Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. március 5.
- 8 -Dr.Kocsis Károlyi Elnézést kér, ha egy kicsit hosszabb lesz, de úgy érzi, szükséges, hogy a témával bővebben foglalkozzon. Most, hogy ilyen gyorsan felmerült annak igénye, hogy a javesLatot az Egyetemi Tanács elé terjesszék, többen beszélgettek erről a kérdésről a Gépészmérnöki Karon, többek között Huszár elvtárssal is. ügy érzi, hogy a kar fellállitásának szükségessége, illetve az indoklás nem eléggé világos a Gépészmérnöki Karon többek előtt, lehet hogy az Egyetem más egységeinél is így van. Ezért szeretne most néhány gondolatot a karral kapcsolatban felvetni. Huszár elvtársnál is és másoknál is felvetődik a szükségesség kérdése. 10-15 évvel ezelőtt Angliában gazdálkodókkal beszélgetve különböző közgazdasági kérdésekről, az egyik igen intelligens gazdálkodó azt mondta, hogy ahhoz, hogy Angl£bsn akkor egy gazdaság állva maadhasson, három dologra van szükség. Egyrészt tökéletesen kell ismernie saját gazdasági területén a biológiát, másrészt ismernie kell a gépeket, harmadsorban tájékozottnak kell lennie közgazdasági kérdésekben. Tehát ez a három alapvető tényező szükséges ma egy nyugati gazdaságban az eredmén; gazdálkodáshoz és úgy gondoljon hogy - erre már Lőkös elvtárs utalt is - a mezőgazdasági vállalatoknál is, nálunk alvállalat vezetésének ezen a hármas pilléren kell nyugodnia ahhoz, hogy a gazdaság biztos alapot érezzen termelő tevékenységéhez. Szükséges véleménye szerint, hogy bizonyos oktatási munkában tekintélyt kapjon ez a harmadik pillér. Szerencsés módon Magyar országon már 20 év óta adott, hogy a műszaki képzés formájjt egye* térni szinten mozog. Nyilvánvalóan megvan az a képzési tartalom egyetemi szinten az agrártudományi karokon belül is, de úgy hiszi, hogy pont az utóbbi «időszak közgazdasági helyzete azt in dokolja és minden irányitó szerv számára egyértelművé teszi, hog erre egyetemi oktatási formában, szervezeti egységként is éppen a terület tekintélye miatt*szükség van. Huszár elvtársnak az a megjegyzése megütötte a fülét - és ez nagyon sok esetben tréfás formában is felmerül - hogy a közgazdaságtudomány hogy helyezkedi el a többi tudomány között. Azt hiszi, hogy a tudományoknak ez a besorolása, hogy a természettudományok és társadalomtudományok egymással párhuzamosan fejlődnek, tökéletesen elfogadható. Egyértelmű, hogy a természettudományoknak a gyakorlat felé vezet ága műszaki tudományok és az agrártudományok két, egészen külön folyosót„képeznek. Egyik a mateaatika-fizika alaptudományokból, a másik pedig a biológiából táplálkozik. Az is egyértelmű, hogy a társadalomtudományoknak gyakorlati alkalmazásához vlseont szükség van ökonómiára, közgazdaságtudományra, vagy mondhatjuk úgy is, hogy szervezéstudományra. Valahogy a tudományok rendszerében ez a hármas tagozódás - mi, akik a gyakorlat számára képezünk szakembereket, tudjuk ezt - a műszaki tudományok, az agrártudományok és a közgazdaságtudományok, kísértetiesen visszatükrözik annak a józan angol farmernek a véleményét, azt tudniillik, hogy m^nd a háromra egyaránt szükség van a mezőgazdasági termelésben. 0 véglgtanulmányozta a közgazdaságtudományokat is és mondhatja, hogy az is olyan csodálatos szféra, a tudományok körében, mint amennyire érdekes, kézzelfogható és mérhető, a technikai felszereltséggel tényleg nagyon jól alátámasztott műszaki és agrártudományok köre. Azt hiszi, hogy egymással