A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-03 / 1. szám
12 A HÉT FARSANG Molnár Ferenc darabja a Cort Theatre-ben. Nem minden nagy művész tud megrendelésre alkotni. Nagyot, művészit, örökbecsűt. Munkácsi megrendelésre készült vásznai messze mögötte maradnak azoknak, amelyek belső inspirációra készültek. Az írónál is igy van ez. A Farsang, amelyet a Cort Theatreban mutattak be f'rohmanék, megrendelésre készült színdarab. Molnár Ferenc az ember rendelte meg Molnár Ferencnél, a drámaírónál egy nagy magyar színésznő, Fedák Sári részére. Az ő egyéniségére szabta a darabot. Vagy egy olyan színésznő egyéniségére, mint amilyen akkor Fedák volt. Az egész darab egy szerep,, amely köré cselekményt kellett csinálni: ügyes mesterséges, hatásokat kereső, izgalmas cselekményt. Van egy asszony. A vidéken él az urával, aki erős, szigorú, komoly, a becsület férfia és már nem fiatal. Minden esztendőben Pestre jönnek hálózni. Az asszonyt körülrajongják a nyegle, írakkos, társaságbeli, kaszinó erkölcsű férfiak. Szép ez az asszony, nagyon szép. Nem kellenek neki az udvarlók. Pedig nem hideg Féktelen szenvedély lobog benne. Szilaj lovakon vágtat a pusztán. Vakmerő, keresi a kockázatot, robogó vonaton ugrat keresztül, mert valahogy ki kell élnie az életét, valahogy ki kell robbanni fiatal szép testéből az elfojtott vágyaknak, a házasság bilincseivel leláncolt szenvedélyeknek. Egyszer akar csak élni, egyszer akar csak szeretni, féktelenül, vadul és ennek az egyezernek az ideje elérkezett. Újra Pesten vannak. A Vigadóban, nagy bál vau, táncol. Táncol avval a férfival, aki két éve ostromolja. Meginog, haboz, érezzük — éreznünk kellene, — hogy most fog történi valami. És történik is valami. A főhercegnő, aki ott van a bálon, a diadémjából elveszti a legragyogóbb a legértékesebb gyémántot. Az asszony találja meg. Ott tartja a kezében, de nem szól, hallgat, óriási a felfordulás, keresik a gyémántot, megmotozzák a nőket, de ő nem szól, a kezében tartja, nem adja vissza, nem, nem, mert ezzel a gyémánttal — nem az értékével — a boldogságát, az uj életet akarja megszerezni. És Kornády Mik. lósuak, aki két esztendeje súgja a fülébe, hogy szereti, hogy kész meghalni érte, hogy szökjön vele, a vad gyengeség egy pillanatában bevallja, hogy ő is szereti és kérdi tőle lázas izgatottsággal, csókra, ölelésre, szerelemre szomjuhozó remegéssel, vájjon jönne-e vele, messze, nagyon messze, minden körülmények között, botránynyal, társadalmi előítéletekkel nem törődve, akkor is, ha rossz lenne, akkor is, ha tolvaj lenne, igen, ha tolvaj lenne, ha ő vitte volna el a gyémántot, és bevallja, hogy nála a gyémánt, meneküljenek. De a férfi gyáva, habozik, fél, arra próbálja rábeszélni, hogy kerülje a botrányt, adja vissza a gyémántot, váljon el az urától és úgy legyen az övé. Nem, nem ez kell az asszonynak, nem ez az a férfi, akiről ő álmodozott hosszú éjszakákon, vergődve, a párnáját harapva..És ott hagyja a férfit, a gyémántot elhajítja, hadd találja meg a rendőrfőnök, ő pedig megy, halványan, fehéren, mint egy szép halott, vissza az urával a falusi birtokra, rabságba, örök. re kiábrándultán, szerelem nélkül, az uj élet minden reménysége nélkül. Ez a Molnár darab. Az asszonyt Elsie Ferguson játszotta. Szép volt, Elsie Ferguson de nem volt benne elég szenvedély. Szépen beszélt, de a beszédje nem perzselt, nem lobogott benne elég tűz. Dekorativ volt, de nem volt eléggé féktelen, eléggé vad. Nehéz ez a szerep annak, aki természettől fogva nem olyan, mint amilyennek ezt az asszonyt Molnár formálta. Elsie Ferguson kétségtelenül nagy művésznő, az alakítása rendkívül érdekes, a közönségnek nagyon tetszett, az amerikai sajtó az ő kiváló tehetségének tudja be a darab posszibilitását, — de mégsem volt az, akinek lennie kellett volna. A pártnere, a szerelmese, egy Tom Nesbit nevű szinész, minden illúziót tönkre tett. Azt igazán nem lehetett elhinni, hogy pont ebbe az emberbe szeressen bele egy szilaj, nagy nő, hogy egy ilyen emberért szálljon szembe az egész világgal. Nem volt ennek a színésznek egy tér. mészetes hangja, ordított, amikor nem kellett volna, szavalt, énekelt, hadart — csak férfi nem volt, csak szinész nem volt. A harmadik felvonást teljeseen tönkretette, a nézők idegeire hatott kellemetlenül, olykor komikusán. Nem tudtak erre a szerepre más szinészt szerződtetni? Még mindig nem késő. Ki kellene cserélni és száz percenttel jobb lenne az előadás, kétszáz percenttel jobban hatna Elsie Ferguson játéka, akinek nemcsak a kockázatosán mesterkélt, trükkös cselekménnyel, de ezzel a lehetetlen partnerrel is meg kellet küzdeni. Amikor a második felvonásban a lesötétitett szobában egy hosszú csókban forr össze az ajkuk, de szerettem volna ezt a szinészt az Elsie Ferguson gyönyörű, ölelő karjaiból kiszakítani és arra a bizonyos helyre küldeni, amelyet az amerikai hypokrizis nem tart illőnek kinyomatni. Az előadás még igy is nagyon érdekes, aminthogy minden Molnár darád érdekes, még a most bemutatott Farsang is, amely pedig nélkülözi mindazt, ami a Molnár darabokat világsikerhez segítette: a molnári szellemességet, a finom szatírát, a dialogok pajzánságát, a szépítés nélkül való életet és a frappáns meseszövést. Ismételjük: sokkal jobb lehetett volna az előadás, ha a szereposztás, a rendezés hozáértőbb lett volna. Elsie Fergusonon kívül csak egy szinész volt a maga helyén, csak egy szinész adott karaktert a szerepének: Berton Churchill, aki a férjet játszotta. A premiérnek külsőségeiben is magyar jelleget adott Frohmanék egy figyelmes újítása, ösmertebb, intel. lektuel magyarokat meghívtak a bemutatóra. A sok közül ott láttuk a következőket: Konta Sándor és menye, Keszler Gyula, Halmi Artur és felesége, Kober Leo és felesége, Major Henrik és felesége, Winter Károly főkonzul, Alexi konzul, Ludwig Ernő, Pivány Jenő, Alexander Ernő, Molnár Lipót és felesége, Raskó Aurél, Sámson Mária és nővére, Galambosné, Márk Lajos és felesége, Manuheimék, Dr. Takaró Géza, Hartmann Gusztáv és leánya, Déri Imréné, Fellegi Lola, Cukor Mór és felesége, Blau Vilmos biró, Braun C. N., Borostyán Gyula, Deutsch József, Dr. Klein Sándor, Dr. Horn és felesége, Feleky Károly és felesége, Vajda János, Kende Géza és felesége, Boross Jenő és családja, Horváth J. Ödön, Vécsey Armand, Vécsey Annus, Fodor Nándor és felesége és még sokan mások. Szalay Sándor zenekara nagyon szépen játszott, de ez sem volt elég kárpótlás a hibás előadásért. Kende Géza. POGÁNY BELLA! felléptével LOUIS MANN! a ! Milgrims Progress: című nagysikerű, három felvonásos vígjátékban. ijWallack’s Theatre: West 42nd St. New York. i MINDEN ESTE 8.30-kor Matiné szerdán és szombaton délután 2.30-kor, MOLNÁR FERENC ÚJABB SIKERE! A TF^TOR most a Booth t\ lEiűlVm Theaterben (45-ik utca, West of Broadway) kerül színre. Mint a többi magyar daraboknak, ennek is óriási a sikere. “A TESTŰ R” nemcsak rendkívül mulatságos darab, de egész New York róla beszél, róla gondolkodik. A témája jellegzetesen “Molnári”: vájjon ösmeri-e egy asszony a saját férjét. Ezreknek, akik látták, megoszlik a véleményük. Menjen, nézze meg a darabot, alkossa meg a maga véleményét. Esténként 8 óra 30 perckor. Matiné szerdán és szombaton. BOOTH THEATRE 45 St. West of Broadway MOLNÁR FERENC egyik leg izgat óbb, legérdekesebb darabja A FARSANG (Carnival) ELSIE FERGUSON A NAGY AMERIKAI SZÍNÉSZNŐ FELLÉPTÉVEL CORT THEATRE 138 W. 48th Street NEW YORK. MINDEN ESTE. — MATINÉ SZERDÁN ÉS SZOMBATON. JEGYEK EGY DOLLÁRTÓL FELFELÉ A PÉNZTÁRNÁL
