Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1979
1979. március 30.
- 9 -biztosítottak ebből a keretből pénzt. Ezért a Főosztály kénytelen volt felszólítani a felsőoktatási intézményeket, hogy tegyenek rendet ezen a területen, mivel csak úgy tudnak további összegeket biztosítani a• diszciplináris kutatásra. Ez célirányos összeg, éppen ezért másra, mint amire a Főosztály biztosította, nem lehet felhasználni. Ezután elmondja, hogy az anyag lényegében tartalmazza mindazokat a hiányosságokat, amelyek a kutatómunkát jelenleg jellemzik, tehát ktitatás jobb megszervezését, a tanszékek, intézetek és karok közötti jobb kapcsolatot, a komplexebb témákra való törekvést stb. Egyre szeretné felhívni ismételten a figyelmet - ez sem újkeletű kérdés - a kutató munka irányításának megoldására. Ismeretes, hogy az Agrártudományi Egyetem egyben az ország legnagyobb agrárkutató intézete is és a kutatás irányításnak bizonyos fokig más, sajátos követelményei vannak, mint az oktatás irányításnak, s ezért feltétlenül létre kell hozni az egyetemen egy hatékony kutatásirányító szervezetet. Hangsúlyozza, nem újkeletű téma, az előző egyetemi vezetésnek is megvolt már az errevonatkozó elképzelése. Helyes, ha bizonyos fokig érlelik és keresik a legjobb megoldást, de ezt már túlzásba vinni nem szabad. A továbbiakban helyesli, hogy a hallgatókat minél nagyobb mértékben vonjuk be a kutatómunkába, hiszen az egyetemet éppen az kell megkülönböztesse a főiskolától, hogy szervező-fejlesztő mérnököket képez, a fejlesztő tipusu mérnökképzés pedig igényli mint oktatási-képzési módszer is, hogy a hallgatók már tanulmányi idejük alatt résztvegyenek kutatási kérdések megoldásában, bekapcsolódjanak a tanszékek kutatómunkáiban, szerződéses munkáiban. Ezt meg kell tenni, természetesen úgy, hogy az esetleg jelentkező negativ következményekkel, ill. jelenségekkel
