Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1956-1957

1957. február 28.

5. Tárgysorozati pont: Bejelentések.

Kürthy elvtárs ismerteti a minisztérium levelét a tangazdasági szübvcro1 összegé T. űzzél kapcsolatban a dékán elvtársak már kaptak tájéfcs- koztatást.

Horn professzor: Egy kérése volna a Tanácshoz, ugyanis van egy olyan

tapasztalata, hogy a gazdaságok a kísérleti szubvencióból igyekeznek saját deficitjüket fedezni. Az volna a kérése, hogy az Egyetem ut ősit so a t ongazdpsYágok vezetőjét, illetőleg igazgatóját hogy a megállapított költségvetési kereten belül összegeket csak a tanszékvezető utasításira lehet felhasználni. így elkerülhető az, hogy ha p|. megdöglik egy tehén, azt a kísérleti.keret terhé 're Írják.

Rektor: Legnagyobb örömmel egyetért'Horn professzor javaslatával. Sok ilyen rendezendő és tisztázandó kérdés van az Egyetemen. Ilyen pl. a vili' nyszárnia kérdése. Mennyi munkáról és még több eredményről kell lemondanunk azért, mert a világegyetemet világítjuk, ahelyett, hogy a mi egyetemünk"n hasznosítanánk azt ami a rendelkezésünkre áll.

Kürthy elvtárs: ismerteti az egyetemi felvételek és visszavételekről

szóló FM utasít ist, majd a hallgatók kérését tolmácsolja, akik a csere-gyakorlat megszervezését kérik a tavalyihoz hasonlóan.

Bérend elvtárs: Az a kérdése, hogy azoknál a kizárt hallgatóknál, akik

számára a döntés már megtörtént és szeptember 1-én beiratkoztak, érvényes-e a jelen felvétel-szünetelésére vonatkozó, utasítás.

Kürthy elvtárs: Rájuk nem vonatkozik.

Ismerteti ezután a február 13.-i hallgatói létszámot /kimutatás 'a jegyzőkönyvhöz mellékelve./

Rektor: Kéri ezután, hogy a tanács tagjainak van-e bejelenteni, vagy javasolni valójuk, tegyék meg.

Berend professzor: Az első probléma a gyakorlati oktatási csoport közlekedési helyzete. A gyakorlatok megkezdődnek és nagy problémát jelent számukra a közlekedés. Vonat igénybevételével nem oldható meg, mert, lassú és a gyakofL ati csoport ninc3 úgy méretezve, hogy létszámban ezt bírják. Egy terepjáró kocsit kérnek, ami a dülő- utakra is bemegy. Kéri a Rektor urat és a Főigazgatóság jelenlévő képviselőjét, hogy a gyakorlati csoportnak ezt a kérését jóindulatúan kezelje.

Rektor: Erre csak röviden annyit, hogy amikor a JlP-tipusról,tudomást szereztem a háború után, már akkor terveztem, hogy munkánk megjavítására ilyen beszerzését szorgalmazzuk,eddig még eredménytelenül*■ Altalában az egész gépkocsi pertunkat nézve, feltétlenül helyesnek kell minősítenem a javaslatot, ami a vita nyomán itt felmert' lt. Az autótemető belvárosi autószalon ahhoz képest, ahogy mi állunk. Nagyon kellemetlen harcok vannak a hátunk ujögött ebben a kérdésben. Az F' -be-n azt ^mondják, hogy minek Kolbainak a Pobje- . da, mikor ott van a Ziss. Őt viszont nem viszi rá a lelkiismeret, hogy azt használja egyedül, mert nagyobb az üzemköltsége mint egy buszé, akkor már inkább a 49-es villamos.

Először persze a meglévő autóinkat hozzuk rendbe, nem szabad tűrni, hogy pl. egyik kocsin az eblaktábla-pótló kontralemezt, saját költségen kelljen kicseréltetni. Ennél nyomorultabb csak a diákotthonok helyzete voll az egyetemen, amin óriási energia-pazarlással sikerül valami javulást elérni.