Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1978
1978. június 16.
V Javaslat DR. BEKE FERENC igazgató részére, diszdoktori cim adományozására. Dr. Beke Ferenc a gyakorlati munkában töltött évek után az 1946-47-ben Mosonmagyaróvárót rendezett felsőbb növénynemesitő tanfolyamot végezte el és nemesitési kutató munkáját azóxa folyamatosan Fertődön illetve Táplánszentkereszten végzi. Legfőbb kutatási területe a buzanemesités. A Bánkuti 1201-es fajtát az 1954-es katasztrofális levélrozsda járvány után rövidesen /1957-ben/ felváltotta a Fertődi 293-as fajtája amely a levélrozsdával szemben ellenálló volt, szárszilárdsága is jobb volt mint a Bánkuti 1201-esé. Mai megnevezéssel ez a félint enzivnek számitó fajta gyorsan elterjedt. 1961-ben a vetésterület 6,0, 1965-ben már 27,3 %-án termesztették. Kh-ként 2-3 q-val adott a B 1201-nél nagyobb termést. A fajta még 1972- ben is a vetésterület 6,4 %-át foglalta el. A fajta az intenziv szovjet és olasz fajták elterjedése után háttérbe szorult. Nemesitője azóta is több uj fajtát állitott elő, amelyek közül a GKF-2 1971-ben részesült elismerésben. A búzán kivül értékes vonalakat állitott elő kukorica fajtákból, amelyek több elismert hibridben szerepeltek. Elsők között állitott elő hibridkendert. 1958 óta elismert vöröshere fajtája van. Értékesek repcefajtái is. Dr. Beke Ferenc elméletileg kitünően képzett nemesitő, tenyészanyagát intenziv és extenziv feltételek között folyamatosan kipróbálja, fajtái kiváló minőségűek. A búzában a rezisztencianemesités területén gyakorlati és elméleti szempontból egyaránt jelentős munkát végzett. Példamutató tevékenysége olyan vonatkozásban is, hogy eredményeit - elméletileg és módszertanilag átgondoltan - viszonylag kisebb méretű tényé szkerti anyaggal és kis költségráforditással éri el. A tanszéken régebben folytatott rozsnemesitési munkához sok |?V
