Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1979

1979. március 30.

- 9 -biztosítottak ebből a keretből pénzt. Ezért a Főosz­tály kénytelen volt felszólítani a felsőoktatási in­tézményeket, hogy tegyenek rendet ezen a területen, mi­vel csak úgy tudnak további összegeket biztosítani a• diszciplináris kutatásra. Ez célirányos összeg, éppen ezért másra, mint amire a Főosztály biztosította, nem lehet felhasználni. Ezután elmondja, hogy az anyag lényegében tartalmazza mindazokat a hiányosságokat, amelyek a kutatómunkát jelenleg jellemzik, tehát ktitatás jobb megszervezését, a tanszékek, intézetek és karok közötti jobb kapcsola­tot, a komplexebb témákra való törekvést stb. Egyre szeretné felhívni ismételten a figyelmet - ez sem újkele­tű kérdés - a kutató munka irányításának megoldására. Ismeretes, hogy az Agrártudományi Egyetem egyben az or­szág legnagyobb agrárkutató intézete is és a kutatás irányításnak bizonyos fokig más, sajátos követelményei vannak, mint az oktatás irányításnak, s ezért feltétle­nül létre kell hozni az egyetemen egy hatékony kutatás­­irányító szervezetet. Hangsúlyozza, nem újkeletű téma, az előző egyetemi vezetésnek is megvolt már az errevo­­natkozó elképzelése. Helyes, ha bizonyos fokig érlelik és keresik a legjobb megoldást, de ezt már túlzásba vin­ni nem szabad. A továbbiakban helyesli, hogy a hallgatókat minél nagyobb mértékben vonjuk be a kutatómunkába, hiszen az egyete­met éppen az kell megkülönböztesse a főiskolától, hogy szervező-fejlesztő mérnököket képez, a fejlesztő tipusu mérnökképzés pedig igényli mint oktatási-képzési módszer is, hogy a hallgatók már tanulmányi idejük alatt részt­­vegyenek kutatási kérdések megoldásában, bekapcsolódja­nak a tanszékek kutatómunkáiban, szerződéses munkáiban. Ezt meg kell tenni, természetesen úgy, hogy az esetleg jelentkező negativ következményekkel, ill. jelenségekkel

Next

/
Thumbnails
Contents