Agrártudományi Egyetem dékáni értekezlet jegyzőkönyvei, 1954-1955
1955. február 3.
- 2 — a vizsgáztatáson általában a tapasztaltabb oktatók bent vannak és észrevételeiket közük a vizsgáztatóval. Az>egyenletesség terén varinak még problémák, bár az előbb emlifcett módszer is hozzájárul anőoz, hogy egyenletes legyen az osztályzás. A kapcsolatba karokkal és tanszékekéi igen gyenge, bár vannak egészséges kezdeményezések ezen a téren. A konzultációk nem elég látogatottak. ; * Íz ellenséges nézeteknek oka sok esetben az ellenséges be- folyás. 1 tanszéki felülvizsgálat véleménye szerint"nem érte el célját. Íz előadásoknál használt ipari példák nem tengnek túl, elég sok mezőgazdasági példát is felhae ználnak az előadók, Beinter Károly: Horn professzor több esetben meghivta a tanszék dolgpzóit szakkérdések előadására, de a tanszékről azor nem jelentek meg. mz államvizsga során az állattenyésztési hallgatók gyönge vizsgferedménye részben talán azzal is magyarázható, hogy idef en vizsgáztatók működnek és nem mindegyik tudja pontosan, ogy egy-egy témakörből milyen terjedelmű előadást hallattak a Hallgatók. 1 rendes vizsgáztatáshoz idegen vizsgáztatók igénybevétele sok esetben úgy néz ki, hogy a tanszék képtelen mo0oldí;ni e feUdctát. * Sipos Gábor: Íz Igronómiai Karon működő egyik államvizsgabizottSágban igen kitűnő vizsgáztató működött. Ízt viszont hiányolták, Hogy miért csak párttörténeti kérdés szerepel a vizsgatételek kozott, filozófiai és gazdeságtani kérdés pedig nem. Berend József: 1 tanszéknek nagy gondot kell fordítani arra, hogy az okta- T'k általános műveltségi szinvonala állandóan emelmedjék. Íz államvizsga tapasztalata azt mutatja, hogy' a párttorténeti anyagból a feleletek sok esetben földrajzi és történelmi jelleg* tői függetlenül lettek megválaszolva. Részünkről a kérdések átdolgozását kértük, hogy az egyes kérdések alkalmazott módon legyenek tárgyalva. Íz Igrárközgazdaeági kai' államvizsga kérdéseinél rosaabbodott a Helyzet a tavalyihoz képest, mert most politikai gazdaságtani kérdés egy sem szerepelt. Virág Árpád: 1 tanszék kérdése több értekezleten szerepelt. 1 hallgatók marxista világnézeti nevelése nemcsak a marxizmus-lemnizmus tanszék feladata. Íz ilyen irányú nevelés eredménye azon is múlik, hogy milyen a tanszék kapcsolata a szaktárgyakat oktató tanszékekkel. 1 jó kapcsolat azt is eredményezi, hogy a hallgatók általános tudás$ növekszik és az előadások színvonala emelkedik. 1 filozófiai szakcsoport jelentése visszatükrözi a szakcsoport belső problémáit. 1 maixizmus-leniniz- mus tárgyat már több helyen es több esetben kihangsúlyozták, úgy kell tanitani, hogy a hallgatók álláspontját meg tudja vaaeni, egyszóval meg Kell tanítani őket politizálni. Budai Zoltán: Bizonyos konspirációnak tűnik, hogy a jelentés anyagát az értekezlet meghívottéinak nem adták ki, vagY legalább is nem mindenkinek. Régóta vitatott kérdés, hogy ki neveljen. Úgy vélemi hogy az ideológiai kérdésben a tanári karnál is vannak hibák. A tanszék is förditson több gondot az ideológiai o^- * tatásra. Nagyobt természettudományos ismeretre tegyenek szeri;" az oktatók. Zángí Mária: A budapesti részlegen dolgozó marxiata oktatók jól működnek. Jó a kapcsolatuk a Hallgatikkal is. A referátumos rendszert jónak tartja. A budapesti részlegen a dolgozóknak a kapcsolata a szaktánszékekkel is megfelelőnek mondható. Vált egy huzódo- záa társadalmi munVival való megbizás alól. Ez helytelen. 1
