terjedési sebessége, ami meghatározható anélkül, hogy lényegét közelebb ről ismernék, óriási számérték, mint az előbb említettük 300,000 kilométer másodpercenként. A fény anyagának át kell haladni más anyagokon, hiszen tudjuk, hogy a fény áthalad üvegen, ki­sebb vastagságú vizrétegen és igy tovább. Két feltevés lehetséges. Az egyik az, hogy a fény tényleg anyag, melyet a fénylő, a fényt kibocsájtó test, óriási sebesség­gel lövel ki minden irányban és ezek az apró anyagi részecskék oly kicsinyek, hogy az anyagot felépítő atomok vagy moleku­lák résein képesek áthaladni. A fénybenyomás ezen elmélet sze­rint nem más, mint valami bom­bázó hatás, amit a fényrészecs­kék szemünkre gyakorolnak. A másik feltevés az, hogy az anyag maga csupán csak hordo­zója a mozgásnak és csak arra szolgál, hogy az impulzust to­vábbítsa. Legegyszerűbb ilyen­féle mozgás a hullámmozgás. Ha egy nyugvó víztömegbe kö­vet dobunk, vagy nyugalmi álla­potát bármilyen más módon meg zavarjuk, a viz hullámzó moz­gásba jön. A kifejezés tulajdon­képpen helytelen, mert a viz maga nem mozog egyik helyről a másikra, csupán a viz felszíne emelkedik és sülyed s ez a nyug­talanság az, ami hullám alakjá­ban terjed. Ilyenféle az eset a fénnyel is. Van egy anyag, amely az egész világűrt, a lég­üres teret is, de még az anyag belsejét is kitölti. Ez az anyag az éther. Ha ezt az anyagot nyu galmi helyzetéből kihozzuk, ak­kor nyugalmi helyzete körül rezgő mozgásba jön és ez a rez­gő mozgás, de nem az anyag maga .terjed másodpercenként 300,000 kilométer sebességgel. De azt hiszem elég is ennyi mára és remélem, hogy a követ­kezőben jobban megbarátkoz­nak olvasóim úgy tárgyammal, mint stylusommal és a későb­biekben jobban megértjük egy­mást. W. J. F. RADIO LABORATÓRIUMA megjavít és készít BÁRMELY ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ RÁDIÓ SET-TET. Olcsóbb, mint New York bármely üzlete. LABORATÓRIUMUNK VEZETŐJE RÁDIÓ EXPERT Telephone vagy levélbeli hívásra lakásához jövünk. Cim: 1102—53rd ST., BROOKLYN, N. Y. Butterfield 4920

Next

/
Thumbnails
Contents