A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-02-21 / 8. szám
5 A HÉT BESZÉLGETÉS SZÍNHÁZ UTÁN A HÉT SZÁMÁRA IRTA YARTIN JÓZSEF “Na, ez pompás darab volt. Hiába, az embernek nem szabad Ítélnie az első két szerep után. Mily közönséges, átlagos volt ez a Pola Negri az első két darabban, melyben láttuk. De most igazat kell adnunk Csáli Chaplinnak, aki szerint Pola Negri a világ legelső drámai színésznője. Az a fő, hogy nekivaló legyen a szerep. Mily finom, diszkrét. előkelő volt, mint Katalin cárnő, azaz hogy királynő, mert hiszen a mai korban/játszik, egy képzeletbeli Oroszországban. Zsidó? — Nem zsidó. Nincs rá eset, hogy lengyel gróf zsidó lányt vegyen el, még kitértet sem. Nem lenne maradása Lengyelországban. És nincs rá eset, hogy lengyelzsidó család görögrómai szent asszonynak a nevére kereszteltesse a lányát. Pláne őskeresztény névre, mint Fabiola, Romola, Priscilla, vagy Appolonia, ahogy Pola Negrit is hívják. “Hát úgy hivják?” — Úgy! Apollonia Chalupetz az igazi neve. Az apja Felsőmagyarországból Lengyelországba vándorolt s elpolyákosodott tót-magyar volt. “Na de a szerep is kitűnő volt. Pompás egy darab. — Nem csoda, magyarok írták : Biró Lajos és Lengyel Menyhért. Eggyel több alkalom az amerikaiaknak megtanulni azt, hogy egy darabnak nem muszáj okvetlenül happy ending-gel végződnie. Persze ők szirupot és limonádét csináltak volna belőle. Katalinnak a 29 közt csakugyan lett volna egy <J (HARR1MAN LINE) - JOINT lTERVICE WITH ÍS HAMBURG AMERICAN LINE JEGY ODA-VISSZA LESZÁLLÍTOTT áron New Yorktól Budapestig és vissza $192.50 Nagyszerű alkalom az óhaza meglátogatására leszállított harmad oszt. kirándulási áron. Utasokat külön vonaton szállítunk. Visszatérési engedélyért és más felvilágosításért keresse fel a helyi ügynököt vagy a főirodát. United American Lines 35-39 Broadway New York. igazi szerelme, s persze az okvetlenül amerikai lett volna, akiből sok kalandon keresztül testőrtiszt lett Katalin udvarában. Katalin a kedvéért lemondott volna a trónról, eljött volna vele Amerikába s itt millinery-boltot nyitott volna. Ez természetesen csak a függöny legördíilése után történt volna meg, mert előbb be kellett volna mutatni őket, hogy mint kapaszkodnak egymásba egy kerti pádon, szemben a feljövő holddal, de háttal a közönségnek. Ez kell az amerikai karzatnak és kakasülőnek, s e tekintetben sokszor még az amerikai páholyok is karzatok. “Az igaz, hogy New Yorkban most a magyar szerzők vezetnek. Nem lehetne itt a Herceg Ferenc “Byzancát” is előadni? Abból lenne csak pazar kiállítású ragyogó látványosság. De persze nincs benne happy ending, mert az a vége, hogy a törökök benyomulnak Byzancba, s kezdődik a rettenetes mészárlás. KÁROLYI MIHÁLY LEVELE MÉG A TÁMADÁSOKKAL VALÓ VÉDEKEZÉST SEM ENGEDTÉK MEG KÁROLYINAK. — Nem beszélhet, ezért nem jelenhetett meg A HÉT vacsoráján. A HÉT második vacsoráján Biró János Károlyi Mihálynak a következő levelét olvasta föl: New York, 1925 február 11. KEDVES BÍRÓ! Szerettem volna részt venni A HÉT vacsoráján, ahol sok magyar barátommal és ügyünk sok lelkes hivével találkozhattam volna. A részvételről sajnálkozva mondok le, de az adott körülmények úgy szólván kényszerítenek erre. Tudott dolog, hogy én elsősorban nagybeteg feleségem látogatására siettem Amerikába. Beutazási engedélyemet azzal a feltétellel kaptam meg, hogy “no political activity” és akkor nem voltam abban a helyzetben, hogy ennek a feltételnek a megváltoztatását követelhettem volna. Amióta a feleségem állapota megjavult komoly kísérleteket tettem, hogy szólásszabadságomat visszanyerjem, de hasztalanul. S bár tiz év óta nem álltam szembe az amerikai magyarsággal és ezalatt az idő alatt sorsdöntő eseményekben vettem részt, bele tudtam volna nyugodni abba. hogy politikáról ne beszéljek. Arra törekedtem tehát, hogy engedtessék meg nekem csupán az, hogy az amerikai magyarságnak leszámoljak azokról az összegekről, amelyeket 1914-ben az én kezembe tett le; hogy válaszolhassak azokra a hazug és gyalázatos inszinuációkra, amelyekkel engem a gyűjtéssel kapcsolatban itt Amerikában illettek. EZT SE ENGEDTÉK MEG! Ilyen körülmények között kínos helyzet volna a számomra egy nagy magyar összejövetelen való részvétel és ezt más, jobb időkre halasztóm el. Kérem Önt, tolmácsolja magyar barátaim előtt őszinte ragaszkodásomat és legmelegebb üdvözletem kifejezéseit. Őszinte hive KÁROLYI MIHÁLY, s. k. E levél felolvasása után Biró János még a következőket mondotta: — Károlyi Mihály megbízott engem azzal is, hölgyeim és uraim, hogy adjam át üdvözletét A Hét szerkesztőinek és tolmácsoljam a felett való örömét, hogy végre van az amerikai magyarságnak egy olyan lapja, mint A Hét,- amely nemcsak a progreszsziv politikai gondolatokat terjeszti a magyar tömegek között, hanem a magyarság kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni irodalmi és művészi téren is. Az elnök ur, aki informálva van A Hét-vacsorák óriási sikeréről, örömmel látja, hogy A Hét társadalmi utón is egyesíti a progresszív gondolkodású magyar tömegeket és meg van győződve arról, hogy ezeknek a vacsoráknak a rendszeresítése mindig újabb és újabb tömegeket fog vonzani a progresszív gondolkodású amerikai magyarság egyre növekvő táborába. Biró János szavait percekig tartó tapssal fogadta a közönség, amely hatalmas erővel demonstrált Károlyi Mihály mellett. — Nem lehetne. Amerikai mo zivásznon nem szabad a töröknek, a félholdnak győznie a kereszt fölött, s az általános mészárlás sem szép “end", ha már szépet akarunk. “Hát hogy kellene végződnie?’’ — Úgy, ahogy tényleg végződött. a históriai följegyzések sze rint. II. Mohamedet, török mérték szerint nagyon müveit férfiút, aki akkor fiatal volt, magát is meghatotta a rettenetes esemény, egy ezer éves császárság földrengésszerű teljes összeomlása. Pasái, beglerbékjei és effendijei élén némán, szótlanul vonult be a városba. A török csapatok széles utat nyitottak neki. Hófehér lován lassan lépkedett a Hagia Sophiához, a “szent bölcsesség” templomához s némán nézett föl a kupolájára. 'Már látta a félholdat fényleni, aminthogy még mindig ott fénylik. Azután onnan — még mindig szótlanul — a görög császárok palotájához lovagolt, bement a hatalmas előcsarnokba, sokáig nézte az aranynyal bevont falakat, s akkor végre megszólalt, idézvén egy régi perzsa költő szavait; “Pók szőtte be a fényes termeket s Afrasziab tornyán halálmadár huhog.” Ezzel kellene végződnie a darabnak. “De melyik amerikai tudná, hogy ez idézet s mily odavaló idézet volt egy perzsa költőből? Ez az ending teljesen hatástalan lenne. — Az is igaz, hogy rossz néven vennék a new yorki görögök, a hires ősök utódai és iva—LLOYD JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN AT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük __________a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél.
