Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1978

1978. június 16.

V Javaslat DR. BEKE FERENC igazgató részére, diszdoktori cim adományozására. Dr. Beke Ferenc a gyakorlati munkában töltött évek után az 1946-47-ben Mosonmagyaróvárót rendezett felsőbb növénynemesitő tanfolyamot végezte el és nemesitési kutató munkáját azóxa folyamatosan Fertődön illetve Táplánszentkereszten végzi. Legfőbb kutatási területe a buzanemesités. A Bánkuti 1201-es fajtát az 1954-es katasztrofális levélrozsda járvány után rö­videsen /1957-ben/ felváltotta a Fertődi 293-as fajtája amely a levélrozsdával szemben ellenálló volt, szárszilárdsága is jobb volt mint a Bánkuti 1201-esé. Mai megnevezéssel ez a fél­int enzivnek számitó fajta gyorsan elterjedt. 1961-ben a vetés­­terület 6,0, 1965-ben már 27,3 %-án termesztették. Kh-ként 2-3 q-val adott a B 1201-nél nagyobb termést. A fajta még 1972- ben is a vetésterület 6,4 %-át foglalta el. A fajta az intenziv szovjet és olasz fajták elterjedése után háttérbe szorult. Nemesitője azóta is több uj fajtát állitott elő, amelyek közül a GKF-2 1971-ben részesült elismerésben. A búzán kivül értékes vonalakat állitott elő kukorica fajták­ból, amelyek több elismert hibridben szerepeltek. Elsők között állitott elő hibridkendert. 1958 óta elismert vöröshere faj­tája van. Értékesek repcefajtái is. Dr. Beke Ferenc elméletileg kitünően képzett nemesitő, tenyész­­anyagát intenziv és extenziv feltételek között folyamatosan kipróbálja, fajtái kiváló minőségűek. A búzában a reziszten­­cianemesités területén gyakorlati és elméleti szempontból egyaránt jelentős munkát végzett. Példamutató tevékenysége olyan vonatkozásban is, hogy eredményeit - elméletileg és módszertanilag átgondoltan - viszonylag kisebb méretű té­nyé szkerti anyaggal és kis költségráforditással éri el. A tanszéken régebben folytatott rozsnemesitési munkához sok |?V

Next

/
Thumbnails
Contents