A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-03-15 / 1. szám
14-ik oldal A H É T Magyar Ébredők Amerikában-MM. Mi az a Nemzeti Szövetség és mi szükség van rá Amerikában. — Zadravecz püspök néhány nap múlva megérkezik. Az utóbbi időben egy-egy amerikai magyar lapban kisebb-nagyobb közlemények jelentek meg, amelyek arra buzdították az amerikai magyarságot, hogy alapítsuk meg itt, Amerikában a Nemzeti Szövetséget, amely Magyarországon már rég megvan és “áldásos működést” fejt ki. A Nemzeti Szövetségnek van is itt egy képviselője, aki maga akarja a szervezés munkáját elvégezni és aki már eddig is több — egyelőre sikertelen — kísérletet tett arra, hogy “ennek a szép eszmének” propagandát csináljon. Az amerikai magyarságnak egyelőre halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a Nemzeti Szövetség; azok, akik a terv háta mögött állnak, egyelőre nem tartották fontosnak, hogy erről a csekélységről informálják a közönséget. Miután súlyos hiba lenne, ha az amerikai magyarok belemennének valami szövetségbe vagy egyesülésbe, amelynek a lényegéről semmit se tudnak, A HÉT pótolja ki azt az információt, amelyet a szervezők elmulasztottak megadni a közönségnek. A Nemzeti Szövetséget a kurzus kialakulása napjaiban alapították Magyarországon. Elnöke lett báró Perényi József, aki régebben, a háború alatt, belügyi államtitkár volt, az első Friedrich-kormány alatt pedig belügyminiszter. A szövetség maga körülbelül olyan célzattal alakult, mint a Move vagy az Érne vagy a többi hasonló célú és irányú szervezetek, amelyeket a magyarországi közönség ébredő szervezetek elnevezéssel szokott egybefoglalni. A Nemzeti Szövetség munkája az első időben alig volt látható vagy érezhető, ami pedig az elnökét, báró Perényit illeti, ő maga meglehetősen toleráns, liberális ember Volt, aki nem tudta máról-holnapra elfelejteni azt a politikai iskolát, amelyben felnőtt: a Tisza-féle liberalizmust. Perényit azonban lassanként az a pech érte, hogy a kabinetből kiszorították. Ettől az időtől kezdve Perényi báró elszántan és nyíltan csatlakozott a kurzus jobbszélső táborához; nem tudni, elkeseredésből-e vagy azért, hogy ő is ússzon az árral és ilyenformán újra politikai befolyásra tegyen szert. MIRE GYŰJTÖTTEK PÉNZT MAGYARORSZÁGON? Bizonyos az, hogy a Nemzeti Szövetség ettől fogva jobboldali radikalizmusban, terrorpolitikában túltett az Ébredő Magyarok Egyesületén is és hozzá képest Wolff Károlyék a fajvédő politikában a mérsékletet képviselték. A Nemzeti Szövetség első nagyobbszabásu akciója az a kísérlet volt, hogy megszervezze a “sárga” nyomdászok szervezetét a szociáldemokrata nyomdászokkal szemben. Milliókat költött erre a kísérletre, még abban az időben, amikor egy millió magyar korona dollárokban is pénzt jelentett. Ezeket a milliókat különböző forrásokból szerezte a Nemzeti Szövetség, leginkább gyűjtés utján, még pedig oly módon, hogy gazdagabb emberekre “kivetettek” bizonyos összegeket. Gazdag izraelitákhoz elment a Szövetség képviseletében a vezetőség egy-két tagja és közölték vele, hogy a Nemzeti Szövetség számára gyűjtenek és hogy az illető urat “felvették” enynyi meg ennyi százezer koronával. Illető ur tudta, hogy itt fizetni muszáj és fizetett is, nehogy közelebbi érintkezésbe kerüljön a felelőtlen elemekkel, akik ezer számra voltak a Szövetség tagjai között. A szervezett nyomdászok letörésére irányuló munkája a Szövetségnek katasztrofális balsikerrel végződött. Mikor Budapesten kitört a nyomdászsztrájk,' a Nemzeti Szövetség “beszervezett” sztrájktörői oly kevesen voltak, hogy egyetlen újságot se tudtak megjelentetni. Ez a fiaskó az egész Szövetséget lehetetlenné tette, komolytalanná és nevetségessé azok szemében, akik némi erőt láttak a Perényi báró egyesületében. A Nemzeti Szövetség ettől az időtől kezdve teljesen a felelőtlen elemek akciójának támogatásával foglalkozott. Szoros öszszeköttetésben állott az Ébredőkkel, továbbá a Kettős Kereszt Vérszövetség nevű alakulással, amelynek a keze az utóbbi négy év majdnem valamennyi merényletében benne volt. A Gerlóczy-utca 11. számú házban, ahol a Nemzeti Szövetség főhadiszállása volt, nem egy olyan megbeszélés folyt, amelynek a messze hallható csattanója egy — bombarobbanás volt. BAJ VAN AZ AMERIKAI GYŰJTÉSSEL Ez az a Nemzeti Szövetség, a melynek egyik osztályát Amerikában próbálta megszervezni Kőrössy Endre katholikus plébános. Kőrössy ur néhány hónappal ezelőtt érkekezett New Yorkba, miután odahaza különböző kellemetlenségei voltak püspökével, Széchenyi Miklós gróffal. Kőrössy ur kíséretében volt egy paptársa, akinek azonban politikához is, Nemzeti Szövetséghez is meglehetősen kevés köze van. Ditelián ur, Kőrössy kísérője, zongoraművész, még pedig a javából, kedves, bohém ember, akinek sokkal fontosabb a Trisztán második felvonásbeli fináléja, mint az egész Nemzeti Szövetség és aki csak akkar lépett itt az előtérbe, amikor szűk körben arra kérték, hogy zongorázzék. Ha végkép a művészetre adná magát, kétségkívül karriert csinálhatna Amerikában. Annál szorgalmasabban dolgozott Kőrössy ur, aki először gyűjtéssel próbálkozott pénzt szerezni a Nemzeti Szövetségnek. A gyűjtés azonban olyan kilátástalannak, reménytelennek mutatkozott, hogy Kőrössy ur arra gondolt, hogy inkább gyűlések keretében buzdítja Amerika magyar származású polgárait a Nemzeti Szövetségbe való tömörülésre és adakozásra. Hogy amerikai polgároknak, akik itt élnek és a demokrata vagy a republikánus párt tagjai, mi közük van a Nemzeti Szövetséghez, azt Kőrössy ur nem fejtette még ki, dacára annak, hogy néhány cikket megeresztett már a fajvédők new yorki újságjában, a melyekben kedves, önkénytelen hu(Folytatás a 20-ik oldalon.)
