A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-03 / 1. szám
2 A HÉT —LLOYD---JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük __________a partraszállásnál.__________ 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél. ja irni a békeszerződést, mely az integritási elv önkéntes feladásával volt egyértelmű. Tény, hogy a Károlyi-kormány az integritási elvvel állt és inkább elbukott, semhogy a jog önkéntes feladását elismerje. Az uj rendszer ellenben inkább hagyta az integritást, csakhogy ő maga megálljon. — Ilyenformán áll a dolog a detronizációval is. A Károlyikormány valóban felbontotta Magyarország négyszáz esztendeig fennállott házasságát Ausztriával, hanem ezt, hogy úgy mondjam, udvarias formák közt tette meg. Az uj rendszer tovább haladt ezen az utón, de azt igazán nem lehetne mondani, hogy az udvarias és korrekt formákat megtartotta volna. Azon az utón, mely felbontotta a prag matica sanctio-t, további, de sokkal erőszakosabb lépés volt József főherceg fellépte 1919 nyarán, továbbá Károly fogadtatása husvétkor és végül a másik fogadtatása októberben, melynek következése Károly madeirái halála volt. Azok az emberek ülnek törvényt, fölöttem mint detronizáló fölött, akik királyukat az entente kezére adták......., hogy egyéb részletekről ne beszéljek. Kevesen tudják, hogy van Károlyi Mihálynak egy másik pőre is folyamatban. Hanem itt ő a felperes. Néhány angol lapot pörölt be, minthogy az Írták róla, hogy ő adta 1919 tavaszán a hatalmat a kommunisták kezébe. A proklamáció — egyszerű hamisítvány. — Egyszerűen ezért az állításért pöröltem, — magyarázza. — Nem adtam át a hatalmat. Szó sincs róla. A hatalmat elvették tőlem. Az a bizonyos proklamáció március 21-én, mely mint az én kéziratom jelent meg mindenütt, egyszerűen hamisítvány. Soha én ilyen proklamációt alá nem írtam. A kommunizmust Magyarországon nem helyeseltem. — Bárminő gazdasági átfejlődés következzék is be Európában, Magyarországnak semmiesetre sem az a hivatása, hogy proletárdiktatúrával kísérletezzen. Megmondottam én ezt a magyar kommunistáknak is itt Párizsban egészen félreérthetetlenül. Azt mondottam nekik: Magyarország kicsiny, fáradt és elmaradt ország, amely szörnyű ségeket él át évtizedek óta: Magyarországon nem rombolni, hanem építeni kell és mindig arra kell törekedni, hogy Európával V POINT iTERVICE WITH HAMBURG AMERICAN LINE A LEGRÖVIDEBB UT . INDULÁS HETENKÉNT a luxus hajókon: “RESOLUTE”, “RELIANCE” “ALBERT BALLIN” és DEUTSCHLAND” I., II., III. osztályú utasokkal; a népszerű és közkedvelt hajókon; “CLEVELAND”, “MOUNT CLAY”, “THURINGIA” és “WESTPHALIA” kabin- és harmadik osztályú utasokkal. — Figyelmes kiszolgálás, kitűnő konyha. United American Lines 35-39 Broadway, New York lépést tartsunk, nem hogy elibe kerüljönk! A szűkszavú kis üvegből akkorára rég elfogyott a vizes lőre utolsó piros csöppje is. A kicsiny párizsi kocsma kürült körülöttünk. Már oltogatták a villanylángokat. Künn távol elnyújtva hallatszott a montparnassei autóbusz tülkének szava. A sok beszéd után nagyot hallgattunk egymással szemben. Szalontay Imre dr. KELL-E MAGYAR NOVELLA AMERIKÁBAN? A HÉT számára irta: SZEBENYEI JÓZSEF. Kedves Szerkesztő ur, nem kell. Ezzel be is fejezhetném a cikket, de a magyar novellistákra való tekintettel, akik között olyan Írók is vannak, hogy csak levett kalappal szabadna a nevüket leírni, meg is akarom indokolni ezt a kemény véleményemet. Ide-oda öt esztendeje próbálkozom a magyar írókat, különösen a novella Írókat meghonosítani Amerikában, és bár kimerítettem minden utat módot, és ráfecséreltem annyi időt és munkát, hogy azzal egy második Woolworth Buildinget felépíthettem volna önkezűleg, ez volt életemnek a legmeddőbb és leghiábavalóbb munkája. Még azok az Írók is, akik mint színműírók nagy nevet szereztek itt, mint például Molnár Ferencz vagy Vajda Erőn, megbuktak az úgynevezett “short story” terén, mert ez a műfaj Amerikában annyira jellegzetes és kimért a maga formájában, tartalmában és még a technikai beállításában is, hogy minden más ország termése ezen a téren “a square peg in round hole,” és még a legolcsóbb Magazinok is két kézzel kapálódznak minden fordítás ellen. Van két-három Magazine, az úgynevezett “high brow” kiadványok, amelyek szívesen közöltek egy-egy novellát Molnár Ferencztől, mert Molnár neve divatossá vált Amerikában és illik divatos Íróktól tárcacikkeket közölni. A Vanity Fair és a Shadowland például közöltek egyegy tucat Molnár dialógust, de például novellákat egyáltalában nem voltak hajlandók közölni, mert, ők legalább azt mondják: “Too sophisticated,” ami magyarul olyasvalamit jelent, hogy nem elég primitiv. Hadd mondok el egy jellemző esetet. Mikor Vajda Ernőt először felkapták Amerikában, Mr. Crowninshield, a Vanity Fair szerkesztője megkért, hogy fordítsak le hat darab Vajda novellát és megállapodtunk, hogy mennyit fog értük fizetni. Mikor átadtam neki a hat novellát, egyenkint adta őket vissza tiz percenként. Nem kellett neki, ingyen sem, pedig mindegyik volt legalább olyan jó, mint amilyet Mr. Crowninshield közölni szokott a lapjában. De más volt. Egészen más valami, mint amihez ő szokva van. Nem vette el a Jancsi a Marcsát, nem lőtte le a Péter a Pistát, nem volt benne se Kansas, se Texas, tehát nevetséges volna ilyesmit közölni. Minden más Magazine-nál ugyanígy jártam a Molnár novelláival. Minden szerkesztő boldogan vette át a kéziratot és nagyon hálásan köszönte, hogy rágondoltam, hogy őt tüntettem ki azzal, hogy Molnár novellát adok neki. Aztán úgy jöttek vissza a kéziratok mindenünnen, mintha rossz pénz lett volna. Tehát a jónevü szerzők müveivel is hiába házal az emmber, hát még az ismeretlen szerzőkével. Biró Lajos, Füst Milan, Heltai Jenő egy-egy regényével is kísérleteztem, minden eredmény nélkül. A Biró regény egy valóságos remekmű, a Füst Miláné első dijat nyert az Atheneum pályázatán, Heltai regénye pedig nagyobb és szebb, mint amilyet valaha irt egy mai amerikai iró, mégsem kellett nekik. “Too sophisticated,” mondták, és lassan rájöttem, hogy ha magam irok amerikai regényeket azzal a fáradsággal és tizedrész annyit nem érnek persze, mint amiket fordítottam, hamarabb megkeresem a napi kenyeret, mintha a magyar remekműveket kínálom nekik megvételre. Szóval szerkesztő uram, nem kellenek a magyar novellák. Molnár három regényét helyeztem el eddig egy kiadónál könyvalakban. “A Rabok” cimü regény sem kellett a Magazine-oknak, pedig egy-egy folytatásos regényért fizettek volna 5-10 ezer dollárt, amit a könyvkiadó nem fizet, hacsak százezer példány el nem fogy a könyvből. Némely amerikai regényért fizetnek 30 ezer dollárt is a közlési jogért a nagyobb folyóiratok, csekélyebb nevű embereknek is, mint Molnár, Alapittatott 25 év előtt. BEKÖSZÖNTÖTT AZ UJ ESZTENDŐ Aki boldogulását biztosítani kívánja nyisson betétet bankházunkban 10 DOLLÁRRAL MÁR KAMATOZÓ BETÉTET NYITHAT KISS EMIL BANKHÁZA 133 SECOND AVE.. NEW YORK.
